Dézsma

(a latin decima szótól) a. m. tized. Az urbéri tartozások azon részét jelentette, amelyet a jobbágy földesurának terményeinek tizedrésze fejében adott. (L. Urbér).

Dézsmabor

tdk. tizede (decima), utóbb akármilyen hányadrésze a bortermésnek, melyet adó v. bér fejében természetben fizet a termelő.

Dézsma-váltság

l. Örökváltság.

Dezső

(Deseu, Desew). Régi magyar személynév, amely azonban csak a XIII. sz. második felében kezd feltünni, még pedig itt-ott a Dénes névvel váltakozva olyanformán, hogy mint a Lack a Lászlónak, Bekcs a Bekének, Petőcs a Péternek, A D. is a Dénesnek becéző formája lett volna. A két név azonban ép ugy nem tartozik össze, mint D. és Desiderius, amellyel közönségesen egynek szokták venni. Nem más a D. név, mint a Ders (l. o.), melynek régebbi alakja Dersi vagy Derseö volt; ezen utóbbiból alakult a D. változat, miként az udvarhelyszéki székely, a palóc, a barkó s a göcseji ma is ossó-nak, bossó-nak mondja az orsót és a borsót.

Dezső

(Desiderius), több jeles főpap neve. 1. D. győri püspök, békéltette meg 1065. Salamon királyt nagybátyjaival. 1067. már (kalocsai) érseknek nevezik a zástyi apátság alapító oklevelében. 1076. mint ilyen, Szegszárdon a templomban tartott beszéde által annyira megindította I. Géza királyt, hogy ez késznek nyilatkozott a Salamonnal való kibékülésre és koronája visszaadására; amiben azonban megakadályozta őt 1077 ápr. 24. történt halála. Ő volt az érsek 1093 ápr. 17-én is, mikor Szt.-László eligazította a határsértés miatt a pécsi püspök által ellene emelt panaszt. - 2. D. szebeni prépost, 1199-1202. Imre király kancellárja, utóbb csanádi püspök (1202-1229) többször végezte a magyar urak, vagy a pápa által reá bizott vizsgálatokat. Jelentős része volt az aranybulla megalkotásában is.

Dezső

Dienes fia. Halhatatlan hirnévre tett szert hősies önfeláldozásával 1330. a Bazarád oláh vajda elleni hadjárat alkalmával, midőn Róbert Károllyal fegyvert s öltözetet cserélve félrevezette a király életére törő oláhokat s helyette megölette magát. A Márk-féle krónika nem említi meg, hogy D. mely családból való volt, az oklevelek pedig ugyanezen időből több olyan Dezsőről szólnak, kinek apját Dienesnek hivták; igy volt egy a Kaplon-nemzetség imbregi, a Tomaj-nemzetség losonci, az Oslok agyagosi ágában stb.; hogy a Balog nembeli Dienes Szörényi bánnak, a Széchy-család ősének is lett volna egy D. nevü fia, erről az oklevelek mit sem tudnak; legvalószinübbnek látszik azoknak a véleménye, akik D. vitézt a Héderváryak közé számítják; oklevelek szerint ugyanis a Hedrich nembeli Dienes fia, D. 1318-26 közt kaposi és világosi várnagy, majd a királyné lovászmestere és soproni főispán volt, de egy 1331-ki oklevél már csak özvegyét és Heidrich nevü fiát említi.

Dezső

1. Béla, magyar zoologus, szül. Marosvásárhelyt 1854. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsvárott végezte 1877. s itt ugyanezen évben tanári s bölcsészet doktori oklevelet nyert, egyuttal az egyetemi állattani- és összehasonlító tanszék mellé tanársegédnek választották meg. 1878. állami ösztöndijjal külföldre utazott s itt két évig időzött; visszatérte után budapesti államgimnáziumi tanárnak nevezték ki. Először az izeltlábu állatok s különösen a rovarok anatomiai viszonyainak tanulmányozásával foglalkozott, de külföldi tanulmányutja alatt a szivacsok tanulmányozására adta magát. A kir. m. Természettud. Társulattól nyert megbizatás alapján összegyüjtötte a fiumei tengeröböl szivacsait s ezeknek névjegyzékét a m. tud. Akadémia kiadványaiban közzé is tette. (értek. a mat. természettud. köréből. A fiumei tengeröböl szivacsfaunája).

2. D. Lajos, tanítóképzőintézeti igazgató, szül. Szentesen 1847 aug. 21. Iskoláit szülőföldjén kezdette s a sárospataki főiskolában végezte be. 1872. a szentesi gimnázium tanára lett. 1873. mint képzőintézeti tanárjelölt, állami segéllyel a német és a svájci tanítóképzőintézeteket tanulmányozta. Azután rendes tanárrá lett előbb Léván s később Sárospatakon. 1875 óta a sárospataki állami tanítóképző intézet igazgatója. Munkái: Comenius Magyarországon, S.-patak 1883, továbbá a népiskolák számára irt Számtani vezérfonala s Olvasó-könyvei. Ezeken kivül több kiváló folyóiratban s pedag. lapban irt olvasásra érdemes neveléstud. dolgozatokat.

Dezza

(ejtsd: decca) József, olasz tábornok, szül. Melegnanoban (Lombardia) 1830 febr. 23. Tanulta a mérnöki tudományokat s mint diák vett részt az 1858. szabadságharcban. 1859. pedig önként a piemonti vadászok közé állott, mely csapatban a háboru után is megmaradt mint hadnagy; de már ugyanazon év október havában Garibaldi zászlói alá sorakozott s a rettenhetetlen marsali ezer között Calatasii és Milano, valamint Palermo ostrománál és különösen a Volturno mellékén vivott csatában tünt ki vitézségével. Sicilia és Nápoly felszabadítása után D. az olasz hadseregbe lépett s 1866. a 29-ik gyalogezredet vezényelte a custozza-i csatában, 1868. vezérőrnaggyá, 1877. altábornaggyá nevezték ki. Éveken át - 1880-ig - tagja volt a képviselőháznak s 1889 óta a szenatusban fogla helyet.

D. G.

l. D.

d. h.

l. D.


Kezdőlap

˙