Árúbélyegek

l. Védjegyoltalom.

A rubro ad nigrum

(lat., «a vörösből a feketére»). A törvénynek fejezeteiméből magyarázni a törvény szövegének értelmét. A másként igy is hangzó szabály: «Si vis intelligere nigra, lege rubra» (ha a szöveget meg akarod érteni, olvasd a fejezet cimét) onnan vette eredetét, hogy a glosszátorok idejében szokásban volt a fejezet cimét vörös a szöveget fekete betűvel irni.

Árúcsarnok

vásárcsarnok (Markthallen, Halles, Bazar), többnyire a kis forgalom számára rendelt csarnokok, nagy városokban. Ezen intézmény különösen az ujabb időben emelkedett nagy fontosságra a városoknak rendes és megfelelő ellátására, főleg élelmi cikkekkel. Az árúcsarnokok többnyire a városi hatóságok által állíttatnak fel és kezeltetnek. Az eladók összpontosítása megkönnyíti a rendőri ellenőrzést is, ami az élelmi cikkek folyton terjedő hamisításával szemben roppant fontos. Budapesten már évek óta az előkészítés stádiumában van az árucsarnokok ügye. Hazánkban Fiuméban van árucsarnok. Külföldön nagyobb Á.-k vannak Bécsben. Berlinben, Párisban, Londonban, de legnagyobb az oroszországi nizsni-novgorodi, melynek hossza 170 m., szélessége 50 m., magassága 34 m., négyemeletes, 75 nagy raktárral s 48 kioszkkal. 500,000 rubelbe került.

Árúforgalmi statisztika

L. Árstatisztika.

Árúforgalom

A forgalom rendeltetése a javaknak kézről-kézre a termelőtől a fogyasztóhoz való juttatása. A forgalom két részre oszlik: áruforgalomra és értékforgalomra. Az Á. az áruknak a termelőtől a fogyasztóhoz juttatása. Az áruforgalmat szolgálja a kereskedelem és a közlekedés. Az Á. szervezése számos fontos intézményt (vásárokat, tőzsdéket, kikötőket stb.) és törvényeket követel. Az Á. belső és külső forgalom, nagybani és kicsinybeni forgalom. A külső forgalom az, mely mint külső kereskedelem a közgazdaság egyik legfontosabb kérdését képezi. L. Kereskedelem.

Árúisme

a kereskedelmi tudományok egy ága, mely kiválóan az árúk mindenoldalú megismertetésével, különösen pedig azok származásával, tulajdonságával, ismérveivel, alkatrészeivel, nemeivel, hasznával, keltével foglalkozik. Magyar nyelven Kóos Gábor, Fillinger Károly és Asbóth Sándor irt áruismét.

Árújegyek hamisítása

l. Védjegyoltalom.

Árulkodás

a mások által elkövetett tévedéseknek önkénytes, sokszor szükség nélküli följelentése. A nevelésre, ennek rideg elutasítása vagy a bizalmaskodáshoz közel álló meghallgatása egyaránt veszedelmes; mig az utóbbi a kárörvendést és önzést hozza létre, addig az előbbeni eljárás az őszinteséget és bizalmat öli el. A följelentés jogos, ha általa komolyabb baj hárítható el, vagy nagyobb igazságtalanság nem marad megtorlatlanul. Ha a növendék nevelői részéről kitüntetésben vagy, egyéb kedvezményben nem részesül, akkor az A.-ra való hajlam nála nem is fog jelentkezni. Az Á.-ról a gyermekeket elszoktathatjuk, ha följelentéseiket szívesen nem fogadjuk, azokra sulyt nem fektetünk s éreztetjük velük, hogy nem a panaszkodás, hanem az egymás iránt tannsított viselkedő szeretet vivja ki a köztiszteletet.

Áruló

A nemzetközi hadi jog szerint a.) az, aki a hadvezetésre vonatkozó tudósításokat, melyeknek birtokába megengedett módon jutott, annak a hadseregnek a hátrányára, amelynek hatalmi körében van, az ellenséggel közli; b) az is, aki az ellenség által megszállott helyről a hazai hadseregnek vagy a hazai kormánynak tudósításokat küld a megszálló hadak veszélyeztetése céljából. s általában a megszálló had ellenfelével a katonai parancsnok engedélye nélkül érintkezik. A két eset között az a különbség, hogy mig az első közönséges bűntett hazaárulás hűtlenség is lehet, akkor t. i., ha azt a tettes saját hazája kárára követi el, addig a második esetben a cselekmény becstelennek nem bélyegezhető. A halálbüntetést utóbbi esetben csak a végszükség joga igazolhatja, épp ugy mint az első esetben, ha hazaárulást nem képez, midőn pl. a tettes annak az államnak honosa, amelynek hadserege ellenség gyanánt közeledik (pl. Franciaországban letelepedett német honos által a német hadseregnek adott tudósítások a francia-német háboruban). Általánosan elfogadtatott elv szerint az árulás csak annak a hadseregnek a hátrányára követhető el, melynek hatalmi körében a tettes a cselekmény elkövetésekor van; s nem terjeszthető ki oly esetekre, amelyekben a hadsereg csak később jut a helynek hatalmába, honnan a közlés történt. A hadseregnek hatalmi köre a megszállott hely fölötti légtérre is kiterjed, amennyiben a fölött uralkodhatik. Elfogadott elvként, ha az Á.-nak sikerül a maga hadseregéhez szerencsésen visszatérni, az árulásért nem büntethető akkor sem, ha később ismét az ellenség hatalmába kerül; c) az Á.-ra vonatkozó szabályok alkalmazandók azokra is, akik az ellenséges hadseregnek önként vezetőkül ajánlkoznak, v. mint vezetők a csapatokat szándékosan félrevezetik. A vezetésért sem a hadi, sem a közönséges törvények szerint nem felelős az, akit arra a hadi hatalom kényszerített. Minden hadseregnek vezetőkre van szüksége, akikre ha másként nem lehet, kényszer s fenyegetés utján is szert tenni törekszik. Azért nem is büntethető az, aki a fegyveres hatalom kényszerének engedett, mert ez végszükség.

Arum

L. (növ.) l. Kontyvirág.


Kezdőlap

˙