Bráhmaputra

(Bráhmán fia), India egyik legnagyobb folyama. Mint Bráhmán fia, az indeknél a szent folyók sorába tartozik és mint férfinemü istenség tiszteletben részesül. Nyugati Tibetben az É-i szél. 30° 25' és a K-i h. 82° 5' alatt a Himalája É-i tövében ered. A folyam teljes hosszusága 2900 km.-nyi. Egészen a felső asszami Dibrágahig hajózható. Goalandatól kezdve rajta az India General Steam Navigation társaság gőzösei járnak.

Brahmaputra-tyúk

másként Brahma tyúk, ázsiai tyúkfajta, mely hazánkban is nagyon el van terjedve; több helyen keresztezik vele a közönséges magyar tyúkfajtát. Külsejére igen hasonlít a kokhinkhínaihoz (l. o.); esetlen, zömöktestü, nagy, gatyáslábu tyúk; a kokhinkhinatól főleg abban különbözik, hogy szine mindig tarka, még pedig a fehér és fekete szin keveréke; a két szin közül vagy az egyik, vagy a másik uralkodó a tollazatban. Könnyen hizlalható de husa durvább mint a magyar tyúké. Nagyon jó tojó és jó anya; a kakas azonban tunya, miért is gyakoriak a terméketlen tojások. Képét l. Tyúkfajták c. képmellékleten.

Brahma Szamads

(brahma egyháza). Az ind vallás követőinek egyik legnevezetesebb reformáló egyesülete. Az egyesület 1830. Kalkuttában Ram Mahun Roj által (szül. 1774., megh. 1833). alakult. Céljuk a bráhmánizmus tanainak nemesítése, és a korszellemnek megfelelő átalakítása. Az egylet eszméinek terjesztése körül legtöbb érdemet szerzett Kesáb Csander, ki több vallásos művet és részletes liturgiát is irt. A bráhmánok természetesen nem jó szemmel nézik az egyesületet, de az mindamellett folyton gyarapszik A társaságnak jelenleg feje Protap-Csander Mauzumdar.

Brahma varta

a legszentebb ó-ind tartomány Jelenleg Pendsáb egyik hűbérállamához tartozik. A Szaraszvati és Driszadvati folyók közt fekszik.

Brahms

János, a jelenkor egyik legnagyobb német zeneszerzője, szül. Hamburgban 1833 május 7. Atyja nagybőgős volt; ő kezdte igen korán a fiut zenére oktatni, Marxsen Ede Altonában folytatta kiképzését. Mint jeles zongorajátszó, 20 éves korában Reményi Edét körutjában kisérte; igy ismerkedett meg Joachimmal és Liszttel, kik őt Schumann figyelmébe ajánlották. Emez, a szerkesztette folyóiratban, 1853 okt., B.-ról irta utolsó cikkét: «Uj pályák» c. rövid ismertetése inkább ábránd mint boncolás inkább jóslat mint itélet. És Schumann nem volt hamis próféta: B. rendkivüli tehetsége az első műveiben nyilatkozó dus képzeletet, a romantikus irány merészségeit a klasszikusok imponáló nagyságával, tiszta és szigoru munkájokkal egyesítette; az érzés igaz és mély volta s a polifonia tömörsége egy forrásból fakadnak B.-nál, de a reflexión át szürődnek zenévé. Egyéniségének egyik fő vonása, hogy a nehézségeket szereti: a körmönfont alaphangváltoztatást (modulálást) és ellenpontozást, még ott is, ahol a nép zenéjéből merít, amit pedig gyakran tesz. Ezért az ő eredeti, mindig uj, száz nyelvet beszélő muzsája nem szokott egy csapással hódítani, ugy barátkozunk meg vele; de vonzóereje azután nem csökken. Hol fenséges hatalmát érezteti, hol komorsága terjed át lelkünkre: szendesége gyakran nyugodt kedélyességbe, olykor ártatlan dévajságba olvad át - ritmikája vagy harmoniáinak egy-egy fordulata által. Témái, formái, figurái: mind Beethovennek egy magasabb hatványa: modernsége azonban nélkülözi Schumann kisérteties idegességét. 45. műve, a Német requiem» (1868) nyitotta dicséretre azok ajkát is, akik addig vakok voltak B. nagysága iránt: ez a mű egyben nagyszerü és kedves; a mélyen alatta álló «Magyar táncok» c. 4 füzetét pedig tul is becsülik. Krause könyve 1892. B.-nak addigi 111 művét sorolja fel: közel 40 dalfüzetet, 30-nál több füzet karéneket, mintegy 25 fr. Zongora- és 2 orgonaszerzeményt, 21 kamarazene-művet, s 13-at zenekarra. Nevezetesebb művei: zongorára: nagy szonáták, opus 1. 2. 5.; Scherzo, op. 4.; Balladák op. 10.; változatok op. 9. 21. 23. 24.; kamarazenéje csaknem kivétel nélkül; zenekarra: szinfoniai akadémiai és tragikus megnyitó zenéje; énekkarra: Temetési ének, Német Requiém, Diadalének (a porosz-francia háboru után), Rinaldo (kántáte), Nänier; dalok: legnagyobbrészt nagyértékü, bensőségtől áthatott s némi dallamszépség mellett inkább a kifejezésbeli finomságokban mesteri művek. B.-éveken át a lippei hercegnél Detmoldban volt karigazgató és zenetanár· majd otthon folytatta tanulmányait mig 1862. Bécsben telepedett le, hol 1863. az Énekegyesület kartanítója lett: csak 1864-69. bolygott Hamburg, Zürich, Baden-Baden és 1874-78. Heidelberg körül, de sehol sem volt annyira maradása, mint Bécsben. Itt 1871-74. a Zenekedvelők Egyesületének hangversenyeit vezette. A cambridgei egyetem 1877., a boroszlói 1881. ajándékozta meg tiszteletbeli tudori oklevéllel.

