Fegyvernek

(Puszta-F.), nközség Jász-Nagykun-Szolnok vmegye tiszai közép j.-ban, (1891) 668 házzal és 5636 lakosal (közte 4910 magyar, 698 német); van takarékpénztára, vasuti állomása, posta- és táviró-hivatala és postatakarékpénztára. Juh- és sertéstenyésztése jelentékeny. Igen régi község, már 1214. említették s a XV. században népes mezőváros volt, melyben Külső-Szolnok vármegye többször tartotta gyüléseit. Termékeny határa 9250 ha.

Fegyvernem

Mindazok a csapatok, amelyek ugyanazon hadi szolgálat teljesítésére hivatva vannak: egy-egy F.-et képeznek. Hadseregünk F.-ei: 1. a gyalogság és a vadászcsapatok; 2. a lovasság; 3. a tüzérség és 4. a műszaki csapatok. Szokás a gyalogságot, a lovasságot és a tüzérséget főfegyvernemeknek is nevezni.

Fegyvernyugvás

(franc. suspension d'hostilités; ném. Waffenruhe) a. m. a hadszinhely egyes részén a hadakozó felek kölcsönös beleegyezése folytán az ellenségeskedéseknek rövid időre való megszüntetése, l. Fegyverszünet.

Fegyverraktárak

oly helyiségek, ahol a csapatoknál nem szükséges fegyvereket külön e célra szerkesztett állványokra rakva őrzik és gondozzák. A F. főleg szárazak és tüzmentesek legyenek; kivánatos továbbá, hogy a F.-hoz közel és azzal lehetőleg folyosóval összekötve legyen a puskamives műhelye.

Fegyverszünet

lehet csak ideiglenes és helyi, v. hosszabb ideig tartó s általános. Amaz a hadvezérek egyezkedésének képezi tárgyát, a csapatok annak tartama alatt minden ellenségeskedéstől tartózkodni kötelesek. Ily F.-nek helye van p. az elesett vitézek eltemetése, istentisztelet tartása v. a további békekötési tárgyalások folytatása érdekében. Az általános F. (treve) a legfelsőbb államhatalom jóváhagyását igényli. Megkötésével diplomáciai képviselő vagy hadvezér is megbizható. Az ideiglenes F. (Waffenruhe) lényegileg katonai intézkedés; az általános F. (Waffenstillstand) államcselekmény. Amaz csak az illető területen s az ott levő csapatokra érvényes, emez mindkét hadifélre hatályos. A parancsnokoknak kötelessége a F.-ről az összes csapatokat haladéktalanul értesíteni, hogy igy az ellenségeskedés beszüntettessék. Ha valamely csapat azért folytatja az ellenségeskedést, mert a F.-ről hitelt érdemlő tudomása nincs, ez nem képezi a F.-nek megsértését. A fegyverszünet tartama alatt mindenik hadifél az általa elfoglalt területen mindarra jogosítva van, amit béke idején tehetne, a hadvezetésre vonatkozó oly cselekményeknek kivételével, amelyeket az ellenség, ha a harc folyna, megakadályozni magát indíttatva érezné. Minden támadásjellegü cselekedet szünetel. Ide tartozik az ellenséges területen való előnyomulás is. Nehezebb a kérdés a tisztán védelmi jelleggel biró intézkedéseknél. Ezeknél a fenn kiemelt szempont irányadó. Igy például nem szabad a F.-et előnyösebb állásfoglalásra, az ostrom alatt álló erődítvénynek emelésére, az erődítvénynek friss csapatokkal ellátására fordítani. Mert az ellenfél az ellenségeskedés tartama alatt mindezt megakadályozná, legalább akadályozni megkisérlené, s az akadályozásban őt épp a F. gátolja. A F. ily intézkedések megengedhetősége mellett előnyben részesítené az egyik felet a másik fölött s megenegedettekké tenne oly intézkedéseket, melyek a háboru további folyamára döntők lehetnek, ez pedig ellenkezik a F. természetével, melynek lényege az, hogy mindkét fél pihenjen és nyugodjék. Ellenben meg van engedve p. csapatoknak gyüjtése a háboru szinhelyétől távol eső helyeken, mert ezt a távol levő ellenség különben sem akadályozhatná meg. Az összeütközések kikerülése érdekében a két tábor között semlegességi területet szokás meghatározni, melyet a felek megszállva tartanak, s amelyre lépni tilos. A polgári lakosságnak forgalmi és közlekedési szabadsága a F. tartama alatt a kölcsönös megállapodásoktól függ. A F.-nek meghosszabbítás nélküli lejártával az ellenségeskedések külön felmondás nélkül vehetik ujra kezdetöket. A F.-nek megsértése esetében a másik fél a F.-hez nincs kötve, s az ellenségeskedést nyomban megujíthatja. A F. természetéből folyó ez a szabály természetesen visszaélésekre adhat alkalmat, amennyiben a támadni óhajtó fél a F.-nek a másik fél által állítólag történt megsértésének ürügye alatt kezdi a támadást. A közvélemény előtt ily esetekben a jóhiszem (bona fides) irányadó. A F.-nek oly harmadik magánszemély által történt megsértése, aki nem az állam, vagy a hadvezér megbizásából vagy egyetértésével jár el, nem ad jogot az ellenségeskedés megujítására, hanem jogot ad az illető magánszemély megbüntetését követelhetni.

