Gayal

(Bos frontalis Lamb.), indiai tehénfaj, l. Szarmasmarha.

Gayangos

Pascual, don, spanyol történetiró, szül Szevillában 1809 jun. 21. Párisban tanulta a keleti nyelveket Sacy Szilveszter vezetése alatt. Azután az arab nyelv tanára lett a madridi egyetemen és számos bel- és külföldi akadémia tagja. Főbb művei: Historia de los reyes de Granada (Páris 1842); Memoria sobre la autenticidad de la cronica del Moro Rasis (1850); leford. Al-maggari munkáját az arabs-spanyol irodalomról. Sajtó alá rendezte továbbá a Libros de Caballeria és Gran conquistá de ultramar kéziratokat és az Escritores en prosa anteriores al siglo XV. c. alatt összefoglalt középkori irókat (a Biblioteca de autores espaoles c. kutfővállatnak 40., 44. és 51. kötetében). Kiadta továbbá a Cartas del cardinal Cisneros (Madrid 1867) és Cartas y Relaciones de Herman Cortes als emperador Carlos V. (Páris 1870) c. diplomáciai jelentéseket és levelezéseket. Jelenleg a British Museumban kutat a Spanyolország és Anglia közös történetére vonatkozó oklevelek után, melyeket a következő nagy munkában ad ki: Calendar of letters despatches and state papers relating to the negociations between England and Spaine (London, 1892-ig 6 köt. jelent meg, mely 1542. terjed). Ebből a nagy vállalatból egyébiránt 1893. Hume M. S. uj sorozatot nyitott, melyben Erzsébet korát ölelé fel.

Gayer

János Károly, német erdész, szül. Speyerben 1822 okt. 15. 1878 óta müncheni tanár. Művei: Die Forstenutzung (Berlin 1888); Der Waldbau (u. o. 1882); DDie neue Wirtschaftsrichtung in den Staatswaldunngen des Spessart (München 1884); Der gemischte Wald (Berlin 1886).

Gayette-Georgens

Janka Zsófia Mária, német irónő, szül. Kolbergben 1817 okt. 11. Berlinben a Lavana nevü nevelő- és ápoló-intézet vezetője. Munkái: Gedichte (Lipcse 1850); Oceana (versek 1870); Sich selbst erobert. Ein Mädchenroman (Berlin 1871); Geist des Schönen in Kunst und Leben, Praktische Aesthetik für die gebildete Frauenwelt (u. o. 1876); Die Frauen in Erwerb und Beruf. 12 Vorträge (u. o. 1872); Konversation und gesellschaftliche Unnterhaltung (Lipcse 1882); Was du thun und nicht thun sollst. Denkgut in Spruchgaben (Berlin 1890) stb.

Gay-Lussac

(ejtsd: géi lüszák) Lajos József, franc. fizikus és kémikus, szül. Leonardban, haut-Vienne kerületben 1778 dec. 6., megh. Párisban 1850 máj. 9. Első tanulmányait G. szülőhelyén végezte, később atyja Párisba küldötte, hol 1797. az École polytechnique tanulója lett, ami 1800. maradt. Ezután 2 évre az Écola des Ponts et Chaussées-be lépett. Miután ezt elhagyta, az École polytechnique-en ismétlő tanár lett, 1809. pedig u. o. a kémia tanára. 1808-32. G. a Sorbonne-on a fizika tanára volt. Azonkivül különféle ipart előmozdító bizottság tagja és többször képviselő is volt. Már 1806. a párisi tudományos akadémia tagjai közé választotta. 1839. Franciaország pair-évé lett. G. Biotval 1804 aug. 23. egy jól fölszerelt léggömbön felszállott, hogy megtudja, milyen a mágnestűnek magatartása a levegő felsőbb rétegeiben. G. észlelései szerint a hőmérséklet 174 m.-ként 1°-al változik. A mágnestű a magasabb légrétegekben körülbelül ugy viselkedett, mint a földszinén G. bebizonyította, hogy az ottani levegő nem tartalmaz hidrogént. A gázoknak többféle nyomás melletti kiterjedésére nézve kétféle meghatározást tett, amelyek közül a második megbizhatóbb, mint az első. G. a száraz levegőnek kiterjedését a fagyási és forrási pont között állandó nyomás melett 0,375-nek találta. Ezen kisérleteket a tudós Rech. sur la dilatation des gaz et des vapeurs c. művében foglalta össze. G. egy nagy, a Davy-féléhez hasonló battériát szerkesztett és evvel, ugy mint az andol tudós, káliumot és nátriumot állított elő. Ezen fémeket kezdetben hirdogén-vegyületeknek tartotta, mig meg nem győződött arról, hogy azok elemek. G. Humboldt Sándorral együtt, ki jó barátja volt, fontos kémiai vizsgálatokat is tett. Fölfedezte, hogy egy térfogat oxigen két térfogat hidrogénnel vizzé egyesül. G. meteorologiával is foglalkozott. Nevezetes művei: Rech. physico-chémiques faites sur la pile etc. (Thénarddal, 2 köt., Páris 1811); Leçons de physique (2 köt. 1828); Cours de chimie (1828) stb. G. Aragoval együtt 1816-1850. az Annales chim. et phys. kiadója volt.

