Geffrard

(ejtsd: zsefrár) Fabre, Haiti köztársaság elnöke, szül. u. o. 1806 szept. 19., megh. Jamaikán 1879 febr. Már mint a katonai pályára lépett s 1843. a Hérard tábornok által megindított felkeléshez csatlakozott; nemsokára Haiti egyik helytartójává tették. 1849. San Domingo ellen harcolt és jutalmul a hercegi rangot kapta. 1856 óta a reá féltékeny Soulouque elnök tört életére, de G. ügyesen kikerülte az ellene szőtt ármányokat és 1859. elnökké választatván, derekasan kormányozta a kis országot. 1867 barátja, Salnave, a választáson megbuktatta.

Geffroy

(ejtsd: zsffroé) Mátyás Ágost, francia történetiró, szül. Párisban 1820 ápr. 21. Előbb 1852 óta a bordeaux-i egyetemen tanított, 1872 óta pedig a párisi egyetemen. Az akadémia 1874. vette őt fel tagjai közé. 1882. nyugalomba vonult. Főbb munkái: Histoire des États scandinaves (18519; Notices et extraits des manuscrits français Suede et Danemark (1855); Gustave III. et la cour de France (1867, 2 köt.); Rome et les barbares (1874); École française a Rome (1876 és 1884), ennek az iskolának igazgatója vala 1875-82-ig; Lettres inédites de Charles XII. (1852); Correspondance secrete de Marie-Antoinette (174, 3 köt.). Ezt a levélgyüjteményt Arneth közreműködésével rendezte sajtó alá.

Gefjon

a skandináv mitologia egy nőalakja, valószinüleg Freyja és Frigg alakjával van kapcsolatban. Különbözik tőle egy G. nevü óriás nő, akiről ugyancsak a Gylfaginning (1. fej.) emlékezik meg.

Gefle

(ejtsd: jevle), kikötőváros és a svéd Gefleborg-län (tartomány) székhelye, 150 km.-nyire Stockholmtól, a Stor-tó vizeit levezető G. folyó torkalátánál, vasut mellett, (1891) 24 337 lak., egészen amerikaias, egyenes utcákkal, amelyek egy része 1869 után keletkezett, midőn a város egy részét óriási tüz pusztította el; vitorlavászonkészítéssel, bőr- és dohánygyártással és épületfakészítéssel; számos fürészmalommal, élénk halászattal és kereskedéssel. A bevitel főbb cikkei gabonafélék és őrlemények (1892, 10,9 millió kgrm), szén, olajok, mindenféle szövetek és gyarmatáruk; a kivitelé fa és fanemüek, celluloze, vas és rézércek.

Gefleborg

(ejtsd: jevleborg) län, vagyis tartomány Svédországban a Bottni-öböl, Upsala, Westeras, Falun, Jemtlandés Westernorland tartományok között 19 816 km2 területtel (ebből 1410 km2 viz) és (1891) 206 914 lak. A Ljusne-elftől öntözött G. dombos, rideg klimáju föld, amelynek csak 5%-a szántó, 4%-a rét, és 80%-a erőd és mely a gyér lakosságot sem tudja élelmezni. Legtöbb jövedelmet az erdőgazdaság, azután állattenyésztés és bányászat nyujt. A lenn, amit itt termelnek, egész Svédországban hires. G. a régi Helsingeland és Gestrikelandból keletkezett.

