Csorba

kisközség Liptó vmegye liptó-ujvári j.-ban, (1891) 1605 tót lakossal; vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. 7 km.-nyire É-ra fekszik Csorba-fürdő és a Csorbai tó. (l. o.) C. a Tátra egyik legélénkebb forgalmu vasuti állomása, utóbbi 915 m. magasságban, a Vág és Poprád, azaz a Fekete és Balti tenger közti vizválasztón (Hochwald) fekszik.

Csorba

(Borsai, nagymagyari és vizközi.) Régi pozsonymegyei család, melyből Tamás (meghalt 1492.) Mátyás király udvarnoka és kincstárnoka volt 1485.; testvérének Andrásnak (1490-1512) fia Ferenc 1526. János király komornoka, meghalt 1528.

Csorba

1. Ferenc, miniszteri titkár és jogtudományi iró, szül. Budapesten 1862 jun. 24. Letevén az ügyvédi vizsgálatot, a közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett. Jogász kora óta foglalkozik különösen jogtudományi essayk irásával, melyeknek legtöbbje a Budapesti Szemlében, de mint külön lenyomat is megjelent. A nagyobbak címei: A kegyuraságról. Az országos autonomiáról. Az erdélyi kath. autonomiáról. A vallás- és tanulmányi alapról. Az egyetemi alapról. Az obstructió és cloture. Biráink képzéséről. A magyar jogász-egylet értekezései között jelentek meg: Az angol büntető jogszolgáltatás és Alapítványaink és a legfelső felügyeleti jog. Egyéb munkái és dolgozatai: A közgazdaságtan alapfogalmai. Passautól Budapestig csónakon. Úti naplómból. Velence titkos iratairól. Szindarabokat is fordított angolból. 1891 óta fővárosi törvényhatósági tag.

2. C. József, természettani és orvostudományi iró, szül. Nagy-Szőllősön 1789. jan. 9. Meghalt Pesten 1858.nov. 23. 1832. a m. tud. akadémia levelező tagjává választotta, később Somogy vm. főorvosa s a budapesti orvosegylet tagja volt. Munkái: Diss, inaug. med. de phlebeo rysmate, in specie de hemorrhoidibus (Pest 1817); Hygiastika vagyis orvosi oktatás, mit kell tenni az egészség fentartására és a betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest 1829); Észrevételek az éghajlatnak és más természeti okoknak befolyásáról az emberre (Pest 1833); A magyarországi pokolvar, annak természetes okai, óvó- és gyógymódjai (Buda 1837); Észrevételek az álladalmi egészség rendezéséről hazánkban (Pécs 1848); Somogymegye ismertetése (Pest 1857).

Csorba

török nemzeti eledel, mely leves alakjában ürühus, vereshagyma, rizs és burgonyából készül, ugy látszik azonos a szerbeknél dívó kiszele-C.-val, melyhez még egy kevés tejfelt és citromlét szokás tenni, l. még Csorbadi.

Csorbádsi

török szó, a csorba származéka, mely levest jelent. A csorbádsi eredeti jelentése levesadó, vagyis házigazda, átvitt értelemben háziurat, vendéglőst jelent. A janicsároknál a C. az, aki a katonaság élelmezésével volt megbizva. A török birodalom keresztény alattvalói közül a jobbmóduakat is igy nevezték, és a bolgároknál még mai nap is C.-nak hivják a tehetősebb gazdákat. Kisázsiában a vendéglősöket, a hán (vendéglő) tulajdonosokat tisztelik meg e névvel.

Csorba-fürdő

l. Csorbai tó.

Csorbai csúcs

2336 m. magas csúcs a Magas Tátrában, Liptó vármegyében, a Csorbai tótól Északra s a Mlinica-völgy hátterében; legelőször Petrik Lajos mászta meg 1892 jul. 20.V. ö. Petrik Lajos: A Csorbai csúcs. (Turisták Lapja V. évfolyam 1893.)

Csorbai tó

a Magas-Tátra déli lejtőjének legnagyobb tava, Liptóvármegye liptó-ujvári járásában, Csorba község határában, ettől 7 km.-nyire É-ra 1351 m. magasságban fekszik; területe 20,4 ha., kerülete 2,6 km., legnagyobb mélysége 20,7 m. Földalatti források és beszivárgások táplálják a felette fekvő Csorbai völgyből. Lefolyása a Ny-i oldalon egy kis patak által történik, melynek vize a Poprád völgyébe szakad s így a Balti tenger vizkörnyékéhez tartozik. Fekvése a legbájosabb; egészen szabadon fekszik a Magas-Tátra zömétől D. felé előre tolt fensikon, melyet É-on a Szolyiszkó (2314 m.) és a Bástya (2328 m.) csúcsa határolnak; partját fenyvesek környezik, a Magas-Tátrára nyiló kilátás a legszebbek egyike. A tó egy régi jégár maradványa, mely az említett két csúcs közti völgyet kitöltötte s melynek morénája a tavat D. felől szegélyező magaslatban máig megmaradt. A C. páratlan szépségét először tulajdonosa, Szent-Iványi József ismerte fel, ki partján nyaralókat építtetett, melyekből rövid másfél évtized alatt országos hirü klimatikus gyógyhely és turistatelep (Csorba-fürdő) keletkezett, amely ma a Magas-Tátra legszebb s legkedveltebb telepei közé tartozik. Van kitünő hotele, számos nyaralója, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Fekvésénél fogva számos nagyérdekü kirándulás (Mlinicavölgy, Fátyolvizesés, Furkota-völgy, Bástya, Menguszfalvi völgy, Poprádi és Jegestó, Kriván, Tengerszem-csúcs, Hinckótó, Tátra-csúcs stb.) kiinduló pontja. Itt kezdődik a Tátrafüredre vezető Klotild-út, melyet a Magyarországi Kárpát-egyesület 1890. épített.

Csorbázás

Az építészetben ujabban használatba jött műszó. Jelenti 1. a vizszintes fal-pártázatok egy nemét (l. Créneau), 2. egész hosszuságában ki nem épített, csak ideiglenesen befejezett függélyes falnak lépcsőzetesen kifaragott bütüjét, (németül: Schmatzen), mely arra való, hogy ha a falazást később folytatnák, a régi és az uj fal összeköttetésénél hasadás ne támadjon.

Csorbóka

(növ., tájiasan cserbóka, sőt csorbáka is, Sonchus Tourn), a nyelves fészkesek dudvája, 30 fajjal az ó-világban, de 2-3 faja majd az egész földön meghonosodott. Hazánkban házak körül, mezőkön, a tengerparton stb. 4-6 faja terem. Sárga virágu, tejelő gyakori gyomfüvek csipdelkés v. szárnyashasábu gyenge levelekkel. Gyakran a jószágnak, sertésnek v. a baromfinak adják, de a S. oleraceus L. fiatal levelét az olasz, moldvai oláh és görög nép ma is főzeléknek és salátának használja. Kétségtelenül egyike az ősnép eredeti főzelék-növényének, mely az ember lakását ma is mindenfelé kiséri. A S. arvensis L. és S. uliginosus M. Bieb. fajtája tarackjáról gyorsan terjed, azért alkalmatlan gyom.


Kezdőlap

˙