British-Columbia

l. Brit-Kolumbia.

Brit-Kelet-Afrika

l. Kelet-afrikai angol birtokok.

Brit-Kolumbia

(British-Columbia), a Dominion of Canada egyik tartománya a Csendes-oceán, Alaszka, az é. sz. 60° és 49° és a ny. h. 120° közt, 992 700 km2 terüelttel. A partokat Ny.-on számos fjord, inlet (Dean, Bentinck, Knight, Bute, Toba, Howe stb.) szaggatja meg, amelyek közt a Jervis-inlet természeti szépségei a többit mind fölülmulják. A partok előtt számtalan kisebb-nagyobb sziget terül el, köztük a Queen Charlotte csoport és a Vancouver a legnagyobbak. A aprtok meredekek és sok heyen a tenger vizéből emelkednek ki a hegységek, amelyeket meredek falu, mély völgyek tesznek szaggatottakká. Ny-on van a Coast-range v. Cascade range, amely a partok közelében 600 m., legmagasabb csúcsaiban pedig megközelíti a 3000 m.-t. Vele egyközüen és szintén a partok irányát követve huzódik el a Rocky Mountains, amely É.-on alacsony, a Stickeen, Skeena, Peace-river és Fraser forrás környékétől D.-re azonban hirtelen emelkedik és az Athabasca hágó közelében, a Brown (4875 m.) a Hooker (5180 m.) hegekben éri el a legnagyobbmagasságát; ezektől D-re van az 1614 m. magas Kiching horse v. mint most nevezik a Hektor-hágó, amelyen a vasut vezet keresztül. Míg a Rocky-Mountains kopár és glecserekben szegény, a tőle K.-re vonuló Selkirk erdős és sok az örökös hóval takart hegycsúcsa, amelyek közt alegmagasabb a Sir Donald (3244 m.). Külön álló hegység még a Kolumbia völgyétől Ny-ra a kevésbbé szabályos és alacsonyabb Gold-range. B. vizekben igen gazdag, a Norvégia É-.i részében levő tavakhoz hasonlítanak a Tacla, a Stewart, a Chilco, a Shuswap, az Arrow-lake, az Okanagan. A folyók sok helyen mély can onokba vájódva és vizeséseket alotva keresik föl a Csendes oceánt vagy a Mackenziet; ilyenek: a Stickeen, a Skeena, a Fraser, B. e leghosszabb kanyargós folyója, a Bear-, a Willow-, a Nakosla v. Stewart riverrel, Blackwaterrel, Quesnellelel és Thompsonnal és a Kootenayjel bővült Kolumbia, amelynek csak felső része tartozik B.-hoz, Az éghajlat meglehetősen kontinentális és az egyes részeken igen különböző; D.-en (New-Westminster) a középhőmérséklet 8,7°; a legmelegebb hónapnak, a juliusnak hőmérséklete: 16,6°, a leghidegebbé, a januáriusé; 16°. Az esők a Ny-i részeken sűrübbek mint a K-in. B.-nak körülbelül 2/3-át erdők takarják; a koniferák az uralkodók; a cédrus, s a különböző fenyők óriási magasságot érnek el; a legértékesebb fák az Abies Douglasii és a Pinus lambertiana. A középeurópai gabona és gyümölcsfélék mind meghonosultak. A nagyobb ragadozók a szürke és barna medve, a puma; a hegyek közt él a karibu (Rangifer Caribou); nagyon gyakoriak még a különböző prémes állatok, a nyest és hód is. A különböző állatok főtápláléka a folyamok partján élő indusoknak. A lakosok száma sok száma (1891) 154,442, akik sűrübben csak a D-i részeken, a B.-i s pacific-vasut és az aranytermő vidéken laknak. A benszülöttek (35 000) főbb törzsei: haidák, nutkák, szahaptinok, szalisok, suszvapok, és ta-killik; ujabban sok khinai is vándorolt be. A fehérbőrüek tömeges bevándorlását az aranykeresés láza okozta. 1856. a Frser és Thompson völgyében találtak nagyobbmennyiségben aranyat; 1861. 35 millió frank értékü ércet bányásztak; azóta azonban a termelés nagyon megcsökkent és 1888. már csak 3 milliót tett (1858-88. a termelést 281 millióra becsülik). A tartomány élén egy kinevezett kormányzó áll; a törvényeket 25 választott képviselő hozza, akiket ak övetkező kerületek választanak: Karibu, Komox, Cowichan, Esquimalt, Kootenay, Lillouet, Nanaimo, New-Westminster (város és vidék), Victoria (város és vidék) és Yale. A gyarmat az Ottawai (l. o.) parlamentbe 5 követet és 3 szenátort küld. A főváros Victoria Vancouver szigetén (1891) 16 841 lak. L. Dawson: Geol. Map of the Northern part of the Dominion of Canada. Solltherk Saskatchewan and the Rocky Mountains. A. Selwyn Descriptive Sketch of the Dominion of Canada. Grant: from Ocean to Ocean. W. Trutch: Map of British Columbia 1871.

Brit mitologia

l. Kelta mithologia.

