Aurangabad

(ang. Aurungabad), Elő-Indiában, egykori tartománynak és városnak neve. A. tartomány, melyet előbb Achmednagernek hivtak, 1690 óta északnyugati Dekhánban, a delhii nagy mogul hat alkirályságának egyike volt; Konkán nevü partvidékből, ahol Bombay épült, a nyugati Ghats egy részéből, a Godavery és Makanadi felső völgyéből állott és itt délre egészen Bhimáig nyult; a mahrattok lakták. 1818-ban nagyrészt az angolok birtokába került. A. város, a felső Godavery egy kis mellékfolyójánál; aranyos kupoláival és a fák közül kinyuló karcsu minaretjeivel szép képet nyujt messziről; belseje ennek nem felel meg, bár van egy pár széles utcája és nehány nagy karavánszerájja. Körfala 10 km. hosszú. Legszebb épülete a nagy kertekkel környékezett, márványból épült mauzoleum, melyet Aurangzeb állíttatott leányának. 1634-ben Dsehán sah vetette meg a város alapját, midőn a Dekánt meghódította; ezelőtt Gorka nevű kis falu volt. Aurangzeb adta mai nevét, ami «trónus városát» jelent; környéke mocsáros, 20,000 lak.

Aurantia

kedvelt, csak újabban Gnehm által felfed. festőanyag, mely a bőrt, továbbá a gyapjú- és selyemszöveteket gyönyörü élénk narancs színűre festi. Hátránya csupán az, hogy hosszabb használatnál káros befolyással van a bőrre.

Aurantium

v. hesperidium (növ.), l. Citromgyümölcs. Aurantiaceoe, l. Narancsfélék.

Aura popularis

(lat.) a. m. a népkegy ingadozása; közmondássá Vált kifejezés, mely először Ciceronál fordul elő.

Aurari

(lat.), azon oláhországi és erdélyi cigányokat hívják így, kiknek aranymosás a mesterségök.

Auray

város Franciaországban, Morbihan départementban, az A. folyó mellett, amely 14 km.-el lejebb a Morbihanba szakad és amelyben a hajók tengeráradás idején a városig juthatnak. Szűk utcákkal, hajógyártással, timáriparral, (1886) 6392 lak., akik közül sokan parti hajószolgálatot teljesítenek. A.-t, egykoron Atrac-ot, a hagyomány szerint a mesés Arthur király alapította. 3 km.-re északnak van Sainte-Anna d'A. hires bucsújáróhely. 1364 szept. 24. Montfort János legyőzé Blois Károlyt és ezzel a Bretagneért folyt 23 éves háboru véget ért.

Aurbacher

Lajos, német iró, szül. Türkheim bajor faluban 1784 aug. 26., megh. Münchenben 1847 máj. 25. Kezdetben a papi pályára lépett, utóbb házi nevelő volt s 1809-34. mint a retorika s poétika tanára működött a müncheni hadapród-iskolán. Sokat irt, de nagybecsüek csupán a nép számára kitünő humorral és sajátos stilben irt elbeszélései, melyeket Volksbüchlein (1826) cimen gyüjtött össze. és terjedelmesebb novellái, melyeket Sarreiter adott ki Gesammelte grössere Erzählungen, 1881, ki A. életét is megirta (1880).

Aurea bulla

(lat.), aranybulla.

Aurea mediocritas

(lat.), arany középszerüség (Horatius).

Aurea sectio

l. Aranymetszés.


Kezdőlap

˙