(lat., többesszám facta) a. m. a meglett, megtörtént, a tény, ipso facto, l. De facto; facta loquuntur, a tények beszélnek; factitiv, müveltető.
(lat.) a. m. képesség, tehetség. F. docendi, tanításra való jogosultság. - Facultates, az egyházjogban igy nevezik a pápa által a püspököknek adott felhatalmazásokat. Minthogy különböző ügyekben a felhatalmazásokat különböző időkre szokás adni, a F.-t az időnek meghatározásával, amelyre szólanak, közelebbről szokás megjelölni. Igy vannak F. quinquennales, triennales, septennales, decennales (5, 3, 7, 10 évre szólók.). L. még Fakultás.
(Uroceridae Leach), a Hártyásszárnyu rovarok (Hymenoptera) rendjének egyik családja, egyenes, fonálforma, sokizü csápokkal, rövid, két stigmaszerü nyilással biró hátsó testvéggel, teljesen erezett szárnyakkal, lábszárain egy-egy végtüskével; ülő, megnyult, hengeres vagy összenyomott potrohhal s ez már a lárván is meglevő alfeli tüskével, leggyakrabban kiálló tojócsővel; ez két oldali lemezből és kivájt, fürészes csatornából áll, melynek segélyével furja meg a nőstény a peték lerakása céljából a fákat. Három lábpárral biró lárvái igen hosszu idő alatt fejlődnek ki. Fajokban nem nagyon gazdag s ezek különösen Europában és É.-Amerikában tenyésznek. Egyik faja a Sirex juvencus L., mely 2,5 cm. hosszu, kékesszinü, lábai vörhenyessárgák, szárnyai sárgák, a him félakkora mint a nőstény, potrohján széles, sárgásbarna öv van és hátulsó lábai sötétek. A Sirex gigas L. 2,5-4 cm.hosszu, potrohja sárga, a himé fekete hegyü, a nőstényé fekete gyürüs; feje és torja fekete; csápjai, lábai sárgák. Mindkét faj junius végén jelenik meg, csak rövid ideig él s csak akkor tünnek fel, ha nagyobb tömegben jelennek meg. Petéiket fákba rakják. A lárvák a fákban kigyózó, 4 millim. átmérőjü járatokat vájnak s itt több évig élnek, ugyhogy nem egyszer a már feldolgozott fából bujnak elő a kifejlett darázsok, amelyek nem egyszer a pléhlemezeket is átrágják. A gabona-darázs (Cephus pygmaeus L.) 6,5 millim. hosszu, fénylő fekete, sárga pontokkal diszített, csaknem gömbölyü fejjel, gyengén bunkós csápokkal. Májustól kezdve repked és petéit a gabonanemüek szárának felső bütykeibe rakja. A lárva átvágja a bütyköket s aztán a szárban ide-tova mászkál. Az aratás idején a szár alsó részében beszövi magát, áttelel s aztán a darázs megjelenése előtt 14 nappal bebábozódik. A megtámadott gabonaszálak vagy nem teremnek egyáltalán, vagy csak hiányos kalászokat nevelnek. Hazánkban is gyakori s néha károkat is okozhat.
nagyközség Tolna vmegye dunaföldvári j.-ában, (1891) 933 házzal és 5513 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(franc., ejtsd: fád) a. m. nedv- és erőnélküli, izetlen, izét vesztett, éretlen; (az emberre vonatkozólag) gyermekes, bárgyu, unalmas.
egyike azon három nagy szigetnek, amelyek az Északi-jeges-tengerben az uj-szibériai szigetcsoportot alkotják. Területét 4292 km.-nyire becsülik. A csaknem köralaku, lakatlan szigetet 1809. Hedenström fedezte föl.
Andrejevics Rosztiszlav, orosz tábornok és katonai iró, szül. 1824., megh. Odesszában 1884 jan. 12. 1850-60. résztvett a kaukázusi hadjáratban, s eközben résztvett 1853-56. Szevasztopol, majd 1887. Antivari védelmezésében. Neve leginkább ismeretes: Az orosz haderő c. munkája révén (oroszul Moszkva, 1868; németül Lipcse 1870); hasonló munkája: a Vosztocsnij vaprosz (A keleti kérdés, Sz.-Pétervár 1870), melyben azt igyekszik kimutatni, hogy a keleti kérdést csak Ausztria megsemmisítésével lehet megoldani. Ezenkivül, mint Barjatinszkij hadsegéde, többször irt Miljutin hadügyminiszter reformjai ellen. További munkái: 60 ljet kavkazszkih pohodov (60 év a kaukázusi hadjáratokból, Tiflisz 1860); Piszjma iz Kavkáza (Levelek a kazukázusból, Sz.-Pétervár 1865.) stb. Összegyüjtött munkái 1890. jelentek meg 4 köt.-ben (Sz.-Pétervár).
v. fa dereka (növ., truncus), a fának az az ágatlan része, amely a fa tövétől egész az első gallyig ér, vagyis a fának gyökere és koronája között levő ágatlan rész. A fa dereka csak adventiv rügyekből hajt néha vesszőt, pl. a jegenye nyárfa, a meggyfa s más gyümölcsfa. Ez a fattyuhajtás. L. Fa.
l. Favágás.
János, szobrász, született Pozsonyban 1858. Szülői szegény földmüvesek voltak, kiknek nem állott módjukban, hogy fiukat akár a tudományos, akár a művészi pályán kiképeztessék, igy tehát őt az elemi iskolák bevégzése után lakatos mesterségre adták. Mesterinas korában minden szabadidejét rajzolgatásra és faragásra fordította, s amikor három évi tanulás után legénnyé lett, diszes vaskaput rajzolt, melyet kiállítottak és arany éremmel jutalmaztak. Egy évre ezután csekély ösztöndijjal a zay-ugróci műfaragó-intézetbe ment, hol négy évig dolgozott, majd három évi katonáskodás után, miközben amikor csak tehette, faragott és olvasgatott, visszatért szülőföldjére, Pozsonyba. Itt kőből és fából több tárgyat mintázott, köztük: Az emberi élet cimmel Palugyay Ferenc számára egy allegóriát, mely munkájára ugy a pozsonyi első takarékpénztártól, mint a kormánytól ösztöndijat kapott. Ezzel a kettős segélyezéseel utazott Bécsbe, hol először Tilgner Viktor műtermében, majd később az akadémián Hellmer tanár oldala mellett dolgozott. Két és fél évet töltött a bécsi akadémián s az utolsó pályázaton tehetségét és szorgalmát arany éremmel tüntették ki. Ezután önállólag dolgozott, faragva megrendelésre több márvány mellszobrot, szarkofágot és egy nagyobb márványcsoportot. Neve Budapesten a Krisztus a keresztfán cimü munkája által vált ismeretessé, mellyel a képzőművészeti társulat ezer forintos nagy diját is elnyerte. E diadalával csaknem egyiejüleg bizta meg őt Pozsony városa Mária Terézia lovasszobrának elkészítésével, melyet karrarai márványból készítve, életnagyságban, ciszolt gránit-talapzattal a millenium ünnepélyére, a régi koronázási domb helyén fognak fölállítani. Fadrusz János a legujabb időkben Budapestre tette át lakását s a kormánytól a királyi várbazárban kapott műteremben készíti el ugy Mária Terézia lovasszobrát, mint az uj parlamenti épületnek és az igazságügyi miniszterium palotájának diszítésére megrendelt szoborműveket.