Balzsam

Árpádkori magyar nőnév, nevezetesen egy 1291-iki oklevél említi Balsam asszonyt, Purbusei Jakab leányát. (Haz. Okl. VII. 222.)

Balzac

(franc.), alacsony, kényelmes támlásszék, mely nevét föltalálójától, Balzac regényirótól nyerte.

Balzsam

v. balzsamtermék (növ.), a gyantának párolgó olajjal való keveréke. Balzsamterméket a növényországból több, különösen forróvidéki fa nyujt. L. Balsamum..

Balzsamfa

(növ.), 1. mindazon növények gyüjtőneve, melyek a különféle balzsamokat termelik. (l. Balsamum); 2. szoros értelemben a Balsamodendron Knuth (Balsamea Gled.), mely a legtöbbet és a legfinomabbat termi. A balzsamos növények Burseraceae családjának cserjéi v. fái Arábiában és Kelet-Indiában fordulnak elő. Ágaik gyakran tövisesek, levelök egyszerü, hármas v. páratlanul szárnyas; viráguk egyivaru, gyümölcsük csonthéjas, 1-2 magvu. Nevezetesebb fajai: B. Myrrha Nees (mirhafa), 3 m. magas kis fa vagy cserje, ága tövises, szürkésfehér kérgü, levele hármas; Arábia nyugati partján s a szomál félszigeten. Törzséből a levegőn megkeményedő mézgát folyat; ez az, amelyet a kereskedésben mirha néven árulnak és füstölésre már ősrégi idők óta használnak. A B. Gileadense Kóh (B. Mekkanensis Gleditsch), B. Opobalsamum Kunth az igazi arab v. Mekkabalzsamfa v. balzsamcserje. Tövistelen, a Vöröstenger mellékén nő; kérgéből szivárog a nagyon drága mekkabalzsam; a hazájabeli lakosok csodás gyógyítóerőt tulajdonítanak neki. Gyümölcse azelőtt mint balzsamszem (carpobalsamum), fabalzsam: (xylobalsamum) officinális volt. Az előbbi alig borsó nagyságu, rendesen vöröses, többnyire szagtalan és izetlen, ritkán gyengén balzsamos; belsejében fehér magja van. A vékony ágak ráncos kérgüek, meggyujtva kellemes, de gyenge illatot árasztanak. A B. Kafal Kunth Boldog-Arábiában; piros, jószagu fájával Keleten füstölni szeretnek, bogyója nagyobb, balzsamos. A B. Africanum Arnolt, szenegambiai cserje; a B. Mukul Hook., Sind- és Beludsisztánban, a mézganemü bdelliumot szolgáltatja. B. Roxburghii Arn. Kelet-Indiában tenyész, balzsamával a hajók gerincét kenik be.

Balzsamfolyatók

(növ., Balsamifluae, Bucklandiaceae, ambrafák), kétszikü növénycsalád a Hamamelideák rokonságából. Fás növények, gyakran tökéletlen, némelykor meztelen virágokkal, melyek gömb- vagy füzéralakra csoportosulnak. Gyümölcseik kétfelé repedő tok. Hat faja Észak-Amerikában, a mediterián vidéken és déli Ázsiában él. Ide tartozik a Liquidambar L. V. ö. Baillon, Bucklandiaceae. Histoire des plantes, III. köt.

Balzsamfü

(növ.), a német Balsamkraut szerint a lapos menta (l. Balzsammenta), Csapó szerint a kerti kakukfű, sőt némelyek a Balsamina Tourn, alapján a nenyuljhozzám virágot is balzsamfünek nevezik.

Balzsammenta

(növ., lapos vagy széles menta, boldogasszony mentája vagy levele, bazsamint banyafű, Balsamita Dest., Tanacetum Balsamita L., Pyrethrum Tanacetum DC., Balsamita vulgaris W.), balzsamos illatu fészkes növény. Hazája Ázsiának délnyugati része, Európában, hazánkban is közönséges parasztvirág, mégpedig nálunk ritkábban s csak ősszel virágzik. Hosszas és széles levelével a nép vasárnaponkint ünnepel, kezében a templomba viszi vagy pedig imádságos könyvében megszárítja s időnkint szagolgatja. Boissier Flora orientalisa (III. 345) a Pyrethrum Balsamita (L.) fajtának tartja (var. anacetoides Boiss.), amelytől sugártalan virágfészke különbözteti meg. Csipős keserü izü, azért görcscsillapító és házi orvosságnak is használják, törésre vagy zuzódásra, sőt férgek ellen is.

Balzsamok

A B. (balzsamos szerek, balsamica) orvosi használata ma már nagyon szűk térre szorul, leghasználatosabb még a tolu-balzsam. A kereskedésben «balzsam» néven szereplő készítmények rendesen számos B.-nak és más illatos anyagoknak (terpentin, elemi, galangagyökér, galbanum, tacamabaca-gyanta, zingiber stb.) a keveréke. A B. különösen a nyálkahártyákra hatnak, ezeknek hurutjait befolyásolják; bedörzsölés utján csuzos fájdalmak gyógyítására is használják. L. Balsamum.

Balzsamos fenyő

(növ., Abies balsamea L.), egytűs levelü fenyőfaj, Észak-Amerikában honos. A mi fésüs fenyőnkhöz hasonlít, de tőle majdnem négysoros tűlevele és tojásdad kúpalaku toboza különbözteti meg. Balzsamillatu és erejü gyantájából való a kanadai balzsam. Fáját is felhasználják, nálunk ültetik.

Balzsamos növények

(Terebinthinae), a kétsziküek egyik rendje, mely a Simarubaceákat, Connaraceákat, szömöriceféléket, királydinnye- és Mélia-féléket, a Burseraceákat. Ruta-, Diosma-, Ptelea- és narancsféléket foglalja össze. Mintegy 450 faja leginkább a forró tartományokban honos. de néhány képviselője Európa déli részén és hazánkban is van. Leginkább arómás, telelő fák és cserjék, ritkábban füvek.


Kezdőlap

˙