Fanar

Konstantinápoly (l. o.) egyik része, amelyben nagyobbára görögök laknak, görög patriarkátussal és a görögök nemzeti iskolájával.

Fanarióták

igy hivják általában Konstantinápoly Fanar (tör. Fener) nevü városrészének görög lakóit. Ez a városrész Konstantinápoly ÉNy-i részében, az Aranyszarv mellett van, s az ott volt világító toronytól (fanarius) vette nevét. A török hódoltság után itt volt a görögök főfészke s 1601 után a pátriárkai rezidencia is. Szorosabb értelemben F.-nak hivják a születési és hivatali arisztokráciát, amely nemes görög családokból eredt. A F. köréből kerültek ki a XVII. sz. második fele óta a porta dragománjai vagy tolmácsai, s onnan választották a görög forradalom kitörtéig (1821) Moldva és Oláhország hoszpodárjait is. Jóllehet a F. sokat tettek nemzetük művelésére (p. iskolák alapításával), valamint sokat könnyítettek a görögök terhein, sokat javítottak a Duna-fejedelemségek helyzetén, mégis hirvágy és önzés, hatalom- és pénzvágy képezték főbb jellemvonásukat s e miatt sem az oláhoknál, sem a bolgároknál, de még saját nemzetiségöknél sem voltak kedveltek. Ez kitünt a görög forradalom kitörésekor is, 1821., amikor pedig sokan küzdöttek a görögökkel együtt a F. közül is. A F. viselt dolgait, zsarolásait stb. megirta egy görög: Markos Zallony egy Essai sur les Fanariotes c. munkában (Marseille 1830). Jelenleg a F. csaknem végkép elvesztették politikai befolyásukat Konstantinápolyban és sokan közülök rég átköltöztek Athénbe. L. még Bolgárország.

Fanatizmus

első sorban vallásos rajongás, oly erős és minden ellenkező v. csak elütő nézettől is szigoruan elzárkozó felfogás v. érzés, mely akárhányszor üldözéssé fajul. S mert az elme ezen állapota a társadalom és élet egyéb viszonyaiban is szokott érvényesülni, más fanatizmus is van, nemcsak vallásos. Ilyen különösen a politikai F. is, mely minden más pártnézet ellen szenvedélyes gyülölséggel fordul. Tudományos F.-ról is szólhatunk, amidőn egyoldalu meggyőződésünk az ellenkező álláspontot nemcsak méltatni, de megérteni sem akarja. A F. ellentéte az indifferentizmus, a közömbösség, a kettő között a türelmesség, tolerancia. - Fanatikus F.-tól eltelt, rajongó ember; fanatizálni a. m. F.-ba ejteni.

Fánc

(a német Falz) a. m. horony vagy korc.

Fanchon

(franc., ejtsd: fansón), női név, megrövidítése a «Françoise»-nak; ezenkivül egy könnyü női fejkendő neve.

Fanciska

vagy Fantiska volt a neve annak az abaujvári embernek, kit a nagybátyjaival (Géza, László és Lambert hercegekkel) 1070. a Doboka területére érkezett Salamon király a kunok hadállásának megtudására küldött ki; ő jelentette azután a kunok közeledtét, mire a magyar sereg is megkezdte előnyomulását és Cserhalomnál (l. o.) fényes diadat aratott. A Képes Krónia Fantickának nevezi, tekintve azonban, hogy a név az olasz Francisco magyarosítása, az utóbbit iráshibának kell tekinteni annál is inkább, mert a középkori irásban a c és t betü nehezen különböztethető meg.

Fancsal

(Fancel, Fonsol). Az Árpádok korában használatos személynév, mely nyilván a német Franzel név magyarosítása. Főuraink közül többen viselték e nevet.

Fancsal

nagyközség Heves vmegye hatvani járásban, (1891) 1135 magyar lak.

Fáncsi

Lajos, a budapesti nemzeti szinház egyik kiváló tagja s iró, szül. Pécsett 1809., megh. 1854. Iskoláit szülővárosában s a bölcsészeti tanfolyamot a pesti egyetemen végezte 1826. Már fiatal korában előszeretettel csüggött a szinészeten, s ezen vágyát követve, lépett fel először (1828) Balla társulatánál a Beleznay-palota kertjében fennállott szinházban, hol sikert is aratott. Ezáltal felbátorítva, a szinészetet választotta pályájául s eleinte az ország különböző városaiban a vándortársulatokkal működött, majd később külföldre ment, hol különösen a német műintézeteket látogatta. A budapesti nemzeti szinház megnyitása alkalmával annak tagjává lett s mint szinész elsőrangu helyet foglalt el ez intézetnél nemsokára. Az igazgatás és kezelés gondjait is megosztotta Bajzával, s ennek halála után egyedül ő vezette az igazgatást, de azért szinészi kötelmeit sem mulasztotta el soha. F. nem csupán szinész, hanem tudományosan képzett férfiu is volt, a nemzeti szinház ellenségeivel bátran, nyilt homlokkal állott szemben, s nem egy vitában sikerült neki a fiatal intézet érdekeit megóvni. Mint szinész, kiváltképen a cselszövők, gyávák, fukarok, különcök vagy kislelküek élethü személyesítője volt. Mint iró a magyar drámairodalmat több mű fordításával és átdolgozásával gazdagította.

Fancsika

(Fancica), szent László király udvari káplánja volt. Ő igtatta hivatalába Duht, Zágráb első püspökét. Mint udv. káplán, kétségkivül a kancellár teendőit is végezte.


Kezdőlap

˙