Diszmembrator

vagy dezintegrator (lat.). Malmokban használt aprítógép, amelyben gyorsfogásu tárcsák apró acélcsapszegei ütésekkel aprítják fel a közéjök vezetett gabonát vagy őrleményterméket. Minthogy az ütési művelettel való felaprítás nagyobb mechanikai munkát kiván, mint a nyomással, zuzással, töréssel és nyirással való felaprítás, továbbá a korpahéjak nagyobbmérvü szétszaggatásának mellőzése végett is, a D.-ral felszerelt malmokban a gabonát előbb hengerszékekben hengerek között nagyolva szokták összenyomni, szétlapítani s csak ezen művelet után felönteni a D.-ra. Nálunk a D. ritka, ellenben Angliában és északi Németországban gyakoribb. Franciaországban ezeket a gépeket leginkább Brojeur név alatt ismerik.

[ÁBRA] 1. ábra. Diszmembrator

Az 1..ábra egy Nagel-Kämp-féle D.-t tüntet fel. A felaprítandó örleményt az A felöntő garatból d etető henger szolgáltatja a munkatérbe vezető f csőbe. Az őrleménynek beömlési mennyiségét a tolózárral, továbbá a c kézikerékkel állítható b csapóajtó segélyével lehet szabályozni. Az f csőből az őrlemény a B tengellyel gyorsan forgó D tárcsa és E helyt álló gyürü közé jut. A tárcsa, valamint a gyürü is, középpontos körökben elrendezett s egymás hézagaiba nyuló apró acélcsapszegekkel vannak felszerelve, melyek a mag belsejét, a mag fehérjét a korpahéjakból kiütik, kicsépelik s igy a további felaprítást eszközlik. A tárcsa kerületi sebessége 150 méter, sőt még nagyobb is. F a kiömlési cső, G vezető szijkorong, amellyel a hajtószijat meg lehet feszíteni. Egy másfajta Nagel-Kämp-féle D. kettős működésü, amennyiben a forgó tárcsa mindkét oldalán acél csapszegekkel van felszerelve, amelyek a szemközti gyürük acél csapszegeivel összeműködnek.

[ÁBRA] 2. ábra. Diszmembrator.

A Kraus-féle D.-nál, melyet távlati képben a 2. ábra mutat, a munkatér belsejében egymáshoz képest ellenkező irányban forgó két együttműködő csapszeges tárcsa végzi a felaprítási műveletet. Az egyik tárcsa 250-300 fordulatot tesz percenkint s az őrleményt behuzza és egyenletesen elosztja, a másik tárcsa pedig percenkint 1800-2000 fordulatot tesz. A két hajtó szijkorong közül a kisebb egyenes szijjal forgatja a vizszintes tömör főtengelyt a gyorsan forgó tárcsával, ellenben a nagyobb szijkorong üreges tengelyen ül, melyen az előbbeni tömör tengely átnyulik. Ezen nagyobb átmérőjü szijkorong keresztben futó szijjal forgatja az üreges tengelyt s ezzel a lassabban forgó tárcsát. A tömör tengely végei csavarszegcsucsok közé vannak fogva, miáltal a tengely hosszirányban elmozdítható. A felöntő garat alatti hengeres tokban szállítócsiga vezeti az örleményt a munkatérbe. Az ezen hengeres tok jobboldali végén látható kis kézi kerekekkel pedig a beömlési mennyiséget szabályozó tolókat állítható. A D.-oknál a tengelyek gyors forgásai miatt a tengelycsapágyak szerkezetére és kivitelére különös gondot fordítanak s jó olajozókészülékeket alkalmaznak. A Kraus-féle D.-nál a csapágyakat keringő viz is hűti.

Díszmenet

katonaságnál a csapatoknak v. seregrészeknek parancsnokuk vagy ennél magasabb előljáró előtt való ünnepélyes elléptetése. (Gyakorlati szabályzat 74. §.) L. Dobjelek.

