Cserepes virágok

(növ.), virágcserepekben díszül ápolt növények gyakran szobai v. tremvirágok, mint a Pelargoniumok, Fuschsiák, Hortensiák, viola, a pompás szegfű, kaktuszok, Primulák, bazsalikom, Cineraria, kunrépa, orchisok, jacintusok, Gesneria, Gloxinia, Achimenez. A C.-hoz nem ritkán fás növények is sorakoznak, mint a citrom és narancs, mirtusz, rozmaring, oleander, gránátalma, Erica stb.

Cserepező

a házak tetejét cseréplemezekkel fedő kézműves, rokontermészetü a kályhás iparral s a magyar ipartörvény szerint képesítéshez van kötve.

Cserépfalu

nagyközség Borsod vm. egri j.-ban, (1891) 2029 magyar lakossal.

Cserépfödél

a födélnek az a neme, melynek síkjai cserépzsindellyel vannak lefödve. A C. a tűzálló, még pedig a mesterségesen előállított tűzálló fedőanyagokból készült födélhéjak közé tartozik; hajlása 30-45°, magassága a tető szélességének körülbelül 1/3-a.

[ÁBRA] 1. ábra. Egyszerű cserépfödél. 2. ábra. Kettős cserépfödél.

Az egyes cserepeket legtöbbnyire lécezésre aggatják, csak meredekebb tetőknél (p. toronytetőknél) szegezik alsó deszkaborításra. A cserepek alakjai szerint van közönséges C., hullámos C., hornyolt C. és öblös vagy kupás C. (olasz födél). A közönséges C. a cserepezés módja szerint lehet egyszerü D. (1. ábra), melynél a cserepek mintegy 1/3-nyira födik csak egymást s a léctávolság (tengelytől tengelyig) 18-20 cm.; kettős cserépfödél (2. ábra), melynél a cserepek körülbelül 2/3-nyira födik egymást s a léctávolság 13-14 cm.; a lovag- vagy korona-C. (3. ábra), melynél minden lécen két sor cserép fekszik kötésben; léctávolság körülbelül 24 cm.

[ÁBRA] 3. ábra. Lovagfödél.

A hullámos C.-nek cserépzsindelyei alakuak és a szélek a födésnél egymást borítják (4. ábra); a hornyolt C. cserepei szintén lapos cserepek, de szélükön hornyuk segítségével kapaszkodnak egymásba; az öblös vagy kúpos C. v. olaszfödél kétféle lehet: vagy csupa félkörben hajlított, fölül keskenyebb, alul szélesebb öblös cserepekből áll, melyeket váltakozva, egyszer homoru, egyszer domboru oldalukkal felül raknak le, v. antik módra lapos és öblös cserepekből áll, a laposak felálló szélekkel, melyeket az öblös cserepek födnek.

[ÁBRA] 4. ábra. Hullámos cserépfödél.

A C. gerinceit és éleit öblös cserepekkel, hajlásait pedig legjobban cinkbádoggal födik. A cserepeket, a felső szélükön kiálló orral, egyszerüen a lécezésre aggathatják, a legfelső és legalsó rétegeket azonban vakolatágyba fektetik. Az u. n. «cseh»-födelezésnél minden cserepet vakolatágyba fektetnek. A födélnek mindkét átellenes síkját egyszerre kell befödni, különben a két oldal nem volna egyensulyban és a födélszék szarufái helyükből kinyomatnának.

Csereporzás

(növ.) v. keresztezés, egy virágnak egy más virág hímporával való beporzása; l. Beporzás és Cseretermékenyítés.

Cserepovec

járási székhely Novgorod orosz kormányzóságban, a Sekszna partján, (1885) 6055 lak., jelentékeny halászattal, nagy országos vásárokkal; közelében sok a szegkovács.

Cserépváralja

kisközség Borsod vm. egri járásában, (1891) 618 magyar lakossal, hg. Koburg-féle uradalom feje, törzsjuhászattal. Közelében Cserépvár romjaival, 1431. Cillei Borbála királyné Rozgonyi istvánnak adta zálogba, 1453. Pohárnok Istváné, 1458. Rozgonyi Sebestyén kapta meg Mátyás királytól, a csehek elleni győzelmei jutalmául. A Rozgonyiakról a Báthoryakra szállott, kik közül András, tárnokmester nyerte meg II. Lajostól. Eger eleste után, parancsnoka, Bessini Mihály kiszaladt belőle s így a vár török kézre került. Utoljára II. Rákóczy Ferenc korában szerepel e másodrendü várda. Róla nevezték el a Koburg hercegek egyik uradalmát.

