Bosnyákország

l. Bosznia.

Bosnyák pénzek

l, Délszláv pénzek.

Bosó

Árpádkori magyar személynév; megfelel a későbbi Basó családnévnek.

Boso

Burgundia királya, Irmengardnak, II. Lajos császár leányának férje, és sógora Kopasz Károlynak, a Ny-i frank királynak, ki őt Provence grófjává és Itália helytartójává nevezte ki. 880. a burgundi hűbéresek királyukká választották meg s ekként megalapította az ujburgundi v. ciszjurai birodalmat, mely a Rhône folyótól keletre, a Genfi tó és a Középtenger között elterülő tartományokat foglalta magában. Megh. 887 jan. 11. A trónon Lajos fia követte, ki később III. Lajos néven császár is lett. V. ö. Dümmler, Gesch. d. ostfränk. Reichs; Plancher, Hist. de Bourgogne I. 463. lap. L. Burgund.

Bosorod

kisközség, Hunyad vmegye hátszegi j.-ban, (1891) 1315 oláh lak.; közelében római épitmények nyomai látszanak.

Bos primigenius

Boj., priscus Boj., ásatag állatnem, a most élő európai tuloknak (Bos taurus L.) ősalakja; a diluviumnak jellemző emlőse. Maradványa az európai «csontbarlang»-okban (l. o.) fordulnak elő. Magyarországban az igrici (Biharmegyében), Németországban a gailenreuthi csontbarlang a nevezetesebbek.

Bosque

(ejtsd: boszk), county Texas É.-amerikai államban, 2740 km2 területtel, 11217 lak., Meridian székhellyel.

Bosquet

(franc.; ang. Bosket, (ejtsd: boszké), cserjékből, kevés magas fából v. ilyenek nélkül való kis liget, rendesen tekervényes utakkal s árnyas ülőhelyekkel.

Bosquet

Péter Ferenc József, francia marsall, született Mont de Marsan-ban (Landes) 1810 nov. 8., meghalt Toulouseban 1861 február 5. A párisi műegyetemet és a metzi gyakorló iskolát elvégezvén, 1834. mint hadnagy az algériai hadseregbe lépett s 1847. ezredes lett. 1848. dandártábornokká neveztetett ki s 1851. a kabilok ellen folytatott háboruban tünt ki. A Keleti háboru kitörésekor 1853. mint osztálytábornok a 2. gyaloghadosztály parancsnokságát kapta. Az almai ütközetben (1854 szept. 25.) ő döntötte el a győzelmet az oroszok balszárnyát fedező magaslatok megszállása által. Része volt az inkjermani győzelemben is (nov. 5.), amidőn idejekorán az oroszok túlereje által szorongatott angolok segélyére sietett. A Szebasztopol ellen 1855 szept. 8. intetett nagy roham alkalmával a jobbszárnyat vezette a Malakov- bástya ellen, de ekkor oly súlyos sebet kapott, hogy kénytelen volt azonnal Franciaországba visszatérni. 1856. III. Napoleon császár kinevezte szenátorrá és marsallá, 1858. pedig toulouse-i főparancsnokká. V. ö. Lettres du marechal B. á ses amis 1837-60. (Pau 1879, 2 köt.) és Grande Encycl. VII. 461.

Bossác

kisközség Trencsén vmegye trencséni j.-ban, (1891) 3115 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; savanyuforrással.


Kezdőlap

˙