Bosiljevo

község Modrus-Fiume vm. vrbovskoi j.-ban, (1891) 409 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A XVI. századból való, hajdan Frangepán-féle kastély, ma Lesaee fürdővel együtt a gr. Nugent Artur-féle uradalomhoz tartozik.

Bosio

1. (ejtsd: bozió) Ferenc József báró, frc. szobrász, szül. Monacoban 1769 márc. 19., megh. Párisban 1845 jul. 29. Kezdetben Párisban Pajounál tanult, utóbb azonban nem maradt teljesen ment Canova befolyásától; hírét azon munkái által alapította meg, melyeket a Vendôme-szobor számára készített. Már I. Napoleon alatt több kitüntetés érte; XVIII. Lajos udvari szobrásszá nevezte ki és X. Károly bárói rangra emelte. A Luxembourg-képcsarnokban két kecses és igen finom kivitelü márványszobor van tőle: a hajlítókoronggal a földön fekvő Hyakinthos (1817) és a fürdőből kilépő Salmakis nimfa (1837). Azok közül a monumentális szobrok közül, melyeket az ő mintái után öntöttek bronzba, megemlítendő: XIV. Lajos lovasszobra a párisi győzelmi téren és az alakok és domborművek Demidov grófnő pompás mauzoleumán, a Pere-Lachaise temetőben (1830). Egyéb művei közül a legismeretesebb az a képszobor, mely IV. Henriket mint fiatal herceget ábrázolja, és melynek ezüstbe öntött másolata megvan a Louvre muzeumában. B. tagja volt az akadémiának.

2. B. Ferdinánd, olasz iró, szül. a piemonti Albában 1829., megh. u. o. 1881 okt. 16. Tanár volt több felsőbb iskolában, azután több ízben miniszter. Munkái közül felemlítendők: Amalia, Tecla e Camilla (regény, 1856), Il finale de un onest' uomo (1858), La figlia del calzolajo ( 1860), Storia popolare dei papi (1861), Il marchese di Villamarina (1864), F. D. Guerazzi e le sue opere (1865), Il popolano arrichito (1876), Ricordi personali (1878). 1874. jelentek meg válogatott költeményei (Parce sepultis, Le fantasie orientali), s ugyanakkor elbeszéléseinek egy gyüjteménye (Scene e racconti domestichi). Irt egy nagyobb költeményt is La Democrazia cimmel és alapító társa volt az Il Diritto hirlapnak.

Bosjemanit

szulfát-ásvány, a timsók csoportjából, tkp. magnézium-mangán-timsó. Mint kivirágzás dél-Afrikában a Bosjeman folyó melletti vidéken lelik.

Boskovich

(ejted: boszkovics) 1. Róger József, horvát matematikus és csillagász, szül. Raguzában 1711 máj. 18., megh. 1787 febr. 12. Korán lépett a jezsuiták rendjébe; 1740. a Collegium Romanum-on a matematika és filozofia tanára lett és 1750-53-ig a pápai államban megmérte a délkör egy fokát. 1760. nagyobb utazást kezdett meg Európán keresztül és visszatérte után 1764. Páviában tanárságot vállalt, melytől azonban nemsokára megvált. Rá Milanóban tanított, 1773. pedig elment Párisba és itt a tengerészetnél az optika igazgatója címet nyerte. Francia tudósok ellenségeskedései arra birták, hogy Bassanóba menjen, ahol műveinek kiadásáról gondoskodott. Visszavonultan Milanóban töltötte utolsó napjait. A Brera-palotában szobrot állítottak neki. Művei 5 kötetben jelentek meg (Bassano 1785). Egy tankölteményt is írt: De solis ac lunae defectibus (Londonk 1764).

2. B. Péter, horvát költő, szül. Raguzában 1705., mint a nagynevü matematikusnak, B. Rógernek testvére megh. már 1722. ifjuságának virágában. Kéziratban számos költeménye maradt fenn, nyomtatásban csak egyházi énekei jelentek meg Velencében 1723. ily címen: Hvale duhovne iliti popevke itd.

Boskovicia

Brus. Kövült állat. Kihalt csiganem amely a pontusi korszak végén élt, eddig csakis Okrugljakról (Zágráb mellől) és Szegszárdról ismeretes; tehát csakis a Magyar korona országainak területeről. Két faja ismeretes: Bosk. Josefi. Brus és Bosk. Hantkeni.

Boskowitz

(csehül Boskovice), az ugyanily nevü kerületi kapitányság székhelye Morvaországban, a Biela partján, (1891) 5814 lak., barnaszénbanyával, gyapju- és pamutszövőkkel, régi városházzal, gót székesegyházzal; a Mensdorff-Pouilly grófok szép, régi, parkkal körülvett kastélyában érdekes törökkori festmények láthatók.

Bošnjaci

(Bošnjake), politikai község Szerém vmegye županjai j.-ban, (1891) 4350 horvát lak. (közte csak 54 magyar), posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

Bosnyák

(magyarbéli) család, első ismert őse Bertalan, Kázmér lengyel király hadvezére volt. B. Márton együtt harcolt Zrinyivel Szigetvár alatt 1566. és itt esett is el aug. 10-én. B. Ambrus Balassa Menyhért oldalán harcolva 1544. esett el. B. Tamás 1614. Fülek várának vitéz kapitánya, később főasztalnok. Fia István 1640. pécsi, majd veszprémi, 1644. nyitrai püspök. Leánya Zsófia Wesselényi Ferenc nádornak első neje volt.

Bosnyák-hercegovinai államvasutak

1. Sarajevo-metkovicsi vasut, 177.5 km. hosszu, a vágány szélessége 0.760 méter, tehát keskenyvágányu. A sarajevo-konjicai utszakaszon levő roppant nehéz talajviszonyokra való tekintettel a kombinált Abt-féle fogaskerekü és adhéziós gép van alkalmazásban. Saját igazgatósága van Sarajevóban. 2. Doboj-sziminháni vasut, 67 km. hosszu, szintén keskenyvágányu s a Boszna-vasut igazgatósága alatt áll.

Bosnyák marha

tkpi hazája a Száván túl van, d.., Horvátország és Szlavoniában is tenyésztik; elvétve Magyarországban is található, s itt ritka marhának nevezik. E marha szinére nézve a fehértől a feketéig változik, kis testü, évi átlagban 1000-1200 l. tejet ád, kevés igényü, s főleg a, szegény gazda becsüli meg.


Kezdőlap

˙