Cser-erdő

v. cserüzem. Cserhéj (l. o.) előállítása céljából legtöbbnyire a tölgyerdőt használják, melyet e végből 15-25 éves sarj-erdőüzemben kezelnek, mert a fák kérge e korban tartalmaz aránylag legtöbb, t. i. 20% csersavat.

[ÁBRA] 1. ábra.

A C.-t akkor vágják je, mikor tavasszal (ápr.-máj.) a nedvforgás már megindult, mert ez időben válik le legjobban a héja fától és csersavtartalma is legnagyobb. A ledöntött fákat fakalapáccsal vagy könnyü balta fokával megveregetik, kopogtatják a végből, hogy a héj lehetőleg egy darabban váljék le a fáról, mi különféle alaku hántófa, hántókanál vagy hántókés (l. az 1. ábrát) segélyével történik.

[ÁBRA] 2. ábra.

A lehántott kérget azután szárítás céljából rakásokra (l. a 2. ábrát) állítják fel, hogy a levegő hozzáférhessen, vagy pedig keresztbevert karókból készített bakokra (l. a 3. ábrát) fektetik, és ha a száradás a kellő fokot elérte, kévékbe kötik, mely állapotban kereskedésbe kerül. Kivánatos, hogy a héj száradása gyorsan és minél kevesebb megázás mellett menjen végbe. Helytelen szárítási mód, vagy tartós nedves idő beállta penészfoltokat idéz elő a kérgen, mi a csersavtartalmat csökkenti s a héj árát leszállítja. Néhol, kivált Franciaországban, a kérget az álló fákról is lehántják, oly módon, hogy a héj a törzs felső részéről le nem választva, a fán lógva maradjon s igy megszáradjon. Bár az álló fákon a héj megszáradása jól megy végbe, a fekvő fák lehántása van mégis inkább gyakorlatban, mert utóbbi eljárás mellett a héj a fa csúcsáig lévén lehántható, több a kéregnyereség.

[ÁBRA] 3. ábra.

A kéreg értékesítését illetőleg megjegyzendő, hogy az erdőbirtokos a kéregtermelést saját kezelésében végezheti, vagy vállalkozónak adja a munkát, és előre megállapított áron és mérték szerint veszi át a megszárított kérget; vagy végül a vállalkozó a kijelölt csererdő részt becse szerint a kialkudott áron előre megveszi és minden munkát saját kockázatára végez. A kereskedésbe jutó kéreg árát közönségesen suly szerint határozzák meg, mire annak minősége is befolyást gyakorol. Szelid éghajlatu vidéken, kedvező fekvésben p. déli lejtőn nőtt kéreg, fiatal fák héja, mely még nem szakadékos, hanem sima, mely állapotában tükörkéregnek hivják, a törzs derekáról, nem pedig csúcsáról vagy aljáról származó héj értékesebb, miért is jobb áron fizetik, mint az olyant, mely nem ily elsőrendü minőségü. Hazai viszonyokból eredő adatképen legyen itt tájékoztatás céljából felemlítve, hogy egy kat. hold csererdő több évi átlagban 22-26 éves állabokból, eltérő minőségü termőhelyről 35, egész 52 köbm. fát és 28, egész 44 q. szárított cserhéjat szolgáltatott; a holdankint és évenkint nyert összes pénzjövedelem a nem csekély termelési költség (9 q.-kint fuvar nélkül 1 frt 10, egész 1 frt 80 kr.) leszámításával 3 és 8 frt között, a cserhéj ára pedig annak minőségéhez képest q.-kint 2 frt 20 és 5 frt 30 kr. között ingadozik. V. ö. Szécsi: Az erdőhasználattan kézikönyve (Budapest 1884).

Csereszerződés

l. Csere.

Cseresznye

(növ.), a cseresznyefa gyümölcse, l. o.


Kezdőlap

˙