Anslo

Reyer, németalföldi költő, szül. Amsterdamban 1626., meghalt Perugiában 1649. Huszonegy éves korában a protestáns hitről áttérve a katolikusra, 1649-ben Olaszországba ment, s Caponi bibornok titkára lett. Elvtársai nagyrabecsülték, bár költeményeiben gyakran bombasztikus és áradozó. Költeményei közt legszebbek talán a valóban megható «Bucsu Amsterdamtól» (1649) s «A nápolyi pestis». Összegyüjtött költeményeit De Haas adta ki. (Rotterdam, 1713).

Anson

apró, még ki nem kutatott szigetke a Sandwich s a Magelhaes szigetek között 140°-180° k. h. (Greenw.).

Anson

(ejtsd: enszn), 1. George, lord, sobertonibáró, angol tengernagy, szül. Shugboroughban 1697 ápr 23-án, megh. 1762 jun. 6. Korán lépett a tengerészeti szolgálatba. Harcolt a spanyolok ellen 1717 és 1718-ban, 1735-ben pedig Anson városát alapította Dél-Karolina államban. Nagy dicsőséget szerzett az 1739. kitört angol-spanyol háboruban. Körülhajózta a Horn fokot (1740) s nagy zsákmányra tett szert Peru és Chile kikötőiben; azután megkerülte a Jóreménység-fokát. A parlament köszönetet szavazott neki, a király pedig megtette altengernaggyá. 1747. ujabb győzedelmet aratott a franciákon a Finisterre foknál s dicsőségesen harcolt 1758-ban Brest mellett. Ezek után peer és tengernagy lett. (V. ö.: Walter és Robins, «George Anson's voyage round the world in the years 1740-44» (Lond. 1748); Barrow, «Life of George Lord A.» (Lond. 1839); Adams W. H. D., England on the Sea (I.. 1885);Stephen, Diction. of Nation. Biogr. I.)

2. A. W. R. angol jogtudós, s oxfordi tanár. Főműve: English law and custom of the constitution. I Parliament. (Oxford, 1886.) «The government of Ireland Bill and the sovereignty of Parliament. (The Law Quarterly Review. 1886.)

Ansonia

Észak-Amerika Connecticut államának városkája, 8000 lak.

Ansted

Dávid Tamás, angol geologus, szül. Londonban 1814 febr. 5., megh. u. o. 1880 máj. 20-án; a londoni King College-n a geologia tanára volt és különösen a geologiának gyakorlati alkalmazása körül a bányászatban és a geodézia terén szerzeté érdemeket. Nevezetesebb munkái: «Geology, introductory, descriptive and practical» (1844, 2. rész); «The ancient world, or picturesque sketches of creation» (2. kiad. 1848); «The goldseeker's manual» (1849); «Physical geography» (1852); «Notes on scenery, science and art» (1854); «Geological gossip, or stray chapters on earth and ocean» (2. kiadás 1868); «The great stone-book of nature» (1863); «The applications of geology to the arts and manufactures (1865); «Physical geography» (5. kiadás 1871);. «The world we live in, on first lessons in physical geography» (1868); «County-geographies: Kent, Surrey, Sussex» (1872); «Wa-ter and water supply in the British Islands» (1878). Azonkivül vannak még útleirásai és úti kézikönyvei.

Anstett

János Protáziusz, orosz diplomata. Szül. 1766. Strasszburgban, megh. 1835 máj. 14. Akadémiai tanulmányait elvégezvén, 1789-ben Oroszországba ment, hol először katonai szolgálatot vállalt, azután a külügyi hivatal kollégiumában nyert alkalmazást. Miután hosszabb ideig volt tagja a bécsi követségnek, 1812. Kutuzov herceg tábornok diplomáciai kancelláriájának igazgatója lett, mely állásában 1813 ápr. 7-én Lottum porosz tábornokkal megkötötte a kalisi konvenciót. Később Nesselrode közreműködésével 1813 jun. 15-én a reichenbachi egyezményt hozta létre, azután orosz meghatalmazott volt a prágai kongresszuson. Miután mint valóságos államtanácsos Sándor cárt Párisba kisérte, résztvett az 1814-15. bécsi kongresszuson is. Mikor Napoleon Elba szigetéről visszatért, A. a szövetséges hadseregeket Párisba kisérte s itt résztvett abban a katonai bizottságban, amely 1815 nov. 20-án a megszálló hadseregre vonatkozó konvenciót létrehozta. Később orosz meghatalmazott volt a német szövetséges gyülésnél.

Anstey

(ejtsd: enszti) Kristóf, angol költő, szül. Brinkeleyben 1724., megh. 1805 aug. 3. Egyideig a hadseregben szolgált s később a parlament tagja lett. Művei közül példátlan fogadtatásban részesült 1766-ban kiadott költeménye: «The new Bath Guide».

Anszár

(arab) a. m. segítők; így neveztek azokat a medinaiakat, kik Mohammedet Mekkából való kénytelen kivándorlásakor saját körükbe fölvették és ügyének hű pártolói és segítői voltak. A mekkaiakat, kik kivándorlásakor a prófétát Medinába kisérték, Muhádsirún-nak (vele kivándorlók) nevezik.

Ansziennitás

l. Ancienneté.

Ant

nagyközség Biharmegyének nagy-szalontai jár., (1891) 1099 magyar lak., u. p. Nagy-Zerind.


Kezdőlap

˙