Brit muzeum

(ang. British Museum), nagyszerü nemzeti intézet Londonban, mely különböző faju, tudományos és művészeti tárgyakból álló, épp oly terjedelmes, mint gazdag gyüjteményeket tartalmaz. Mint sok más hasonnemü intézet, ugy ez is egy angol polgár hazafias érzületének köszöni létrejövetelét. Ugyanis sir Hans Sloane 50 000 font sterling értéket képviselő természettudományi gyüjteményét végrendeletében 20 000 font sterlingen az angol kormánynak ajánlotta fel. A parlament még ugyanabban az évben, melyben Sloane meghalt (1753), elfogadta az ajánlatot s bizalmi férfiakat (Trustees of the British Museum) küldött ki a gyüjtemények célszerü elhelyezése és a rendelkezésére álló pénz kezelése végett. Ezek 10 240 font sterlingen megszerezték a Great-Russel-Streetben fekvő Montague-House épületet, mely egyike volt London akkor legszebb magánépületeinek. A máris rendkivül terjedelmes gyüjtemény 1759 jan. 15. nyilt meg a nagy közönség számára. Ez időtájt a muzeumnak csak három osztálya volt (nyomtatványok, kéziratok és természetrajzi tárgyak gyüjteménye), de mivel a gyüjtemények részint hagyományozás, részint vásárlás folytán rendkivül gyorsan megszaporodtak, uj osztályok felállítása vált szükségessé (igy jött létre a régészeti osztály 1801-ben, - a füvészosztály 1823-ban stb.) s midőn a régi Montague-House korlátolt helyiségei a mindjobban felszaporodó kincseket nem voltak képesek többé befogadni, egy egészen uj muzeum építése elodázhatatlanná vált. Az uj épület 1823-57-ig fel is épült és pedig sir Robert Smirkes (s részben az ifjabb Sidney Smirkes) tervei szerint.

A mostani muzeum a régi Montague-ház helyén áll. A homlokzt 82 m. hosszu és 44 jón oszlop díszíti. Az előcsarnok homlokzatfal-tere, melyhez egy 38 m. széles külső-lépcső vezet, R. Westmacott szoborműveivel van díszítve, melyek az emberiségnek a művészetekben és tudományokban való fejlődési menetét ábrázolják. Az épület belső udvarában Thomas Watt ajánlatára (1854-57) építettékaz uj olvasótermet, egy nagyszerü körépítményt, körülbelül 42 m. átmérővel és 32 m. magas kupolával. E csarnok tulnyomóan vasból készült, légfűtéssel van ellátva és igen fényűzően van berendezve. Falait egészen a kupola aljáig könyvpolcok foglalják el s három könnyü galéria utján férhetni hozzá. Kora reggeltől esti 8 óráig van nyitva az olvasó közönségnek és elektromos fénnyel van megvilágítva. A muzeum egész berendezése angol módosságra és egyszerüségre vall. Falfestmények és egyéb díszítések hiányzanak, de értük bőven kárpótol a gyüjtemények egy részének magas értéke, s a nemes izlés, mely az épület egészsében érvényesül. Idővel a gyütjemények oly nagy mértékben megszaporodtak, hogy szükségessé vált vala vagy uj helyiségekről gondoskodni, vagy a gyüjteményeket elkülöníteni. Az utóbbit találták célszerűbbnek s (1882 óta) a természettudományi gyüjtemények a South Kensington muzeumban helyeztettek el. Ez uj intézet ugyanazon vezetés alatt áll, mint az idősebb keltü muzeum.

A muzeum alapítása óta 6 millió font sterlinget költöttek rá, nem számítva a roppant értéket képviselő ajándékokat. Ujabban időben a rendes évikiadás 138 000 font sterlingre rug; hozzá járulnak az időnkint felmerülő építési célokra, vagy valamely uj gyüjtemény avagy tárgy megszerzésére forditott rendkivüli kiadások. A látogatók száma igen változó. Tetőpontját 1851-ben - a kiállítás alatt - érte el 2 524 754 látogatóval, mely szám az olvasóterem látogatóit nem foglalja magában. Ami a B. igazgatását illeti, tisztivelőinek egy része ex officio foglal el állást, részben képviselve van a Sloane, Cotton, harley, Townley, Elgin és P. Knight család, melyeknek tagjai a muzeumot jelentékeny ajándékokkal gazdagították, s végül némelyek élethossziglanra választatnak. A muzeum élén mint a legfőbb tisztviselő a főkönyvtáros (principal librarian) áll, kinek 1200 font sterling évi fizetés és szabad lakása van. A tizenkét osztály mindegyikének külön, Keeper nevet viselő előljárója van, akiknek fizetése 650-750 font sterlingre rug és akik mellett segédek és őrök működnek. Az uj természetrajzi muzeum külön szuperintendens vezetése alatt áll. A muzeum egész gyüjteménye következőleg oszlik meg a tizenkét osztály között: nyomtatott könyvek, kéziratok, keleti kéziratok, keleti régiségek, görög-római régiségek, pénznemek, középkori brit régiségek, rézmetszetek és rajzok, állattan, növénytan, földtan és ásványtan.

