Diazeuxis

(gör.) a. m. szétválasztás, a régi görög zenében e kifejezés két egymás után következő össze nem kapcsolt tetrachordnak, egy azok közt levő hang által való összeköttetését jelentette; ily D. jött létre a meson (e, f, g, a,) és a diezeugmenon (h, c, d, e) tretrachordok közt a trite synemmenon (b) hang által. A latin zeneteoretikusok e szétválasztást disjunctio-nak nevezték.

Diazo amidobenzol

C6H5N2NHC6H5. Képződik anilinből, ha arra alkoholos oldatban salétromossav hat; a salétromsavas diázobenzol és anilin elegyítésekor is D. képződik. Tiszta állapotban előállítva aranysárga kristálykákból áll, vizben oldhatatlan, borszesz, éter és benzolban oldódik. O. p. 91°. Könnyen explodál.

Diazóma

(gör.) a. m. öv; a görögök szinházaiban a félkörives körítő fal mellett elhuzódó széles - eleinte födetlen, később oszlopcsarnokkal födött - folyosó.

Diazo vegyületek

E vegyület a benzol származékai közé tartozik, jellemző reájuk, hogy a - N=N - «diázó» csoportot tartalmazzák. E csoport egyik vegyértéke benzol maradékkal, a másik pedig más gyökkel (rendesen savcsoport) van telítve. (V. ö. Azovegyületek és benzol-származékok). A benzol sorozat amido származékaiból a salétromossav behatására mint közbeeső termékek, D. keletkeznek. Legsimábban akkor megy a kémiai folyamat, ha salétromossav az amido származékok sóira hat, p.:

[ÁBRA]

E reakciónál alacsony hőmérsék kivánatos, különben a D. elbomlanak. A D.-et a 60-as években Griess Péter fedezte fel; szöveti szerkezetüket Kekulé állapította meg. Maga a szabad diazobenzol C6H5N2OH közelebbről nem ismeretes; sói azonban többnyire szépen kristályosodó, jól jellemzett vegyületek. Vizben könnyen oldódnak, borszeszben kevésbbé, éterben ugyszólván oldhatatlanok. A hevítéskor explozióval elbomlanak, nitrogéngáz, fenol és szabad sav keletkezik. A fenol és koncentrált kénsav elegyét a D. legcsekélyebb mennyisége intenziven szinesíti, (kékvörös). Fontosabb D.: Salétromsavas diazobenzol C6H5N2NO3. A salétromsavas analinből készül ugy, hogy azt lombikban kevés vizzel leöntjük, az egészet jégbe hütjük, majd gázalaku salétromos savat vezetünk bele. A kapott oldatból a vegyület alkohol és éter hozzáelegyítésével leválasztható. Tiszta állapotban szintelen, tüalaku kristályokból áll, melyek száraz állapotban elég állandók. Hevítés, ütés vagy dörzsöléskor felrobban. A kénsavas diazobenzol C6H5N2HSO4 a salétromsavas diazobenzolból készül, ha annak oldatához kénsavat elegyítünk, majd az oldatból a vegyületet alkohol és éterrel leválasztjuk. Sajátságaira nézve az előbbenihez hasonló. A D.-t számos gyönyörü festék előállításához használják.

Dibdin

1. Károly, angol költő, zenész és szinész, szül. Southamptonban 1745 márc. 15., megh. Londonban 1814 jul. 27. A saját kis szinháza számára több mint ötven darabot, operákat és operetteket irt. Az utóbbiak közül legismertebb a The quaker (1777) c. Irt azonfelül több regényt, költeményt (Sea songs, legujabb kiadás 1877) és egy történelmi munkát. History of the English stage (London 1793, 5 köt.) cimen. Professional life cimen (London 1802, 2 köt.) megirta önéletrajzát.

2. D. Tamás, az előbbi fia, szül. 1771., megh. 1841 szept. 16. Szinész, majd igazgató volt a Surrey-szinháznál és számos szindarabot s alkalmi költeményt irt. Művei: The metrical history of England (1813, 2 köt.) és Reminiscences (1828, 2 kötet).

3. D. Tamás Frognall, angol bibliografus, D. Károly unokaöccse, szül. Kalkuttában 1776., megh. Kensingtonban 1847 nov. 18. Előbb könyvtárosa volt Spencer grófnak, akinek könyvtárát rendezte és leirta, aztán káplán lett Kensingtonban. Művei: Introduction to the Greek and Latin classics (London 1827, 2 kötet); The bibliomania (London 1875); Typographical antiquities of Great-Britain (u. o. 1810-19, 4 köt.); Bibliotheca Spenceriana (u. o. 1814, 4 köt.); Aedes Althorpianae (u. o. 1821); Bibliographical Decameron (1817, 3 kötet); A bibliographical etc. tour in France and Germany (London 1838, 3 köt.); A bibliographical tour etc. in the northern counties of England and Scotland (1838, 2 köt.); Bibliophobia, remarks on the present languid and depressed state of literature and hook-trade, by Mercurius Rusticus (London 1832); Reminiscences of literary life (u. o. 1836, 2 köt.) stb.

Dibics-Zabalkanszkij

János Károly Frigyes, gróf, orosz tábornagy, szül. Leippe sziléziai lovagbirtokon 1785 máj. 13., megh. 1831 jun. 11. 1797 óta a berlini hadapródintézetben nevelkedett, 1801. orosz hadi szolgálatba lépett, mint zászlóvivőt a Szemenov-féle testőrezredbe osztották. Részt vett az 1805-iki hadjáratban s a többi francia hadjáratokban. 1822. az orosz főtábortörzs főnökévé nevezték ki. Miklós cár pedig grófi cimet adományozott neki. Az 1823-iki török hadjáratban meghódította a várnai erődöt, 1829. átvette a fővezérletet, átment a Balkánon, s ezért kapta Zabalkanszkij (Balkán mögötti) melléknevét és a tábornagyi rangot, 1829. szept. 14. Drinápolyban békét kötött. A lengyel forradalom kitörése után ujra az orosz sereg főparancsnoka lett. 1831 febr. 6-án 1200000 emmberrel vonult be Lengyelországba, de szerencséje itt elhagyta; Grohov mellett február 25. győzött ugyan, de Osztrolenka mellett kénytelen volt visszavonulni. V. ö. Belmonf, Graf D. (Drezda 1830).

Dibio

(Diviodunum, Dijon (l. o.), francia város régi neve.

Dibon

az ó-testamentumban említett város, melyet Izrael a moabitáktól foglalt el s mely a Holt-tengertől keletre feküdt. Az ugynevezett Meza-felirat szerint Meza király (l. o.) felszabadította szülővárosát, D.-t, és Moabitia fővárosává tette. D., amelynek ma Diban a neve, a Vadi-al-Modsibtól (Arnon) egy órányira északra elterülő, nevezetes rombadőlt helység, amelyben Klein misszionárius 1868., a most a párisi Louvreban levő Meza-feliratot találta.

Dibong

a Brahmaputra mellékfolyója, amely Asszam ÉK-i határán egyesül. Valószinüleg a Lhasszától É-nak fekvő tavakból foly ki.

Dibra

(Divra Szipere), fővárosa az ugyanily nevü szandsákságnak Monasztir török vilajetben, a Fekete-Drin jobb partján, 50 km.-nyire Okhridától, mintegy 1000 házzal, bőrgyártással.


Kezdőlap

˙