Cselszövő

(eszt. dram.), drámai alak gyengébb az ármányosnál (l. o.), inkább vígjátékba való. L. Cselszövény.

Cselvágás

(olaszul finta; fr. feinte), vívásnál az ellenfél tévedésbe ejtésére tett támadómozdulat.

Csem

-nemzetség Magyarországban IV. Béla idejében virágzott. Két tagja. Seifried comes és Roland comes az osztrák Babenbergek ellen viselt háboruban esett el. A nemzetség 1244 febr. 10. kapta Vas vármegyében az óvári várat.

Csembar

járási székhely Penza orosz kormányzóságban, az ugyanily nevü folyó mellett, (1885) 5242 lak., gabonakereskedéssel.

Csembőkvirág

v. bojtika (növ., Emilia Cass.), a fészkesek dísznövénye 15 fajjal mind a két világrész meleg tartományaiban. Kertünkben az Emilia sagittata DC. (Cacalia sonchifolia Hort.) díszlik, szép piros, csembőkalaku sugártalan virágfészkével. Egynyári növény, Indiából ered. Háladatos kerti virág, nyár közepétől egész a fagy beálltáig szakadatlanul virágzik. Szép a var. aurantiaca fajváltozéka is. Melegágyba vetik s a palántát május második felében ültetik ki.

Csembőkvirágzat

(növ., fasciculus, gomoly, bojtvirágzat) az álernyő-virágzatnak a virágnyelek megkurtulása következtében történt gömb- v. fejalaku összehúzódása, l. még Virágzat.

Csemege

ama többnyire édességekből álló apró falatok (finom gyümölcs, sajt, fagylalt, cukorkák, sütemény) elnevezése, melyeket étkezés után inkább az élvezet, mint táplálkozás céljából hordanak fel. - C. bor (likőrborok, desszertborok). Igy nevezik az igen finom erős borokat, melyeket kiváló zmatjukért s többnyire édeses izükért csak kiváló alkalommal s lakomák után v. azok előtt kis mennyiségben élveznek; ilyenek: a tokaji s más aszuborok, délvidéki borok stb. - C. szőllő v. asztali szőllő, az olyan szőllő, melyet leginkább mint gyümölcsöt fogyasztanak el, nem pedig bornyerés végett termelnek. Legelterjedtebb magyar csemegeszőllők a következők: Mézesfehér, mely szőllőfajtának valamennyi csemegeszőllő között legnagyobb piaca van s különösen a nagymarosiak szállítják a külföldre; Bakator, Dinka, Gohér, Kecskecsecsü, Ökörszem.

Csemegebürök

a baraboly (l. o.) másik neve.

Csemegi

Károly, kuriai tanácselnök, született 1826 május 3-án, Csongrádon. A gimnáziumot Szegeden, a jogot Pesten végezte. Első alapítói között volt az egyetemi magyar társulatnak, melynek alapszabályai helybenhagyása érdekében hiában járt közbe Toldy Ferenc a nádornál, amiért az egylet csak titokban működhetett. A szabadságharcban Batthyány Kázmér gr. teljhatalmu orsz. biztos megbizásából egy zászlóalj gyalogságot és egy század lovasságot alakított, s e csapat, melynek ő volt az őrnagyja s parancsnoka, végigküzdötte a bánáti és bácskai hadjáratot és Lugosnál tette le a fegyvert. Ezért a temesvári várba került s ott hosszabb fogságot szenvedett. A hadi törvényszék besorozásra itélte, de alkalmatlannak találtatott, később azonban ismét besorozásra itélték s csak miután Budán a Nándor-laktanyában 6 hónapot töltött, felülvizsgálták és szabadon bocsátották. Ekkor ügyvéd lett Aradon s mint védő és jogász országos hírre tett szert. Hazafias érzelmei miatt a kormány rendőri felügyelet alatt tartotta, s ügyvédi irodáját Butiny oláh faluba helyezte át. Az alkotmány visszaállítása után Horváth Boldizsár mint titkárt s tiszteletbeli osztálytanácsost hívta meg az igazságügyminisztériumba, hol csakhamar min. tanácsossá, majd államtitkárrá lépett elő. Ebben az időben a miniszter megbizásából javaslatot dolgozott ki a birósági szervezetről, melynek első fejezetéből lett az 1869. évi IV. t.-c. a birói hatalomról. Fiuménak igazságügyi bekebelezése Magyarországba az ő érdeme. Nagyszabásu működésének kimagasló pontja azonban a korszakot alkotó magyar büntető törvénykönyv, mely nemcsak a magyar gyakorlati élet egyik legégetőbb szükségét a jogásznemzet fényes tradicióinak megfelelően elégítette ki, hanem egyes, alárendeltebb jelentőségü hiányai mellett is a hazai törvényhozásnak hosszu időre szilárd alapját fogja képezni. A törvénykönyvhöz irt nagyszabásu indokolás maradandó tudományos s irodalmi beccsel bír. Ez mutatta be s tárta fel először a hazai jogászok előtt a külföldnek szellemi kincsbányáit s kiinduló pontjává vált a most virágzónak mondható büntetőjogi irodalmunknak. C. 1879. kuriai tanácselnök lett s ebben a minőségében a btkvben letett nagy elvek gyakorlati érvényesítésének szenteli erejét; kiváló gondot fordítván a bűnvádi eljárásunk fejlődésére is, melyről a kormány megbizásából két javaslatot is dolgozott ki, amelyek a későbbi javaslatoknak is alapját képezik. Hogy bűnvádi eljárási törvény hiányában hazai eljárásunk a modern büntetőper teljes magaslatán áll s a tudomány által felismert gyakorlati igazságok gyakorlati érvényesítésében a külföld legmíveltebb államait nemcsak utólérte, de több tekintetben meg is haladta, az jó részben szinte az ő érdeme. Működése úgy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás, a tudományos jogművelés terén hazánkban korszakot alkotó. A magyar jogászegyletnek ő a megalapítója. Érdemei elismeréseül 1878. a Szent István-rend középkeresztjét kapta; 1882. valóságos belső titkos tanácsos lett. Munkái: A jogvesztés elmélete és az államjog (Pest 1872); A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai (Budapest 1882); Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (Budapest 1883). Büntetőtörvénykönyvét a francia kormány lefordíttatta s e cimen tette közzé: Code pénal hongrois des crimes et des délits. (Paris 1885).

Csemelet v. csömölet (olasz ciambellotto, spanyol chamelote): XVI. s XVII. századi iratainkban vászonféle szövet neve (németül Kamelott, franc. camelot). - V. ö. Szarvas G. cikkét, M. Nyelvőr XIII. 97.

Csemelyi

-nemzetségnek 1339 óta van okleveles nyoma. Bodrogmegyében virágzott; tényleg az övé volt ott Aranyán és Szentgyörgy, de igényt tartott Csentejre is.


Kezdőlap

˙