Axenia

(gör.) a. m. vendégszeretet hiánya.

Axilia

(lat.) a. m. hón, hónalj; axillares gran duloe hónaljmirigyek.

Axim

azelőtt hollandi, 1873 óta angol telep a Guineái-öbölnél az Aranyparton, az Ankobra vagy Tenda balpartján. Nedvesebb éghajlatánál fogva pamut- és rizstermelésre alkalmas.

Axinit

(ásv.), igen bonyolódott összetételü szilikát ásvány; kémiai összetétele ez idő szerint pontosan még nem ismeretes, vegyülete kiválóan mész-aluminium-vas-bór-szilikát. Képlete Ha (R2)3Si8O32 által volna kifejezhető, melyben R kalciumot, vasat, mangánt és magnéziumot, R2 pedig aluminiumot és bórt akar jelezni. Háromhajlásu rendszerbeli kristályai többnyire élesen táblásak, mintegy bárdalakuak (innen a név, axiné gör. = bárd), szegfűbarna, szilvakék, vöröses és szürke színüek; leggyakoriabbak a szegfűbarnák. K. 6,5-7; fs.3,29-3,30. Egy irányban kissé hasad. Üvegfényü, átlátszó-áttetsző, néha idegen zárványok zavarossá teszik. Pleokroizmusa igen erős: olajzöld, fahéjbarna, ibolya. Lángban megolvad; savak nem oldják. Régibb tömeges kötetekben található. A legszebbek Franciaországból (Dauphiné, Bourg d'Oisans) és Angliából (Landsend) meg Svájcból (Chamounix völgy, Szt.-Gotthard) ismeretesek. Elvétve hazánkban is található, így Gömörmegyében Veszverésen, Polánán. A dauphinéi kristályokat drágakövekké is munkálják meg, de aránylag csak kevés kerül megmunkálás alá, mert az arra alkalmas kristályok ritkák. Törékenysége nagyon megnehezíti megmunkálását,,azért inkább csak dombosan köszörülik. A név Haüy-tól való. Werner thumi kőnek (Thumer Stein), thumit-nak nevezte Thum szászországi termőhelye után.

Axióma

v. sarktetei, gör. eredetü szó, mely annyit jelent: mint tekintély. De már a gör. filozofusok alatta olyan egyszerü tételt értenek, amelyet nem lehet bebizonyítani, azaz nem lehet egyszerübb tételre visszavezetni, de éppen egyszerüsége és világossága miatt nem is szükséges a bebizonyitása. Az A.-k a gondolkozás kiinduló pontjait képezik. Ilyen A.-k p. a logikában az azonosság elve, az ellentét elve stb. Igy használja Aristotelés e szót, ki legfőbb axiomáknak az azonosság és ellenmondás tételeit mondja. Kant értelmezése az axiómát szükebb körre szorítja, ugyanis Kant csak a matematika alapját képezőket nevezi A.-knak, a szemlélet A.-áinak. Minden tudománynak megvannak a maga A.-i, épp úgy, mint alapfogalmai, mert ha valamely tételt be akarunk bizonyítani, azt egyszerübbre kell visszavezetnünk, ezt ismét egyszerübbre s igy tovább. Tehát okvetetlenül kell olyan égyszerü igazságoknak lenni, amelyeket egyszerübbekre visszavezetni, azaz bebizonyítani nem lehet. A matematikának Eukleidés szerint 12 A.-ja van. Ezek közül 9 az egyenlőségre vonatkozó általános ismerettani A. (mint például az egész egyenlő részeinek összegével, az egész nagyobb mint a része stb.), a többi 3 geometriai A. Ujabban geometriai A.-nak tekintjük a következőket: 1. az egyenes A. ja, mely szerint 2 pont között csak egy egyenes lehetséges, 2. a sík A.-ja, mely szerint, ha az egyenes 2 pontja a síkon van, minden pontja e sikon van és 3. a párhuzamosság A.-ja, mely szerint egy ponton át valamely egyeneshez csak egy párhuzamos vonható. Ez utóbbi A. helyett tehető az Eukleidésnél szereplő következő:, Ha egy egyenes vonal két egyenest úgy metsz hogy a belső szögek összege 180°-nál kisebb, akkor a két metszett vonal kellően meghosszabbítva találkozik, v. tehető még az is, a mely vele egyenlő értékü, hogy a háromszög szögeinek összege 180°.

Axiométer

az a készülék a hajó kormánykerekének tengelyén, mely egy mutató által a kormánylapátnak állását, illetőleg a hajó középvonalától az egyik v. másik oldalfélre való elhajlását egy rendesen rézlemezlapon jelzi, és így a kormányost a kormánynak helyzetéről minden időben tájékozza. Némely folyamhajóknál az A.-t a kormánylapátra illesztett pózna és ennek végén egy gömb helyettesíti.

Axiopisztia

(gör.) a. m. feltétlen hitelre méltóság. Ez a bibliának egyik jellemző tulajdonsága, melynél fogva megbizhatóságának igazolása végett, önnön saját bizonyságtételein kivül semminemü más érvekre nem szorul. (H. ö. Affectiones S. S.)

Axios

az ó-kori Macedónia legnagyobb folyója, ma Vardar (l. o.).

Axis

Cervus axis Erxl. (állat), keletindiai szarvasfaj. L. Szarrvas.

Axman

1. János. XVII. századbeli képiró, ki Eperjesen és Sárosmegye több helyén működött. Ő készítette 1650. az Eperjes szomszédságában fekvő szép, renaissance-stilben épült fricsi kastélyon most is látható, magyar történeti vonatkozásu sgraffitokat. (L. Myskovszky Viktor: a fricsi várkastely Archaeologiai Ért. 1891. évf. 38. 1.)

2. A. József. réz- és acélmetsző, előbb Pesten dolgozott, utóbb Bécsben. Műhelye nagyon keresett volt s különösen kedvelték az általa acélba metszett arcképeket, melyek közül főleg Berzsenyi Dániel és Czuczor Gergely arcképeit kell fölemlítenünk. Nevével már a huszas évek elején találkoztunk, midőn a Hebe zsebkönyv számára a Gara László és leánya címü rajzot metszette, s dolgozott az ötvenes évek végén is.


Kezdőlap

˙