Fegyvertan

a hadtudomány azon ága, amely a katonai fegyverek szerkezetével, gyártásával és hatásával foglalkozik. Magya műveket irtak a F.-ról: Bulyovszky K. (3 kötet), Lankmayer N. (5 füzet), Müller és Lóskay (1891).

Fegyvertánc

az ó-korban főleg a görögöknél és rómaiaknál kedvelt és nagy ünnepek alkalmával lejtett tánc, melyet rendesen csak felfegyverkezett férfiak jártak; a Mars-, Minerva- és Diana-kultusznál papok és papnők is résztvettek a táncban, mely ritmikus mozdulataival harci játékot jelzett. A régiek F.-ának alapgondolata az volt, hogy általa a vészthozó demonok elriasztassanak s ezzel a vész elháríttassék. Rómában a Saliusok F.-át a cirkuszi játékok alkalmával lejtették. Tacitus tanusága szerint a régi germánok is jártak F.-ot áldozatok alkalmával. A középkorban sok helyt a fegyver- és késkovácsok lejtettek hushagyó kedden F.-ot. Még 1700. Brassóban a szász szűcsök hushagyó kedden nyilvánosan F.-ot jártak. A régi magyaroknál is szokásos volt a F., melynek utolsó maradványa az a lakodalmi tánc, amelyet még manapság is nehány magyar helyen a násznagyok kardosan, égő gyertyát tartva a menyasszony körül járnak, (l. Fáklya-tánc). Oláhjaink kalugertánca is régi szertartásos pogánykorabeli F. maradványa, aminőt a régi trákok napforduló ünnepkor szoktak járni. A mai vad népek rendesen hadjárat kezdetén és befejezése után szoktak F.-ot járni. Az amerikai indusok F.-a a művészi harcjáték, melynek lejtéséhez rendkivüli ügyesség kell. Ausztrália bennszülötteinél az asszonyok éjnek idején a szabadban tüzet gyujtanak és a körül guggolva, énekelnek, mialatt a férfiak körülöttük a F.-ot járják. A velük rokonnyelvü osztjákok szertartásos F.-cal ünneplik főistenüket.

Fegyvertartás

Az 1852. évi okt. 24. kelt s az alkotmányos kormány által is érvényben fentartott nyilt parancs szerint fegyvert és lőszert csak az arra jogosított gyárak és mesteremberek készíthetnek és árulhatnak.

Fegyverutasítás

magában foglalja mindazokat a rendszabályokat, amelyeket a katonai fegyverek tisztán s épentartása, raktározása, megvizsgálása, javítása és szállítása érdekében szem előtt tartani s követni kell.

Fegyvervizsgálás

A katonai fegyverek a hadsereg által való átvétel alkalmával szakemberekből összeállított bizottság által egyenként megvizsgáltatnak. A csapatoknál levő fegyverek, akár legyenek azok a legénységnél, akár pedig a raktárban, évenkint legalább egyszer, egy erre különösen képesített tiszt által szintén egyenként megvizsgáltatnak s végre a csapat- és az alosztály-parancsnokok a legénységnél levő fegyvereket annyiszor vizsgálják meg, ahányszor azt szükségesnek tartják.


Kezdőlap

˙