Dermatophyllites

Göpp. (növ.), l. Erikafélék.

Dermatopterea

(állat), l. Fülbemászók.

Dermbach

kerületi székhely szász Weimar nagyhercegségben, 32 km.-nyire Eisenachtól, a Felda és keskeny vágányu vasut mellett, (1890) 1090 lak., hordókészítéssel. 1866 jul. 4. itt volt az első összeütközés a porosz és bajor hadak között, amelyben az utóbbiak visszaszoríttattak.

Dermed

megdermed a vad s nem döglik, a vadászok szavajárása szerint.

Dermedés

dermedet (tetanus), egyike a leghevesebb fertőzeti betegségeknek, amely a test összes izmainak hosszantartó görcsös összehuzódásában nyilvánul. E görcsök nem folytonosan egyenlők, főleg a betegség kezdetén elernyedések váltják fel, de a legcsekélyebb külső behatás, néha már a lélegzéssel egybekötött mozgás is megindítja az izmok D.-ét; később azonban szünet nélkül kőkeménységüek lesznek a megtámadott izmok. Eleinte leginkább a rágóizmokban mutatkozik, amidőn a beteg nem képes száját kinyitni (trismus, rágóizom-görcs), néha tovább nem is terjed, máskor más izmokban kezdődik, vagy átterjed más izomcsoportokra, sőt az összes izmokra is. Ha a tarkó és hátizmok dermednek meg, úgy a beteg feje hátrahuzódik, melle kidomborodik (opisthotonus, tarkógörcs, hát-D.), néha inkább a test elülső izmaiban támad (emprosthotonus) a görcs. Ezen görcsös összehuzódások igen fájdalmasak s néha oly hevesek, hogy egyes izmok megszakadnak. A test hőmérséke eleinte alig, később többnyire tetemesen emelkedett, főleg, ha a betegség rosszra fordul, sőt közvetetlenül a halál után még szokatlanul magas hőmérsék szokott beállani (44° C.-on felül). A betegség különben a legsulyosabb kórtünetek között folyik le, a betegek álmatlanok, táplálkozni alig tudnak, szomjuságuk erősen fokozódott, de az ivás nehezükre esik, arcuk eltorzul, érverésük szapora lesz s gyakrabban az 5-ik nap körül beáll a halál. Ha azonban a görcsrohamok ritkábbakká válnak s a többi tünetek is engednek hevességükben, a bántalom jóra is fordulhat s lassankint teljesen is meggyógyulhat. A D. leggyakrabban a 4-14 napos gyermekeknél fordul elő, de előjön a felnőtteknél is, férfiaknál gyakrabban, mint nőknél. Néha sebészi kórházakban, főleg a régibb sebkezelés mellett, egész epidémia-alakban állott be s erősen megtizedelte a betegek sorait. Régebben a D. okául többfélét tekintettek, igy a sebzést (tetanus traumaticus), a meghülést (t. rheumaticus) s ha nem találtak okot, idiopathicus-tétannusról beszéltek. Ma általában felvesszük, hogy a D.-t a Nicolaier által leirt tetanus-bacillus okozza, amely a testbe a sebzési helyen jut be, sőt csakis ott tenyészik, rendesen más bakteriumok társaságában; ha néha ezen bejutási kaput nem is birjuk fellelni, ugy ma mégis alig lehet kétség a felett, hogy a D. mindig ezen bacillusnak tulajdonítandó. Ezen apró bacillus gombostühöz hasonlít, amennyiben keskeny, hosszukás pálcából áll s ennek végén ül a gömbalaku spóra. Miután ezen bacillus határozott anaerob (l. Aerobia), tenyésztése csak oxigénmentes helyen történhetik, amidőn igen jellegzetes ágakat bocsát a tenyésztő talajba. Ha ezen bacillusokból egy állat bőre alá oltunk, ugy az rövid idő alatt a D. tünetei közt elhal. Ezen gombát már az olyan kerti földben is kimutatták, amely sebbe jutva, csakhamar D.-t támasztott. Ezen mikrobák kémiai mérgeket is képeznek, amelyek hasonló tüneteket okoznak, mint a kultura maga; ennek folytán ugy látszik, hogy nem maguk a bacillusok hatnak károsan, hanem az általok előállított kémiai anyag. Ilyenek a tetanin és a tetanotoxin; ezen utóbbit legujabban a D. gyógyítására is kezdik felhasználni, amennyiben állatkisérletek tanusága szerint ezen méreg igen gyorsan immunizálja az állatot a D. bacillusai ellen. A D. gyógyításában a főtörekvés oda irányul, hogy a kinzó izomgörcsöket lehetőleg csökkentsük, amit bódító szerekkel érünk el. Óvó intézkedésül igen fontos, hogy még a legcsekélyebbnek látszó sebet is, főleg ha az földdel lett beszennyezve, alaposan megtisztogassuk s fertőtlenítsük. A D.-hez hasonlít egynéhány növényi méreg hatása (strychnin, brucin), azonban ezen mérgezések sokkal rohamosabb lefolyásuak, mint a D.

Dermestes

L. (állat), l. Szalonnabogár.

Dermo-bakterimok

l. Bakterium.

Dermoid

(gör.) a. m. bőrhöz hasonló. D. cysta, olyan ujképlet, melynek falzata a bőrhöz többé-kevésbbé hasonló szerkezetü. Fejlődési rendellenesség, mely ugy keletkezik, hogy a bőrt képező sejttömegek egy része ébrényi élet elején rendes helyét elhagyva, valamely mélyebb szervbe jut s ott tovább fejlődik. Előfordul a petefészekben, ritkábban a herében, hashártyában, agyban, nyakon, szemben, tüdőben s borsónyi, gyakrabban ökölnyi, sőt emberfejnyi, igen lassan növekedő tömlőt képez. Falzata a többrétegü hámon, bőrszemölcsökön kivül még zsirszövetet, sőt hajtüszőket, faggyu- és verejtékmirigyeket is tartalmazhat; bennéke kenőcsszerü v. savós, melyben kenőcsszerü golyók vannak. Néha fogakat - több százat is - tartalmaz, melyek néha porcos vagy csontos alapon ülnek. A fogak jelenléte arra a nézetre adott okot, hogy a D. tönkre ment ébrények roncsai; valószinübb azonban, hogy a fogak csak a bőrszemölcsök elváltozásai. Gyakran egyéb szervek nyomai is feltalálhatók. (L. Teratoma.) A D. évtizedekig is jelen lehet, anélkül, hogy alkalmatlanságot okozna, szomszédságában azonban cysta képződésre vezet.

Dermoplastica

l. Képlőműtétek.

Derna

(Felső-), kisközség Bihar vm. margittai j.-ban, (1891) 391 oláh és magyar lak. Vidékén nagymennyiségü természetes aszfalt fordul elő, melynek kiaknázására és feldolgozására az Első magyar aszfalt-részvénytársaság alakult; ennek D.-i gyártelepében 170 férfimunkás dolgozik s az 1891. évi bányatermelés volt 7600 q bitumen 60800 frt értékben és 6800 q petroleum 20400 forint értékben; a kőszurokbánya bányamértéke 14,47 ha. A D.-i aszfalt jó minőségénél fogva nemcsak a belföldön örvend nagy kelendőségnek, hanem a külföldre is vitetik.


Kezdőlap

˙