A könyvtárban 1838. csak 235 000 kötet volt, mig 1885. már 1 380 000 vala. Alapját Sloane vetette meg egy természettudományi művekből álló gyüjteménnyel. Hozzájárult sir J. Banks könyvtára (16 000 kötet), III. György konyvtára (65 000 kötet) és Th. Grenville könyvtára (20 240 kötet). A kéziratgyüjteményekből kiemelendők Harley és Cotton gyüjteményei. A könyvtár évi gyarapodása 30 000 kötetre tehető, midőn is a még meglevő hézagokat lehetőleg kitölteni iparkodnak. A muzeum összes kéziratainak száma 48 055. Ezenkivül van még 33 000 okmánya. Különösen gazdag az angol történelemre, ugyszintén a régibb angol és francia irodalomra vonatkozó kéziratokban; általában nincs a történelemnek és az irodalomnak oly ága, amelyet egyes becses kéziratok ne képviseljenek. A keleti kéziratokat több mint 1000 arab, ugyanannyi persa, vagy 1200 szir és igen sok etióp kézirat képviseli. E kéziratkincs dísze a hires Codex alexandrinus, mely a szentirást tartalmazza, s melyet I. Károly a konstantinápolyi patriarkiától kapott ajándékba. A term. tudományi gyüjteményeket főként a világ minden részét bejáró angol utazók gazdagítják. Az állattani gyüjtemény mintegy tiz termet foglal el, s több mint 2000 faj emlőst 5500 faj madarat, 1 millió rovart, 10 000 faj kagylót stb. számlál. Ásványtani gyüjteményét a körülbelül 220 darab meteorit teszi hiressé. Régiség gyüjteménye többek közt magában foglalja a megbecsülhetetlen értékű «Elgin Marbles»-t, főkép az athéni Parthenónból (1816. vásárolták 35 000 font sterlingen), sir W. Hamilton vázagyüjteményt azon emlékekből állították össze, amelyeket a franciáktól vettek meg, kik azokat Alexandria városának 1801. történt elfoglalása alkalmával szerezték volt, továbbá Athanasi, Salt és Sams gyüjteményeiből és Northumberland herceg ajándékaiból. Óriás nagyságu művek vannak köztük, igy a hires rozetti kő, az abidoszi táblák, a mumiák nagy gyüjteménye s ezek között Mykerinos egyiptomi király mumiája. A muzeum régiséggyüjteményét a legujabb időkben Layard, Rawlinson, Birch és mások gazdagították az Aszziriában és Babiloniában szerzett műkincsekkel. Az assziriai gyüjtemény teljességgel párját ritkítja egész Európában. A pénznemek gyüjteménye mintegy 200 000 darabot számlál s a maga nemében - kivált az angol pénznemekre nézve - szintén pártatlannak mondható, V. ö. Cowtan, Memories of the B. M. (London 1871); Smith: Catalogus librorum mss. bibl. Cottinianć (Oxford 1696); Catal. of the mss. in the Cott. library (Lond. 1802); Nares: Catalogy of the Harleian mss. (4 köt. u. o. 1808-12); Casley: Catal. of the Kings library (u. o. 1734); Catal. of mss. in the B. M. (uj folyam, I. köt. 1-3. rész, Lond. 1834-47); Catal. of additions to the mss. in the B. M. in years 1836-75 (Lond. 5 köt.); Forshal: Description of the Greek papyri in the B. M. (Lond. 1839) Falk, An easy walk through to B. M. (1870.)

Brit-Nyugat-India

l. Nyugat-India.

Britomartis

a régi krétaiaknak egy istennője, kit korán a görög kontinens Artemisével azonosítottak. A mítosz szerint Zeus és Karmé leánya volt, kibe Minós király belé szeretvén 9 hónapig hegyen-völgyön, erdőn-bokron keresztül üldözött, mig a nimfa kétségbessésében a Diktóhegynek egy magas sziklájáról a tengerbe nem ugrott, hol azonban hálókba esvén, a halászoktól megmenteték. Innen eredt volna a görögök szerint a Diktynna mellékneve =háló gör. a m. diktyon). Ujabb mitoszmagyarázók szerint a monda a ködöt allegorizálja, mely fensikról a völgybe ereszekdik alá és aláereszkedtében széjjel folyik. Eredetileg mindenesetre a vadászoknak és halászoknak istensége volt, s kultusza Krétán, hova állítólag számosziak hozták, és amelynek Kydónia városában temploma volt, igen régi, Innen elterjedt az az Égei tengernek Egína és Astypalaia szigeteire, sőt Spartába s krétai kivándorlók közvetítésével Massiliába (a mai Marseille-be) is. A név egy régi iró tanusága szerint azt jelenti, hogy édes szűz.

Briton Ferry

v. Llansawyl, város Walesben, Glamorgan grófságban, a Neath torkolatánál, 6061 lak., szénbányákkal és vasolvasztókkal.

Brit-Szenegambia

l. Gambia.

Britton

jogi könyv I. Eduárd, angol király idejéből, némelyek szerint Bracton művének kivonata.


Kezdőlap

˙