Bráhúi

a drávida fajtához tartozó Beludsisztánban lakó nép, mely a simahaju étiópiaiaktól származik; részben még most is kóborló (nomád) életü, állattenyésztő és itt-ott földmivelő nép. A hegyes vidékeken lakóknál divatban vannak a halottak emlékoszlopai, amelyeket az utódok nélkül elhaltak tiszteletére szoktak emelni, s amelyek körül tavaszonkint az egész törzs összegyül, s ez alkalommal az elhaltnak rokonai részéről dus vendégségben részesülnek. Ugyanez emlékoszlopoknál tartják az esküvőt is s a helyet, ahol a lakodalmi táncot járták, emlékül egy kőkörrel veszik körül, amelynek közepén valami nagyobb követ állítanak fel. A B. népe nemzetségek szerint szétoszolva él, s az utazók bátor, de békés, edzett és romlatlan temészetűnek jellemzik: középtermetü, sötétbarna bőrü, széles mongol arcu, gyér bajuszu és szakállu népfaj.

Brahui

hegység, l. Hala.

Braid

(ejtsd: bréd) James, angol orvos, szül. Skóciában 1795., megh. Manchesterben 1860 márc. 25. 1841. rájött, hogy valamely fényes tárgynak hosszas nézése sajátságos álmos állapotot, az ugynevezett hipnotizmust idézi elő, s ettől fogva egészen ennek a jelenségnek tanulmányozására adta magát, ugy, hogy voltaképen ő a hipnotizmus (l. o.) első felfedezője; ő róla is nevezte el Durand de Gros a hipnotizmust Braidizmusnak. Munkái: Neurypnology, or the rationale of nervous sleep, considered in relation with animal magnetism (1843); Magic, Witchcraft, animal magnetism, hypnotism and electrobiology (1852); Observations on trance: or human hybernation (1850). V. ö. Beyer: Die Entdeckung des Hypnotismus. 1881.

Braidismus

l. Hipnotizmus.

Braila

az ugyanily nevü kerületnek (4310 km2), prefekturának székhelye Romániában, a Duna balpartján, 200 km.-nyire Bukaresttől, 50000 lak. akik közt sok a görög és bolgár; fontos kikötővel (1883-ig szabad kikötő) és dockokkal; Románia gabonájának (buza, kukorica, árpa) egyik főkiviteli piaca (100-120 millió korona értékben), osztr. magyar konzulátussal. B. rendesen épült; vannak jól kövezett utcái két fával beültetett boulevardja, nagy nyilvános kertje a Dunára való kilátással, és egy kisebb a városban; számos temploma, köztük egy szép görög-keleti és egy katolikus, gimnáziuma és felsőbb lányiskolája. Egykor erős várának ma semmi nyoma. Közelében szép parkban, Kisszelev orosz generális által fölállított emlékszobor áll. 5 km.-nyire van a jódtartalmu iszapfürdő: Lacul sarat. A Dunagőzhajózási társaság, az osztrák-magyar Lloyd, a Messageries maritimes, a Fraissinet et Co., az orosz gőzhajó-társaság hajói rendesen járnak B.-ba, A XVIII. század török háboruiban az oroszok többször ostromolták; 1770. föl is égették. 1774. a törökök visszakapták és erős várral látták el. 1828-ban az oroszok ujra elfoglalták. 1877 máj. 11. az oroszok innen röpítették levegőbe a «Lutfi Dselil» török monitort.


Kezdőlap

˙