Dél-Karolina

l. Karolina.

Délkör

(meridian), a csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad. Ez a déli és északi pontokban a horizonton nyugodva, és az ég legmagasabb pontját magában foglalva, két egyenlő és szimmetrikus félre osztja ugy az eget, mint az égi testeknek a horizon fölötti látszólagos pályáját, úgy hogy az égi testek éppen a D.-ben érik el legnagyobb magasságukat a horizon felett. Mivel a délkör a Föld valamely pontjához szilárdan tartozó sík, természetes, hogy a Föld forgásában részt vesz, úgy hogy a csillagok egy nap lefolyása alatt kétszer jutnak e fontos vonalba: egyszer, mikor a horizon felett elérik legnagyobb látható magasságukat (felső delelés) és másodszor 12 órával későbben, mikor legmélyebben állanak (alsó delelés). Ez utóbbi jelenség csak a sarokkörüli csillagoknál történik a horizon felett láthatóan. A D. a csillagászati koordinátarendszer egyik legfontosabb eleme, mert a csillagok ehhez képest vett állása szolgáltatja az idő mértékét s mert aránylag igen könnyen kijelölhető. A D. sikjának metszése a horizonnal adja a délvonalat; ez utóbbiból szerkeszthető tehát könnyen a D. is, ha rajta függőleges sikot fektetünk át. A Föld D.-e minden, a Föld forgási tengelyén átfektetett sik, mely a Föld felületén, ha azt gömbnek tekintjük, kört, ha pedig szferoidnak, akkor ellipszist szel ki. Az equator és ennek párhuzamos köreivel együtt a D.-ök a geografiai fokhálózatot szolgáltatják. De mig az equator igen alkalmas és a természettől magától kijelölt kezdetet nyujt a szélességi fokok olvasására, addig a D.-ök kiindulási pontja, az ugynevezett első v. kezdet D. teljesen önkényes. Ptolemaeos a kanári szigeteken áthaladó D.-t tekintette elsőnek, Eratosthenes Herkules oszlopain fektette át. Mercator a kanári Palma szigetén lévő St -Cruz kikötőjébe, a franciák végre Ferró szigetébe fektették oly módon, hogy a párisi csillagvizsgáló D.-e a mondott kezdet D.-től 20° 2' 30''-re kerül keletre. E helyett közmegegyezés folytán a kezdő D.-t pontosan 20°-kal teszik nyugotra a párisi meridiántól, úgy hogy tulajdonképen, bár álarcban, mégis a párisi szerepelt elsőnek. Most, midőn a nemzetközi első délkör kérdése még véglegesen eldöntve nincsen, különösen Ferro, Greenwich, Páris, Berlin és Washington szerepel kezdő D. gyanánt. A számoló csillagász kivétel nélkül a berlini meridiánhoz ragaszkodik, mert az ottani csillagvizsgáló szolgáltatja a pályameghatározásokhoz szükséges legkényelmesebb és legteljesebb táblázatokat, a régibb geografia Ferrot pártolja, az ujabb haladás és az európai majd az összes hajózás, továbbáa világ- v. zónaidő Greenwichet választotta.

Délkörcső

a. m. miridiáncső. L. Csillagászati műszerek.

Délkörmérés

l. Fokmérés.

Dell'Adami

Rezső, jogtudor, ügyvéd és egyetemi magántanár, szül. Budapestesn 1850., megh. u. o. 1888 máj. 20. Iskoláit Budapesten végezte, azután megtanult franciául, angolul, németül, olaszul és spanyolul s beutazta Olasz-, Francia-, Németországot, Belgiumot és Svájcot. Sokat dolgozott és kiváló szerepet vitt a jogászgyüléseken, s dacára hogy mint politikus a függetlenségi párt hive volt, a kormány szivesen fordult az ő szakképzettségéhez s igy az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatot is ő készítette. Idegbaja évekig kinozta, s végre is megölte a Schwarzer-féle gyógyító intézetben. Munkái: Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problemája (Budapest 1877); A köteles rész (u. o. 1879); A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez (u. o. 1879); Igazságszolgáltatásunk reformja (u. o. 1880); Olasz ügyvédi rendtartás (fordítás, u. o. 1882); Magánjoti codificatiónk és régi jogunk (u. o. 1884); Választóimhoz (u. o. 1885); A találmányi szabadalmak reformja (u. o. 1885); A magyar polg. törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány (u. o. 1885); Az ügyvédségről (u. o. 1887); Magánjogi codificatiónk (u. o. 1888).

Dellál

(arab), közönségesen teláll is. A nyilvános eladásoknál működő kikiáltó neve Törökországban s egyéb keleti államokban. A kikiáltásért szabályszerü díj fizetendő, az u. n. dellálije, mely az eladási árnak bizonyos meghatározott százalékát (p. Szerajevóban 5 %) képezi. Ezen dijak a községek jövedelmét képezik, melyeknek jogukban áll a dijszedést bérbe is adni.

Della Robbia

firenzei művészcsalád neve. L. Robbia.

Delle

(ejtsd: dell, németül: Dettenried), város Belfort francia territoriumon, az Allaine partján a svájci határ és vasut mellett (1891) 2306 lak., szappan- és enyvgyártással; régi erősség romjaival.

Delleani

Lőrinc, olasz festő, szül. Polloneban 1840 jan. 17. A torinoi akadémián képezte ki magát. Első festményének tárgyát Ancona ostromának egy jelenete képezte. Ezt követték 1863. Ezzelino da Romano Vicenza feldulásánál, 1865. Kolumbus, amint első felfedezői utjáról visszatér c. képei. Nevezetesebb festményei még: Sváb Konradin a Frangipani-ak házában, Cromwell Olivér (1870); Séta az Arnon, Velence a XVI. században, stb. Különösen nagy tetszést aratott Quies c. tájképe (1881).

Delle Ch.

Stefano delle Chiaje, nápolyi zoologus (1749-1860) nevének röviditése.


Kezdőlap

˙