Böjti boszorkány

igy nevezték sok helyütt a farsang végén, v. böjt elején, másutt pedig husvéthoz közelebb eső időben «kihordani», v. elégetni szokott szalma-bábot, melynek rendesen nő-alakja van s amellyel eredetileg mindenütt a tél kiüzését, vagy kihordását jelképezték, s csak e pogánykori természet-mitologiai cselekedet és hagyomány elhomályosult értelme folytán magyarázták át utóbb helyenkint a farsang eltemetésére, másutt meg (ha husvét tájára tolódott ki az ünnep) a böjt kiverésére. A tájszólási bűdi boszorkány, mely a «Peleskei nótárius»-ban is szerepel (Tóti Dorka néven), kétségtelenül a böjti jelző népetimologiai elcsavarása és csak ennek utján került az Abaujban, mások szerint meg a Szabolcsban lévő Bűd falu blason-jára, vagyis hirhedtségi lajstromára. L. Télkihordás.

Böjti pásztorlevél

A püspökök hiveikkel vagy személyesen érintkeznek, v. papjaik személyében, v. pedig irásban. E püspöki leiratok, amennyiben a hivek összeségének vannak szánva, rendesen levél alakkal birnak s azért pásztorleveleknek nevezik. A püspökök különösen a nagyböjti idő előtt használják föl az alkalmat arra, hogy böjti pásztorleveleikben hiveiket a böjtölésre buzdítsák, annak nagy jelentőségére figyelmeztessék és esetleg őket a böjtölés alól való fontos okokból történt fölmentésükről (dispensatio) értesítsék.

Böjti prédikációk

A keresztény kat. anyaszentegyház parancsolata szerint a hivek ünnep- és vasárnap a szentmisének «becsületes» meghallgatása után kötelesek az isten igéjét is meghallgatni. De valamint a hivek vasár- és ünnepnapon kivül nem kötelesek a szt. misén jelen lenni, ugy nem tartoznak e napokon kivül az isten igéjének hirdetését sem meghallgatni. Minthogy a buzgóbb hivek nem elégszenek meg a parancsolat minimális mértékének megtartásával, hanem azon vannak, hogy hivatásbeli kötelességeiknek elmulasztása nélkül, minél gyakrabban részesülhessenek a szt. miseáldozat kegyelmében, az egyház ezt szeme előtt tartván, az egyházi esztendőnek egyes szakaszaiban papjai által szent beszédekben fejtegetteti az ünnepek jelentőségét s ezekkel kapcsolatban mindazt, amit a hivek lelki tökéletesedéséhez szükségesnek tart. E beszédek a B.

Böjtvirág

(növ.), l. Arabidopsis.

Böjükdere

(tör., a. m. nagy völgy), az ókoriak Bathykolpos-a (mély öböl) a Boszporus európai partján fekvő, örményektől és törököktől lakott falu, 1 1/2 órányira hajón a konstantinápolyi hidtól, széles völgy torkolatánál; közelében számos elegáns nyaralóval és szállókkal; nyaralói közt legszebb az orosz követség nyári palotája. E nyaralók mögött a hegyek (Kara-dag) meglehetős magasra emelkednek. B. vidéke rendkivül kedves; közelebbi kirándulások célpontjai: Bouillon Gottfried platánjai (Jedi Kardas), a buja növényzettel ellepett rózsavölgy (Kesztane-deré), hires forrásaival; a Kesztane-, Hunkjar- és Dsirdsir-szujukkal; távolabbiak Bagcseköi, Belgrád, Anadoli Kavak stb.

Bőke

Gyula, a fülgyógyászat ny. rk. tanára a budapesti egyetemen, szül. Tatán 1832. Az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s u. o. lett doktorrá 1858. Ezen évtől 1860-ig a bécsi közkórházban Siegmund és Hebra mellett mint segédorvos működött; ezután 2 évet töltött Tröltsch vezetése mellett Würzburgban a fülgyógyászat elsajátíthatása céljából. 1862. visszatért Budapestre és a fülgyógyászat terén uttörően kezdte a Rókus-kórházi fülbetegek gyógyítását. A fővárosi tanács nevezett kórházba 1868. nevezte ki rendelő orvossá s még abban az évben megválasztatott a Stefánia gyermekkórház fülorvosává. 1868. lett magántanár, 1879. rendkivüli tanárrá nevezték ki, u. e. évben az izr. kórház igazgatójává választatott meg, mely állásáról 1891. lemondott. Elnöke az orvosi körnek, főv. bizottsági tag. Munkája: A fülgylógyászat tankönyve. Nagyszámu kazuisztikus közleményei és értekezései hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg.

Bökényi

Fülöp János, református teologus, ki a franekeri egyetem hallgatójául 1650 okt. 1-én iratkozott be. Munkái: De ecclesiae ministerio, synodis ac disciplina Franek. 1651; Mennyei lámpás. Mely az örökkévaló setétségnek mélységétül igazán megrettent és félemlett lelkeket megujjét. Mostan anglusbol magyar nyelvre fordétatott. Ultrajectumban (Utrecht) 1652. A régi Szombatos Énekes könyvben öt szombatra való éneke van.

Bőkezüség

tulajdonképen a vagyon erénye, mikor vagyonunk fölöslegét minden külső kényszer s minden kicsinyes számítás nélkül emberszerető, művészi, v. tudományos célokra juttatjuk. Erkölcsi értéke a bőkezüségnek csak akkor van, ha nincs más indító oka, mint az emberszeretet, v. a tudományok s művészetek iránt érzett lelkesedés. Aki azért bőkezü, hogy vagyonát fitogtassa, magának híveket, barátokat, befolyást, hirt szerezzen, annál megszünik a bőkezüség erény lenni.

Bökkenő

tulajdonképen a. m. egyenetlenség, akadály az uton, p. kő-, fadarab stb., átvitt értelemben cselekvési akadály, mely a cselekvésnek további meggondolására, meghányogatására indíthat.

Bököl-félék

a pók-félék osztályának egyik rendje, melyet ma már skorpióknak neveznek. L. Skorpiók.


Kezdőlap

˙