Devrient

(ejtsd: devrien), német szinész-család, melynek nevezetesebb tagjai: D. Emil, szül. 1803 szept. 4., megh. Drezdában 1872. Szinészi pályáját mint baritonista Braunschveigban kezdte 1821. A nagyobb szász városok szinpadjain, legkivált a drezdai udvari szinházban mint szerelmes jellemszinész ért el rendkivüli sikereket. - D. Fülöp Ede, szül. Berlinben 1801 aug. 11., megh. Karlsruhében 1877 okt. 4. mint az odavaló szinház igazgatója. Szinművészi, rendezői s esztetikai tevékenységén kivül a: Geschichte der deutschen Schauspielkunst (Lipcse 1846-72. 5 köt.) cimü munkájával örökítette meg nevét. - D. Károly Ágost, szül. Berlinben 1797 okt. 3. megh. Pétervárott 1872 okt.3. Legjelesebb hősjellem-alakító volt. Kiválóbb szerepei közé tartozott Faust, Vallenstein, Náthán. Tell, III. Richárd, Schylok stb. - D. Lajos, szül. Berlinben 1784 dec. 15. megh. u. o. 1832 dec. 30. A kereskedői pályáról lépett a szinpadra s több évig mint vándorszinész működött. 1825. lépett föl először a berlini udvari szinháznál és annak elsőrangu tagja maradt korai haláláig. Mint szinész az egykoru szinésznemzedék legjelesebbjei közé tartozott. Egyaránt jeles volt ugy a tragédiában, mint vigjátékban. V. ö. Funck Z.: Aus dem Leben zweier Schauspieler: Ifflands und Devrients (Lipcse 1838). D. Ottó, szül. Berlinben 1838 okt. 3. ifju korában a hősi és jellemszerepekben érdemelt ki művészi nevet. 1889. a berlini királyi szinház igazgatója volt, de egy év mulva visszalépett. Drámái: Zwei Könige (Karlsruhe 1867); Tiberius Gracchus (u. o. 1871); Luther cimü alkalmi darabját a Luther-jubileumra irta, megjelent Lipcsében 1891. 18. kiadás; Goethes Faust, eingerichtet stb. (3. kiad. 1886).

Dewall János

irói álneve Kühne Ágostnak (l. o.).

De Wette

Vilmos Márton Leberecht, német prot. teologus szül. Weimarhoz közel, Ullában, 1780. jan. 14. megh. Baselben 1849. jun. 16. Tanult a jénai egyetemen. 1807. Heidelbergában a bölcsészetnek rendkivüli, 1809. a teologiának rendes tanára lett; 1810. a berlini egyetemre hivták meg. Mint tanár és mint iró csakhamar rendkivüli népszerüségre tett szert, de egy levél miatt, melyet Kotzebue német szinműiró orgyilkosa, Sand Károly tanuló édes anyjához irt, megfosztották tanszékétől. Csakhamar a baseli egyetem hivta meg egyik teol. tanári székére. 1829. Basel város nagytanácsa a nevelési bizottság tagjává s a város szabad polgárává tette meg. 1849. az egyetem rektorává választották. D. nagy tudományu, s alapos bölcsészeti képzettségü iró volt. A dogmatika teologia bilincsei ellen érzett ellenszenve élt és erőt adott kritikájának. Külön teologiai iskolát nem alkotott. Főbb művei a következők: Beiträge zur Einleitung in das Alte Testament (Halle 1806-1807, 2 köt.); Commentar über die Psalmen (Heidelberg 1811); Lehrbuch der historisch-kritischen Einleitung ind die Bibel Alten und Neuen Testaments (Berlin 1817-1826, 2 köt., 8. kiad. Schradertól); Lehrbuch der Christlichen Dogmatik (Berlin 1813-1816, 2 köt); Kurzgefasstes exegetisches Handbuch zum Neuen Testament ( 3 köt. 1836-40., uj kiad. 1886.) Christliche Sittenlehre (Berlin 1819-23. 3 köt); Das Wesen des christlichen Glaubens (Basel 1846). V. ö. Hagenbach: Biographien (Lipcse 1850); Wiegand (Erfurt 1879) és Stähelin: D. nach seiner theol. Wirksamkeit und Bedeutung (Vasel 1880).

Dewey

a legnagyobb gyémánt neve, melyet eddig az Egyesült-Államokban (Virginia Richmond vidéke) találtak. 2311/32 karát sulyos, 1855. találták.

Dewitt

(ejtsd: djuitt), két county az Egyesült-Államokban; az egyik Illinoisban 17010 lak., a másik Texasban 10082 lak., mindkettőben a székhely neve: Clinton.

De Witt's Land

partvidék Nyugat-Ausztráliában; az Exmouth-öböltől a Grey-folyóig terjed. Alacsony, öblök nélkül szükölködő, puszta és zátonyoktól környékezett föld, amelyet 1628. De Witt hollandi hajós fedezett föl; későbben pedig a többiek közt Dampier és Tasman is meglátogatott.

Dewitz

Frigyes Vilmos Ottó Ulrik Károly Helmuth Gyula, mecklenburg-strelitzi miniszter szül. Cölpinben 1843 nov. 25. Auditor volt Wittenburgban s később mecklenb.-strelitzi szolgálatba lépett. Itt először asszesszor volt, azután a tartományi kormányban segédhivatalnok, majd kormányi asszesszor, kormánytanácsos, titkos kormánytanácsos és 1885. valóságos államminiszter, egyuttal az államiniszterium és a tartományi kormány elnöke lett.

Dewsbury

(ejtsd: djuszbörri), város York angol grófságban, a Calder-folyó fölött emelkedő magaslaton. 13 km.-nyire Leedstől, vasut mellett, (1891) 29847 lak. szőnyeg- és posztószövéssel, a környékén kisebb széntelepekkel.

Dexippos

1. görög filozofus, Jamblichos tanítványa Kr. u. a negyedik században élt. Egy kis munkája maradt fenn, egy párbeszéd Aristoteles kategoriáiról, melyben D., ki maga is ez ujplatonikus iskolához tartozik, megvédelmezi Aristoteles kategoriáit Plotinos kifogásai ellen. A védelem igen ügyes és világos. Azelőtt csak latin fordításban ismerték e művet (B. Félicien Paris 1549); ujabban a görög eredetit adta ki Spengel (München 1859).

2. D. Publius Herennius, előkelő származásu görög hisztórikus: Athenben tanított s Kr. u. 267 a gótok elleni csatában kitüntette magát. Munkáiból (egy a Diadoch-korból való történet, az általános történet egy vázlata s Scythia) csak töredékek maradtak fenn, melyek a következő kiadványokban találhatók meg: Niebuhr: Corpus scriptorum Byzantinorum (Bonn 1829); Müller K.: Fragmenta historicorum Graecorum (Páris 1849); Dindorf: Historici graeci minores (Lipcse 1870); Böhme; Commentationes philologae Jenenses (u. o. 1883).

Dextera

(dextra, t. i. manus, lat.) a. m. a jobb kéz, a hűségnek és az erőnek szimboluma; Dexteritas, ügyesség.


Kezdőlap

˙