Fekete-Gyarmat

nagyközség Arad vármegye kisjenői járásában, a Fekete-Körös mellett, (1891) 1593 magyar lak. s termékeny határral, melyet a Körös vize gyakran pusztít; két gőzmalma van.

Feketegyémánt

átvitt értelemben a kőszenet értik alatta; ásványtani értelemben a karbonádot vagyis fekete szinü gyémántot, l. Gyémánt.

Fekete-Győrös

kisközség Bihar vármegye tenkei járásában, (1891) 1270 oláh és magyar lakossal.

Feketegyürü

(növ.), fekete sörje a Balaton mellékén (Acer Tataricum L.), a juharfa keleti faja, juharjainktól főleg azért különböző, mert a levele hosszas és nem hasábosan metszett, az alja szivalaku. Gyümölcsének a zászlója pirosló, azért a F.-t erdőben, parkban vagy a kertben már messziről megismerhetjük.

Feketehagyma

v. kutyahagyma (növ.), az Allium vineale neve, l. Bajuszos hagyma és Hagyma.

Feketehalál

l. Pestis.

Feketehalom

(Zeiden, Kodlea), nközség Brassó vmegye felvidéki j.-ában, a Feketehegy (1294 m.) aljában, (1891) 4035 német és oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói jelentékeny fakereskedést, azonkivül vászonszövést, lentermesztést üznek. A jómódu, rendesen épült község közepét a nagy piac foglalja el, mely körül a régi templom-kastély, a tanács háza, az iskola, s több más nagyobb épület csoprtosul. F. a járási szolgabirói hivatal székhelye, van több egyesülete s élénk forgalma. Kőszénbányája jelenleg nincs művelés alatt. Régi vára, mely a Feketehegy egyik sziklás szirtormán feküdt, ma romokban hever; Philippi szerint (Die deutschen Ritter, 47. lap) magyar nevét azon német lovagok rendi ruhájának fekete keresztjétől kapta volna, kik magát a várat is II. Endre korában építették. E várban ostromoltatott az atyja, IV. Béla ellen fellázadt István herceg. Az 1848-49. szabadságharc alatt a Brassó ellen nyomuló magyarok itt visszaszorították az osztrákokat. V. ö. Orbán Balázs: A székelyföld leírása. V-ik kötet.

Feketehályog

l. Hályog.

Feketeházy János

mérnök, szül. Vág-Sellyén (Nyitra vm,) 1842. Középiskoláit Nagy-Szombaton és Nyitrán, a műegyetemi tanulmányokat pedig Bécsben és Zürichben végezte. Aztán Bécsben az osztrák-magyar államvasutak igazgatóságánál kapott alkalmazást, s részt vett a Boszporus-csatorna, a bécsi-stadlaui Duna-hid stb. tervezetének kidolgozásában. 1867-ben a budapesti építészeti igazgatóságnál mérnök-gyakornoki állást vállalt. 1873. a magyar kir. államvasutak igazgatóságához lépett át, ahol husz évig működött s onnan 1892. egészségi okokból főmérnöki ranggal vált meg. F. gazdag mérnöki munkásságát mutatja, hogy a magyar kir. államvasuti hidak majd mind az ő tervei szerint készültek; igy a budapesti keleti pályaudvar és a központi fütőház tetőszerkezete, a szolnoki vasuti Tisza-hid, az első magyarországi forgóhid Fiuméban stb. Tervezett egészen uj szerkezetü mozdonyfordító korongot, melyet a külföldi vasutaknál is alkalmaznak. Tervei alapján készült a komáromi közuti Duna-hid; a szegedi közuti Tisza-hid építésére kitüzött nemzetközi pályázat alkalmával a párisi Eiffel-cég a F. tervezetével nyerte el az első dijat s a hid e tervezet alapján épült. Szerkesztett könnyen kezelhető katonai hidakat, melyek után a magyar kir. államvasutak és az orosz hadügyminiszterium készíttetett próbahidakat. Legujabban pedig a budapesti közuti Duna-hidakra kiirt nemzetközi pályázat alkalmával a F. tervezete nyerte el a dijat a vámháztéri hidra, mely e tervezet szerint fog készülni.

Feketehegy

1. Nagyközség Bács-Bodrog vármegye topolyai járásában, (1891) 1028 házzal és 5169 lakossal (közte 3240 magyar és 1916 német); van vasuti állomása, posta- és táviró-hivatala és postatakarékpénztára. 1849 jul. 9. Vetter honv. tábornok Ottinger csász. altábornagy felett, jul. 14. pedig Guyon magyar vezér a Jellachich alatti horvátok felett győzelmet aratott itt. - 2. F. (Sczwarzenberg), Merényhez tartozó fürdő, Szepes vmegye bányai járásában, pompás fenyves erdők közepette 632 m. magasságban, Iglótól 2 és fél órányira fekszik. 8 épületből áll, melyekben 132 vendégszoba s 10 fürdőhelyiség van. 8-14 C° hőmérsékletü bővizü kitünő hegyiforrásai hidegvizgyógyintézet létesítésére kiválóan alkalmassá tették F.-et, mely ma már leglátogatottabb ilynemü fürdőink közé tartozik. Tulajdonosa Lomniczy Vilmos. Postahivatala van. - 3. F. A Hunyad vármegyei Cserna falu régi magyar neve, mely még 1448-ban is használatban volt, amint azonban az oláhok mindjobban terjeszkedtek Hunyadban, a magyar elnevezés is feledésbe ment. (Földr. Közl. 1888. 212.l.).


Kezdőlap

˙