Diszmenorrhea

(gör.), a hószám fájdalmassága, ami néha a vérzés megjelenése előtt, néha azzal egyidőben, néha utána s tartama alatt is fellép; a fájdalmak kólikaszerü görcsök az alhasban, a derékban, kisugározva a combokba, az emlőkbe s más érző idegek tájékára is; néha oly hevesek, hogy valóságos forradalmat idéznek elő a szervezetben; nemcsak fejfájás, szivszorongás és szivdobogás, émelygés és hányás, néha hasmenés, gyomorgörcsök, hanem nagyfoku vértorlódás a fejbe, szédülés, elájulás, majd meg reszketés, rángatódzás, az ujjak megmerevedése stb. kisérik az órákon, napokon át tartó vagy meg-megujuló görcsöket. E mellett a vérzés inkább kevesebb, mint sok; néha sötésvörös, néha világos, nyálkával kevert. A fájdalmak székhelye a méh érző idegeiben van, amelyek az egyéni alkotás szerint és a hószámmal járó vértorlódás foka szerint más és más mértékben ingerlékenyek. A fájdalmak oka pedig egyszer a méh hibás alkotásában, a vér lefolyásának akadályozásában, máskor a petefészkek gyuladásos bántalmaiban, a petevezetők fejlődési hibáiban keresendő; sokszor nem található másban, mint a méh érző idegeinek, vagy az egész szervezet idegrendszerének tulságos ingerlékenységében. Ez utóbbi esetben a D. nervosa, az előbbiekben D. uteri congestiva, obstructiva vagy avarialis, inflammatoria (colica scortorum) van jelen.

A D. membranea vagyis a méh duzzadt nyálkahártyájának lefoszlása és fájdalmas kilökése, megszületése a hószám idejében, okaiban még nincs megmagyarázva; a kihulló vastag hártya utánzata a terhességben fejlődő deciduának s a folyamat korai abortussal volna összetéveszthető, ha minden hónapban nem ismétlődnék. Gyuladási bántalomnak tartják s azért ujabb neve: endometritis exfoliativa v. exfoliatio mucosae menstrualis. A D. enyhítésére orvosi tanácsot kell kérni, ami bizony sok esetben szintén eredménytelen, de gyakran teljes gyógyulást hozhat, néha egy kis műtétel árán. A görcsök enyhítésére nyugalom kell, meleg borogatások, forró tea, konyak, esetleg gyógyszerek is. Azonkivül a szervezet általános erősítése és fürdőkúrák jöhetnek szóba, a kórokozó bántalmak helyi kezelése mellett.

Diszmorfia

(gör.) a. m. torzalak, torzképződmény.

Diszna

járási székhely Vilna orosz kormányzoságban, a D.-tóból eredő és 140 km. hosszu D. és nyugati Dvina összefolyásánál, (1889) 7989 lak., tégla- és agyagedénygyártással; gabona-, kender- és lenkereskedéssel, szép templommal, amelyet a feltámadásról neveztek el.

Disz-nád

(növ., Canna L.), l. Rózsanád.

Dísznajó

kisközség Maros-Torda vmegye régeni felső j.-ban, (1891) 1184 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Disznó

a. m. sertés. A közéletben inkább előbbi, az irodalomban inkább utóbbi elnevezést használják. L. Sertés.

Disznó

A magyar kártya legmagasabb (de nem mindig a legerősebb) tagja; egy játék kártyában van négy, u. m. veres, tök, zöld és makk D.

Disznóbab

(növ.), a régi, óvilági bab neve, mely azután keletkezett, midőn a jobbfajta, ujvilági paszuly a bab nevet felvette. Ekkor azután a régibb rosszabbfajtát, mely a termesztés teréről is jobban leszorult, D.-nak, lóbab-nak v. tótbab-nak nevezték; l. Bab.


Kezdőlap

˙