Gége

a nagy elülső részének a közepén van elhelyezve, a nyelv gyökere és a szakcsont alatt, aláfelé a légcsővel áll összefüggésben, nyugalmi állásában a 3-ik és 6-ik nyakcsigolya előtt foglal helyet. Hátfelől a garat, oldalt pedig az ér idegtörpök által van határolva. A gége (l. az 1. ábrát) oldalfelé könnyen mozgatható, azonkivül légzés, hangoztatás és nyelés alatt is végez mozgásokat. A gége vázát páratlan és páros porcok alkotják, még pedig: a gégefedő, a pajzs- vagy feszítőporc, a gyürü- vagy alapporc, a kanna- v. beállító porcok, a Snatorin-féle porcok, a Wrisberg-féle porcok. A gégefedő rendesen szivalaku, vékony, rugalmas porc, aláfelé meghosszabbodott csúccsal, máskor alakja falevélnek felel meg lefelé nyuló szárral. A gégefedő állása az élő emberben különféle; mig gyermekeknél inkább vizszintes állásu, addig felnőtteknél rendesen majdnem vertikális. A pajzsporc a gégeporcok legnagyobbika, a gégének főleg elülső felső részét képezi és a nyak közepén, mint az ugyenevezett Ádám csutkája emelkedik ki. A gyürüporc gyürüalaku, innen ered elnevezése. A gyürüporc tulajdonképen az egész gégeváznak alapja (innen másik elnevezése: alapporc). A gyürüporchoz kapcsolódnak a többiek. A kannaporcok melyek által a légzés és hangoztatásra szükséges mozgások eszközöltetnek, igen könnyen mozgatható, egyenlőtlen háromoldalu porcok. A Santorin-porcok rugalmas kis porcok, melyek a kannaporcok csúcsán mozgékony függelékként vannak elhelyezve. A Wrisberg-porcok az aryepiglottikus redő lemezei közt foglalnak helyet. A szorosan vett gégeszalagok közül, melyek a laringoszkopikus vizsgálatnál fontos szereppel birnak, megemlitendő a középső nyelv gégeszalag, mely a gégefedő fék mélyében halad a nyelvgyökérhez. Azáltal, hogy a nyálkahártya a garat oldalsó faláról a pajzsporc belső felszinén lefelé és ismét felfelé halad, az u. n. kanna-gégefedőredők v. szalagok keletkeznek. Ezen redők két szára közt képződött bemélyedést vagy árkokat gégegarat-ároknak nevezik. Idegen testek leggyakrabban itt ékelődnek be.

[ÁBRA] 1. ábra. A gégeporcok egymással való összefüggésükben (Luschka); gf gégefedő, pp pajzsporc, gyp gyürüporc, l légcső, gypsz gyürüpajzsporcszalag.

Kétségtelenül legfontosabbak a felső hangszalagok és az alsó v. valódi hangszalagok (l. a 2. ábrát). A felső hangszalagok, melyek nyálkahártyaredőbe ágyazva, a tasak v. álhangszalagokat képezik, a valódi hangszalagok felett feküsznek, kötőszövetből és rugalmas rostokból állanak. Az alsó hangszalagok vagy a valódi hangszalagok a gégeműködés leglényegesebb képleteit képezik. Erednek közel egymához a pajzsporc szögletén és hátrafelé haladva a kannaporcok hangnyujtványaihoz tapadnak. A valódi és álhangszalagok között mindkét oldalt egy hosszukás vak tömlő, az u. n. Morgagni-tasak található. a geizmok részben olyanok, melyek megfelelve az élettani működéseknek, a légzést közvetítik az által, hogy a gége üregét a levegő áthaladására nyitva tartják; részben olyanok, melyek a hangoztatáshoz, illetőleg hangképződéshez szükséges hangrészáródást és a kellő feszítést hozzák létre. A légzést közvetítő izmok, vagyis a gégerést tágítói a hátulsó gyürükannaizmok. Ezen izmoknak igen fontos szerep jut, mert helytelen működésük az életet veszélyezteti. A hangrésszükítő- vagy záróizmok számosabban vannak (oldalsó gyürü kannaizom, haránt kannaizom, ferde kannaizom, ferde kannaizmok pajzskannaizom). A gége erei: a felső gégeütér, a gyürü pajzsütér és az alsó gégeütér. A gége vivőerei a belső torkolat vivőérbe ömlenek. A nyirokerek kiválólag és elterjedten a gége oldalsó falának nyálkahártyájában találhatók fel, még pedig a tasakszalagok felett. A gégét a felső gégeideg és az alsó gégeideg v. visszafutó ideg látja el. Mindkettő a bolygóidegtől ered.

