Deda

Magyar főur II. Gejza korában. Egy 1146-ki oklevél említi.

Déda

1. Kisközség Maros-Torda vm. régeni felső j.-ban, (1891) 1965 oláh és magyar lak., póstahivatala és póstatakarékpénztára van. Sz.-Kocsárdtól a maros-völgyi római ut itt ért véget. - 2. D. kisközség Bereg vmegye tiszaháti j.-ban, (1891) 802 magyar lak. A XIV. sz.-ban a vármegye itt tartotta gyüléseit. D. hajdan királyi birtok volt, később a királynék élvezték jövedelmét, azonban már a XV. sz.-ban egyes magánosok is említtetnek birtokosokul, mint ilyen György rác despotának adományoztatott; 1440. azonban tőle elvétetvén, Palóczi Lászlónak és később Szilágyi Erzsébetnek jutott birtokába. 1477. Szilágyi Erzsébet, Mátyás király anyja birta D-t a munkácsi várral együtt, 1484. a munkácsi uradalommal együtt Korvin János nyerte el, 1495. pedig csáktornyai Zsigmond és testvére Ernő. 1566. az erre átvonuló tatárok elpusztították. 1830. Perényi Zsigmond itt timsógyárat állíttatott fel. D. határának Ny-i oldalán, posványos téren áll a Kirva nevü puszta, melynek egyik emelkedettebb pontján régi földvár nyomai látszanak.

Dédács

(Biscaria), kisközség Hunyad vmegye dévai j.-ban, (1891) 469 oláh és magyar lak., Piski magy. kir. államvasut központi állomása és műhelyének tőszomszédságában. A Fáy Béla által lakott kastély és uradalom a gr. Gyulay családé volt s Kazinczy Ferencz 1816 nyarán gr. Gyulay Ferencné vendégeként 4 hetet töltött itt. 1881. Kuun Géza és nővére, Fáy Béláné, obeliszket emeltek e látogatás emlékére. D.-ot a XIV. sz. közepén Dédácsfalunak hivták. D.-on át vitt a római ut a Maros jobb partjára Aranyhoz s itt ágazott ki a sztrigy-völgyi főutból azon mellékut, mely a Maros balpartján levezetett Déván alul a veceli táborhoz.

De dato

(lat.), rövidítve d. d. a. m. a kelttől számítva.

Dedeagacs

(a. m. a remete fája), a 60-as években alapított kis város Drinápoly török vilajetben, 22 km.-nyire Enosztól és a Marica torkolatától, az Egei-tenger partján a Drinápolyból kiágazó vasut végpontja, 2500 lak., osztr.-magyar konzulátussal, árutárakkal, kis kikötővel, amelyből főleg a Marica völgyének termékeit viszik ki. Konstantinápollyal és Szmirnával rendes gőzhajó-összeköttetésben áll. Jelenleg Baudouy René vállalkozó D. és Szaloniki között vasutat épít, melynek 1893. végéig el kell készülnie.

Dedecker

belga államférfi, l. Decker 4.

Dede efendi

l. Gálib dede.

Dedek

Crescens Lajos, esztergomegyházm. áldozó pap, egyetemi könyvtártiszt, szül. Nyitrán 1862 jun. 19. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte s 1877. az esztergomi főegyházmegyében papnövendék lett. Később a pozsonyi Emericanumba kerülvén, itt és az esztergomi papnevelőben bevégezte gimn. tanulmányait. Aztán a budapesti papnevelőben tanult, hol utóbb az egyházirodalmi iskola elnöke volt. 1885. misés pappá szentelték fel, 1886. fővárosi káplán lett, 1887. a Szent-István műintézet igazgatójának, 1891-ben egyetemi könyvtártisztnek nevezték ki. Számos cikke jelent meg a Magyar Államban és a M. Sionban. Önálló munkái: A magyarországi főpapnevezések történelmének vázlata (Budapest, 1885), mely a Fraknói-dijjat nyerte; A karthausiak Magyarországon (U. ott 1889), melyhez Fraknói irt előszót és amelyet az akadémia az Oltványi-jutalommal tüntetett ki; Catalogus librorum manuscriptorum Bibliothecae universitatis Budapestiensis II. (Névtelenül). 1889 óta szerkeszti az Egyházi Közlöny c. egyházi politikai hetilapot. I. Miklós pápa élete és kora c., kéziratban levő munkája 1884. az egyetemi Pasquich-dijat nyerte. 1891. a m. tud. akadémia a magyarországi prédikátor-rend (Dominikánusok) történetének megirásával bizta meg.

Dedekind

1. Frigyes, német költő, szül. Neustadtban a Leine m. 1525., meghalt Lüneburgban 1598 febr. 27., hol 1576 óta evang. pap volt. Még egyetemi tanuló korában irta meg latin nyelven legjobb, igen olvasott s idegen nyelvekre is (magyarra Csáktornyai Mátyástól a XVI. sz. végén) lefordított gunyos tankölteményét, a Grobianust (l. o., Frankfurt 1549, 1200 distichon; 1554-ben Grobiana pótlék járult hozzá; németről átdolgozta Scheidt Gáspár 1551), mely a neveletlen durvaságot mintául állítja oda és ily közvetlen szatirával jobb erkölcsökre kiván tanítani. Nyelvi s alaki tekintetben jóval gyengébbek német nyelven irt és a reformáció céljait szolgáló drámái: Der christliche Ritter (1576) és Papista Convertus (1596), melyek az igaz (protest.) hivők szenvedéseit és az igaz hit győzelmét inkább száraz tanításokban mint eleven cselekvényben szemléltetik.2. D. Rikárd, német matematikus, szül. Braunschweigban 1831 okt. 6. A göttingai egyetemen 1854. magántanár volt, 1858. a zürichi politeknikumon lett tanár, 1862 óta a braunschweigi műegyetem tanára. Nagy része volt Riemann összes műveinek és tudományos hagyatékainak kiadásában; Riemannak a kiadáshoz csatolt életrajzát ő irta. Jegyzeteket irt Gauss hagyatékához (Gauss műveiben, 2 köt. Göttinga 1863). Dirichlet: Vorlesungen über Zahlentheorie cimü munkáját 3 kiadásban bocsátotta közre (Braunschweig 1881) és becses függelékeket is irt hozzá. D. munkái az analizis és a számelmélet körébe tartoznak.

Dedemsvaart

40 km. hosszu csatorna Overyssel németalföldi tartományban; Hasseltnál ágazik ki a Zwarte Waterből és a porosz határig, a Vechteig vezet. 1809. kezdték meg és 1852. fejezték be az építését. Ez idő óta több virágzó falu (D., Slagharen stb.) keletkezett a partjain.


Kezdőlap

˙