Bousso-lez-Mons

(ejtsd: bosszü lé mon), község Hainaut belga tartományban, a Haine partján, (1891) 9814 lak., szénbányákkal, vas-, üveg-, cukor-iparral; szép kastéllyal. 1792 ápr. 28-án az osztrákok itt győzedelmeskedtek a franciákon, nov. 4. pedig a francziák az osztrákokon.

Boutade

(franc.) a. m. bolondos ötlet, azután rögtönzött ballett vagy zenei fantázia.

Boutaric

(ejtsd: butárik) Edgár Pál, francia történetiró, szül. Châteaudunben 1829 szept. 9., megh. Párisban 1877. jan. 17. Az École des chartes elvégzése után levéltárnok lett Párisban. 1876-ban a feliratok és szépirodalom akadémiája tagjai sorába választotta. Munkái közül megemlítendők: La France sous Philippe le Bel, Páris 1861; Saint-Louis et Alphonse de Poitiers; 1870. Mindkettő pályanyertes munka. Továbbá: Les institutions militaires de la France avant les armées permanentes, 1863; Les actes du parlement de Paris 1254-1328, Delisle közreműködésével, 1863-1867, 2 köt.; Correspondance secrete de Louis XV. sur la politique étrangere, 1866; végül Mémoires de Fréderic II., Campardon közreműködésével, 1866, 2 köt. A szaklapokban közzétett értekezéseit lásd a Grande Encyclopédie V.

Bouteille

(franc.) a m. butella, palack.

Bouterwek

1. Frigyes német festő, szül. Tarnowitzban, Sziléziában 1800 körül, megh. Párisban 1867 nov. 11. Berlinben elnyervén az akadémia nagy diját, Párisba, 1834-ben pedig Olaszországba ment, hol teljesen a történelmi festészetre adta magát. Két év mulva visszatért Párisba, azután pedig 1825-ben beutazta Spanyolországot, Skótországot és a keletet. Első nagyobb festménye az Eumendiák által üldözött Orestés volt; ezt követték Romeo és Julia (1836), Izsák és Rebeka (1840), Jákob és Rákhel (1844).

2. B. Frigyes, német bölcsész, esztétikus és irodalomtörténész, született Okerben 1765 ápr. 15., meghalt Göttingában 1828 aug. 9. Tanár volt. Munkái: Ideen einer Apodiktik; Die Epochen der Vernunft; Immanuel Kant, ein Denkmal; Aesthetik; Ideen zur Metaphysik des Schönen; Religion der Vernunft; Geschichte der neuren Poesie u. Beredsamkeit, stb.

Boutique

(franc., ejtsd: butik) a. m. bódé, vásári bódé, alsórendü bormérés; boutiquier, gazda, korcsmáros.

Boutmy

Emil, francia iró és publicista, az Institut tagja, szül. Párisban 1830 ápr. 13. 1866. a La Liberté dolgozótársa volt Girardin mellett. Irodalmi működése elismeréseül az akadémia 1880. Ray Leo helyére őt választotta meg. Munkái: Introduction au cours d'histoire comparée de l'architecture (1869); Philosophie de l'architecture en Grece (1880); Observations sur la réforme de l'ensignement supérieur (1877); Études de droit constitutionnel France, Angleterre, Etats-Unis (1885); Le Développement de la constitution et de la société politique en Angleterre (1887); La conception populaire de la royauté en Angleterre. (Annales de l'école libre des sciences politiques. 1888. Okt.); La réforme de l'administration locale en Angleterre (u. ott); Studies in Constitutional law, France, England, United, States (London 1891).

Bouton

(franc., ejtsd: buton) a. m. gomb, bimbó, virág; pörs. - Boutonniere (gomblyuk), sebészeti műtét, mellyel a férfi hugycsövét a herezacskó mögött a gáton a bőrön keresztül felhasítjuk. Főképen oly nagyfoku hugycsőszükületek gyógyításánál végezzük, melyeknél tágító eszközökkel (bougie, katéter) a rendes uton behatolni már nem tudunk. - Súlyos és néha nehéz műtét. - Más neve: Urethrotomia externa.

Boutrolle

a francia Bruneau-tól feltalált eszköz, melynek segélyével a szarvasmarha csekély erőkifejtéssel leölhető. Legszokottabb alakja az álarc-B. (B. en Masque), mely egy álarcalaku bőrlemezből áll, mely a marha homlokára illesztve a szemeket betakarja és két szijjal a szarvakhoz és az áll mögött van megerősítve. Közepén kerek nyilás van, melybe a vascső illeszthető; ez gombban végződik, mig a homlok felé irányított vége ki van élesítve. A cső gombjára fakalapáccsal alkalmazott ütés a csövet a homlokcsont lemezein át a koponyába hajtja, mire az állat összeroskad. Az álarcz levétele után a homlokon ejtett csatornába vas- vagy favesszőt vernek és a koponya üregébe tolt végének ide-oda mozgatásával az agyvelőt elroncsolják. A marhavágás e módja főleg Franciaországban divatos és ügyesen alkalmazva az állatos gyors és biztos levágást eszközli. Másik alakja a pisztoly-B., mely előbbitől abban különbözik, hogy üres vascső helyett pisztolycső van az álarc közepébe illesztve, melynek elsütésével a golyó az állat agyvelején keresztül szalad és az állatot megöli. A lövéssel járó zaj miatt, mely az állatokat megvadítja, nem igen van alkalmazásban.

[ÁBRA] Boutrolle.

Boutroux

(ejtsd: butru) István Emil Mária. Francia filozofus, szül. Montrougeban 1845 jul. 28. 1888 óta a modern filozofia történetének tanára Párisban. Munkái: La Grece vaincue et les premiers stoiciens (1875); Monadologie de Leibnitz (1881); La Philosophie des Grecs considérée dans son développement historique par E. Zeller (188284); Socrate fondateur de la science morale (1883); Le philosophe allemand Jacob Boehme (1888).


Kezdőlap

˙