Bourdon

(ejtsd: burdon) Sobestyén, francia festő, született Montpellierben 1616., meghalt 1671-ben. Különösen a Carracci fivérek, Claude Lorain és Poussin hatása alatt állott. 1648. az akadémia alapításakor annak 12 tagja közé választották, 1652-ben azonban Krisztina svéd királynő meghivása folytán Stockholmba utazott, de 1654-ben már visszatért Párisba. Ekkor (1658-63) festette Bretonvilliers elnök palotájában legkiválóbb művét, a mitoszi jeleneteket ábrázoló képsort, mely azonban csak metszetekben maradt fenn. Festményei főleg francia gyüjteményekben vannak. A mi orsz. képtárunkban egy festménye Bacchust és Cerest ábrázolja (691).

Bourdon

l. Bordone.

Bourdon-féle barométer

l. Légsúlymérő.

Bourdonnet

(franc., ejtsd: burdonné), tépés v. vattapamat, mely fonállal jól össze van kötözve s melyet genyedő sebekre szoktak tenni oly helyeken, hol a test redőt képez, pamatok által meggátolni igyekeztek a redők összeforradását, minek esetleg eltorzulások v. a tagok funkciójában beálló zavarok lennének a következményei.

Bouré

Frigyes Albert, francia államférfiu, szül. 1838 aug. 16., elvégezte a jogot és 1860. az athéni követség titkára lett. 1870. a külügyi minisztériumba hívták és az amerikai és indo-khinai gyarmatok ügyeit bizták reá. 1880. diplomáciai küldetésben járt Pekingben és szerződést is kötött Khinával; Challemel-Lacour külügyminiszter azonban ezt a szerződést elvetette, minek ujabb ellenségeskedés lett a következménye. 1885. B. a dán, 1886. pedig a belga udvarhoz nevezték ki követnek.

Bourg

(ejtsd: bur), több város neve Franciaországban. Köztük a jelentékenyebbek: 1. B.-en--Bresse egykoron Bresse (l. o.), ma Ain département székhelye, a Reyssouze partján, (1891) 18 968 lak., fayence-készítésse, élénk gabona-, ló- és marhavásárokkal. Emlékszobrokban aránylag gazdag; itt Joubert generális emlékére obeliszk áll, tov. Bichat orvosnak szép szobra Angers Dávidtól és Quinet Edgarnak, a város szülöttének szobra. Jelentékeny épületei: a XVI. sz.-ból való Notre-Dame templom szép üvegfestményekkel és a városon kivül a XVI. sz. első feléből való Notre-Dame de Brou gazdag faragványokkal, szép üvegfestményekkel és Bourbon Margitnak, Szép Fülöpnek és Osztrák Margitnak síremlékeivel. - 2. B.-la-Reine, város Seine départementben, 1 km.-re Sceauxtól, a Bievre partján, (1891) 3009 lak., fayence-készítéssel, virágzó kertészettel, számos nyaralóval, amelyek egyikében d'Estrées Gabriella lakott. - 3. B.-les-Valence, község Drôme départementben, 1 km.-re Valencetól, (1891) 3928 lak., selyemszövéssel, üveggyártással. - 4. B.-Saint-Andéol város Ardęche départementban, a Rhône jobb partján, (1891) 4250 lak., XII. sz.-ból való templommal, a középkorból való házakkal. Közelében sziklába vájt barlang falán Mithrás istent ábrázoló egy bas-reliefnek maradványai és a Tournes forrása, ahol az mint valóságos folyó tör elő. - 5. B.-Saint-Maurice, község Savoie départementban, az Isére mellett, (1891) 2694 lak., kősótelepekkel, ólom- és rézbányákkal, ásványvízforrásokkal, jelentékeny marhatenyésztéssel. Pompás kirándulásoknak kiinduló pontja.

Bourganeuf

járási székhely Creuse francia départementban, a Thaurion és Gane Molle összefolyásánál, (1891) 3863 lak., szénbányákkal, porcellán-gyártással, a máltai lovagok egyik várának romjaival; a Zizim-toronyban Bajazed fivére volt fogságban (1482-89).

Bourgea

Coss. (növ.), csöves fészkes; majd az articsóka algénusza, majd külön választott önálló génusz egy fajjal a pireneusi félszigeten (B. v. Cynara humilis L.).

Bourgelat

Kolozs, az első állatorvosi iskola megalapítója. Élt 1712-1799. Ügyvéd volt, de nagy kedve telt a lóidomításban és lovaglásban, valamint egyes orvosi szakok művelésében is. Mint a lyoni lovasiskola igazgatója 1762-ben megalapította az első állatorvosi iskolát Lyonban, majd 1765-ben a másodikat Alfortban, melynek igazgatójává is kinevezték. Sok közleményt írt a lótenyésztésről, ménestanról, járványokról, patkolásról, gyógyszerekről, bonctanba vágó cikkeket stb.

Bourgeois

(franc. ejtsd: burzsoá), polgári, polgári egyén: a nyomdászatban a. m. Borgisz (l. o.).


Kezdőlap

˙