Gasy-Lussac-Avogadro törvénye

fontos kémiai alaptörvény, mely szerint ugyanazon hőmérsékü s nyomásu gázok egyenlő térfogatában a legkisebb részecskék (molekulák) száma egyenlő. Már Gay-Lussac (1808) állapította meg azt, hogy ha gázok egymásra kémiailag hatnak, akkor ugy az egymásra ható gázok, mint a keletkező gázalaku termékek térfogatai egyszerü egész számokkal kifejezhetők. L. még Avogadro törvénye és Gáznyomás.

Gáz

Oly test, mely alak v. térfogat változás ellen csak kis erőt fejt ki. A legismeretesebb gázalaku test a levegő. A gáz fizikája lényegében azon kérdés körül forog, hogy a gáz állapotát meghatározó három adat, nevezetesen a gáz nyomása, térfogata v. sürüsége és hőmérséklete között miféle összefüggés áll fenn, azaz hogy változik p. a gáz sürüsége, ha a nyomás v. a hőmérséklet v. mindkettő változik. Mig a szilárd és cseppfolyós testekre ezen három adat közütt minden szilárd és cseppfolyós testre érvényes általános törvényszerüséget eddig nem sikerült felfedezni, addig a gázokra sikerült nagy közelítéssel ily általános törvényszerüséget megállapítani. Az egyik ilynemü történ a Boyle-Mariotte-féle, mely azt mondja, hogy állandó hőmérsékletnél a gáz térfogat fordítva arányos a nyomással, tehát a nyomás és térfogat sorozata állandó; képletben kifejezve: ha p a gáz nyomása, v a térfogata, akkor állandó hőmérsékletnél pv állandó. Állandó nyomás mellett a térfogat és hőmérséklet közötti összefüggést Guy-Lussac törvénye fejezi ki, melynek értelmében valamennyi gáz a hőmérséklettel egyformán terjed ki. Utóbbi eredmény nevezetes a tudomány fejlődésében, mert kiinduló pontját képezte a hőmérséklet egységes pontos definiciójának, t. i. az olvadó jég hőmérsékletét 0°-kal, a forró vizgőzét a normalis légnyomás melett 100°-kal jelölve, megállapodtak abban, hogy a hőmérséklet egy fokkal változik akkor, ha a levegő v. más vmely gáz térfogataaa állandó nyomás mellett egy századával változik a 0°-tól 100°-ig való térfogat változásnak. Ezt megállapítva, Gay-Lussac törvénye ugy fogalmazható: valamennyi gáz a hőmérséklettel egyformán és egyenletesen terjed ki; a kiterjedési együttható a = 1/273; azaz ha 0°-nál a gáz térfogata vo, akkor t hőmérsékletnél a gáz térfogata vt=vo (1+at). Boyle-mariotte törvényéből folyik, hogy akkor a gáz nyomására is ugyanezen törvény áll, azaz: valamennyi gáz nyomása a hőmérséklettel az előbb említett módon határozzuk meg; pt=po (1+at), feltételezve persze, hogy a gáz térfogata állandó. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvényét egyesítve a következő összefüggést nyerjük: pv=p0v0(1+at), azaz pv/(1+at) = állandó; vagy ha a hőmérsékletet -273° C-tól számítjuk s ezen skálában kifejezett hőmérsékletet T-vel jelöljük: pv/T=állandó = R. Ez azon általános, minden gázra érvényes összefüggés, a gáz állapotát meghatározó három adat között. T. neve abszolut hőmérséklet. R-nek fizikai értelme: a gáznak állandó nyomásnál és állandó térfogatnál vett fajhőjének a külömbsége.

