Gaarden

falu Slezvig porosz kerületben, 3 km.-nyire Kieltől, a Kieli-öböl végében, (1890) 10,452 lak., császári és magánhajó gyárakkal, vasöntéssel és sörgyártással.

Gab

Vadi el, l. Kab.

Gaba

v. Geba, helység Palesztinában, l. Gibea.

Gabaglio

(ejtsd: -balio) Antal, olasz statisztikus, szül. Paviaban 1840 jun. 13. 1868. a nemzetgazdaság és statisztika tanára az ottani műegyetemen, 1877. a statisztika egyetemi tanára. Legfontosabb műve: Teoria della statistica (2. kiad., Milano 1888).

Gabalok

(lat. Gabali), gall törzs volt Aquitaniában, azon vidéken, melyet róluk még most is Gévaudannak neveznek. Fővárosuk volt Anderitum (ma Anterrieux). A rómaiak előtt ismeretes volt ezüstbányászatuk és sajtkészítésük.

Gabanica

v. kabanica, elavult idgen eredetü szó, a. m. guba, bunda.

Gabányi

Árpád (olysói), szinész, drámairó, szül. Eperjesen, Sárosmegyében 1855 aug. 18. Pesten és Szatmáron végezte iskoláit. Tanulótársai előtt saját szerzeményü szindarabját és parodisztikus verseit adta elő. 1872. beiratkozott a budapesti szinészképezdébe, hol elvégezte a tanfolyamot, mire 1875 okt. 1-től a kassai szinházhoz szerződtették. 1876 jun. 28. nőül vette Lenkei Etelka szinésznőt. A vándorpálya Kassán, Miskolcon, Ungvárt, Beregszászon és Eperjesen csak rövid ideig tartott; 1878 tavaszára meghivták a Kolozsvári nemzeti szinházhoz, melynek mint szinész és rendező 1884 márciusáig volt tagja. Ekkor a budapesti nemzeti szinházhoz szerződtették, hol jelenleg is működik. Mint iró a vig genre-t műveli különös kedvvel. Irt humorisztikus tárcákat, elbeszéléseket, költeményeket; továbbá sok szindarabot. Ezek közül a nemzeti szinházban is előadtak. Az őszinték (vigj. 3 felv. 1886); A Kókai ház (vigj. 3. felv. 1887); A mumus (vigj. 4 felv. 1889); Az apósok (vigj. 3 felv. 1890, Rökk Szilárd-dijat nyert); A pogány magyarok (szinmű 1891, akadémiától Kóczán-dijat nyert); A Kaéivár (tört. vigj. 1892, Teleki-dijat és Rökk Szilárd-dijat nyert); A csehül jártak (bohózat 4 felv. 1893). Igen kedveltek továbbá vig monológjai (A kakasülőn stb.). Irt néhány regényt is: Két vén gyerek (Budapest 1886); Julia (1888); A mama (elbeszélés 1888); A művészet nyomorultjai (1893, 2 köt.); Dolgozók és naplopók (1893). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

Gabarra

(spany.), sima, széles, vitorlás és evezős vizi járómű, nem mély járattal; folyókon és kikötőkben használják; francia kikötőkben annyi is, mint patache, őr-hajó.

Gabba

Károly Ferenc, olasz jogász, szül. Lodiban 1838. A pisai egyetemen 1862. óta a jogbölcselet tanára. Főművei: Della condizione giuridica delle donne (Milano 1861); Teoria della retroattinita delle leggi (Pisa 1868-77, 4 köt. 2. kiad. Torino 1884); Intorno ad alcuni piu generali problemi delle scienze sociali (Torino-Firenze-Bologna 1876-1887).

Gabbro

Többnyire nagyszemü, összetett kristályos diallagit plagioklasz eruptiv-kőzet, a diallagit vezérelegyrész mellett hipersthen (enstatit, bronzit), amfibol, olivin, magnetit, ilmenit, apatit, olykor biotit, gránát és quarc is. A rombos piroxenek, avagy a csillám és amfibol szaporodásával átmenetelt képeznek a hiperitekhez vagy a dioritokhoz (l. o.). Az elegyrészek sokféleképen vannak elváltozva, a diallagit, amfibol sokszor fűzöld smaragdittá vagy korittá, a földpát (mely mindig bázisos mészföldpát) finom szemcsés saussurittá (labradorit és epidot), az olivin pedig szerpentinné (Forellenstein, Schillerfels). Az osztályozásnál az olivin szerepel; tehát vannak olivin-G.-k és G.-k olivin nélkül; ez utóbbiaknál fordul elő a saussurtos állapot leginkább (saussurit-Gabbro). A G.-k olykor kisebb-nagyobb kúpokat, tömzsöket és teléreket képeznek gránitban, gnájszban, csillámpalában és egyéb paleozoos kőzetekben; harmadkori G.-ról is tesznek említést Felső-Olaszország (Liguria) és Anglolországban (Mull szigeten), melyben a szines elegyrészek szerpentinesedve vannak. Magyarországban a Bükk-hegységben Szarvaskő vidékén a diorit társaságában, Erdélyben (Udvarhely vmegye, Vargyas falu, Szármány hegy) olivin-G. pikotittal, de egészben szerpentinesedve; az Al-Duna néhány pontjánál, Fruska-Gorában. A toszkanai és a más olaszországi ép és szerpentinesedett féleségüeket már az ó-korban is felhasználták vázákra, asztallapokra stb. (G. rosso, Verde di Corsica).


Kezdőlap

˙