Azonban ezen törvény is csak közelítő, melytől az egyes gázok kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak. Minden gázra létezik egy bizonyos hőmérséklet, mely alatt, a gáz nyomását nagyobbítva a gázt összenyomva az lecsapódik, folyósodik s belől saját folyadékával érintkező telített gőz lesz. Minél közelebb jut a gáz ezen állapothoz, annál rosszabbul követi Gay-Lussac Mariotte-Boyle törvényét. A telített gőz nyomása a hőmérséklettel sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint azt a Gay-Lussac törvénye megkivánja. A tulhevített gőz annál jobban követi eme törvényt, minél messzebb áll a telítés fokától. Azon gázokat, melyek nagy közelítéssel követik eme törvényt, sem tekinthetjük egyébnek, mint tulhevített gőzöknek. Minden gázra létezik azonban egy hőmérsékleti határ, melyen belül bármennyire is nyomjuk össze, folyósodás be nem áll. Ez a kritikus hőmérséklet. A szénsav kritikus hőmérséklete p. = + 31° C. A gázok fajhőjére vonatkozólag is megállapított a fizika egy általános közelítő törvényt, t. i. hogy a gáz fajhője és atomsúlyának szorzata állandó. Továbbá, hogy a gázoknak állandó nyomásnál és állandó térfogatnál vett fajhőjének viszonya valamennyi gázra közel ugyanazon érték = 1,41. L. még Halmazállapot, Fényelnyelés.

Gaza

(Gazze), kikötőváros D.-Sziriában, 90 km.-nyire El-Aristól, az egyiptomi határtól, az é. sz. 31° 29' 15" alatt, két sor homokbucka között, 15-16 000 lak., gyümölcs- és olajfákban gazdag kertekkel és szövőiparral. G. kisebb házcsoportokból áll, amelyek egy lapos tetejü halom körül sorakoznak; e halomban számos régiséget találtak. A nagy mecset, amely 8-szögü minaretjéről messze fölismerhető, a hagyomány szerint Ilona császárnőtől épített keresztény templom volt. Az ókori G. kétségtelenül nagyobb kiterjedésű volt, 4 km.-nyire a mostani várostól 1879. egy márvány Jupiter-szobrot találtak. G.-ről már a Genesis is megemlékezik; a filiszterek 5 fővárosának leghatalmasabbika volt. Sámson emelte ki állítólag kapuit és e városban halt is meg; a kegyeletes hagyomány most is mutogatja sirját. 734. Kr. e. II. Teglat-Falazar az asszirok adófizetőjévé, 608. pedig II. Necho az egyiptomiak adófizetőjévé tette. Későbben a persák hatalmába került. 332. N. Sándor, aki maga is megsebesült a falai alatt, csak 4 hónapi ostrom után tudta elfoglalni. Fekvésénél fogva a lagidák és seleucidák ismételten küzdöttek birtokáért, végre III. Antiochus 198. Kr. e. hosszabb időre kiragadta a lagidák kezéből. A rómaiak idejében ismét virágzó város volt. 634. az arabok foglalták el. A keresztes háborrrruk idejében romokban hevert; a templáriusok itt erődöt építettek 1152., ezt azonban a XVI. században a muzulmánok foglalták el; ma azonban már nyomai is alig vannak.

Gaza

Theodoros, egyike azoknak, kik a görög irodalmat Olaszországban uj életre keltették. Szül. Tessalonikában 1370 körül, megh. 1478 körül a kalabriai San-Giovanno a Piroban, hol Bessarion kegyéből apátur lett. Élete legnagyobb részét Olaszországban, Mantovában, Ferrarában, Rómában és Nápolyban töltötte. G.-nak számos műve közül különösen görög nyelvtana (1495) érdemel említést; ezenfelül nagy hirnévnek örvendettek Aristotelés és Theophrastos fordításai (latinra), melyek kétségkivül a legjelesebbek az akkori időben megjelent fordítások között. Érdekes ránk nézve, hogy Mátyás királyunk sem költséget, sem fáradtságot nem kimélve szerezte meg könyvtára számára G. Theophrastos fordítását, mely most a hazakerült Corvinák közt a budapesti egyetem könyvtárában foglal helyet. V. ö. Keleti Vine, Theodoros Gazaz 400 éves emlékezete. Egyetemes Phil. Közl. 1878. évf. 446-457; Csontosi, Magyar könyvszemle, 1877. évf. 158. s köv. l.

Gaza-föld

közel 300 000 km2 területet elfoglaló vidék DK-i Afrikában a Zambézi és az Umkomogazi közt; K-en a portugálok birtokáig tterjed, akik e vidékre jogot is tartanak. Az É-i részében 1200-1300 m. magas hegyektől (Urobi, Szilindi stb.) takart, D-en pedig sik vidéket a Busszi, Szabia, zavora és más folyók öntözik. A föld, bár termékeny, nagyobbára csak legelőül szolgál. Rajta különböző bantu népek laknak. A leghatalmasabb törzsfőnöknek Gungunhanának, Umzila utódjának, králja D-en van. Erskine (1872 és 1873-75), későbben még Wood, Browne és Doyle utazták be ezen vidéket.


Kezdőlap

˙