[ÁBRA] 2. ábra. A gégetükri kép. gf gégefedő; mt Morgagnitasak; áh álhangszalag; vh valódi hangszalag; hny hangnyujtvány; Wp Wrisber-porc; Sp Santorin-porc; kp kannaporc; kgr kannagégeredő; ggá gégegaratárok; hg hangrés.

A gégének két feladata van: közvetíti a légzést, azaz szabad utat nyit a levegőnek a tüdőbe juthatására és eszközli a hangképződést. Mindez a megfelelő izomműködések folytán jő létre, a mennyiben képes a hangszalagoknak egymáshoz közeledését, érintkezését és feszítését, továbbá azoknak egymástól eltávolodását létrehozni.

[ÁBRA] 3. ábra. A gége nyugodt légzéskor.

[ÁBRA] 4. ábra. A gége mély belégzéskor.

Nyugodt légzéskor (l. a. 3. ábrát) e hangrés (hangszalagok közötti rés) tág és a Ziemssen-féle hullaállásnak felel meg. Légzéskor a hangrés egyenszáru háromszög alakjával bir. Erőltetett légzéskor, illetőleg mély belégzéskor (l. a 4. ábrát) a hangszalagok még inkább távolodva egymástól, a hangrész mondhatni ötszögü nyilást képvisel. Kilégzéskor az egymástól eltávolodott hangszalagokat ismét egy keveset közelednek egymáshoz. Hangoztatáskor (l. az 5. ábrát) az izmok működése folytán a hangszalagok egymáshoz majdnem az érintkezésig közelíttetnek és megfeszíttetnek. A gége egyszerü csőből nyelves sippá változik. A légzés közvetítésére tehát a hangrés tágítása, a hangoztatáshoz pedig a hangrés szükítése szükséges. A hajtóterőt, a légáramot, mely a hangszalagokat rezgésbe hozza, a tüdők szolgáltatják. A tüdők a légcsövön át a megszükített hangrés felé légáramot hajtanak és a hangszalagokat rezgésbe hozzák. A fuvó szerepét a tüdők, a szélládáét a hörgők és légcső, s sipét a gége játsza. A hangot a két valódi hangszalagnak rezgése hozza létre.

[ÁBRA] 5. ábra. A gége hangoztatáskor.

Gégebetegségek

(l. a mellékelt szines képet). A gégének egyik leggyakoribb megbetegedése a hurut (l. a mellékelt képet); aszerint, amint a gégenyálkahártya területének kisebb-nagyobb részlete betegszik meg, mutatkoznak a tünetek. Ilyenkor a nyálkahártya duzzadt, vérbő, piros; rendesen kevés üvegszerü nyákelválasztással, később a nyák szürkéssárga. Első jele a heveny hurutnak a gégében nyomás, szárazság érzete szokott lenni, mérsékelt fájdalmassággal. Néha oly érzés jelentkezik, mintha vmely idegen test volna a gégében, mi a beteget folyton köhögésre késztetti. Emellett sokszor a hangnak fátyolozottsága mutatkozik, sőt nem ritkán erős rekedtség áll be. E baj keletkezését illetőleg első helyet a meghülés említendő. a testnek átnedvesedése, a lábaknak átfázása, erős léghuzam, mint alkalmi mozzanat szerepelnek. Piszkos, poros levegőnek belégzése, sok dohányzás, szeszes italoknak tulságos élvezete, hangos beszéd és kiabálás, mint fennebb említve volt, okai lehetnek a gégehurutnak, mely ha a kóros hatányok alól fel nem szabadíttatik, idültté válik. A gyógykezelés mindenekelőtt ugy vezettessék, hogy a kipuhatolt káros ok elhárítandó. Vagyis, ha a rossz, piszkos levegőt okozzuk, ugy a beteg attól távoltartandó, ha hangos beszéd vagy kiabálás idézte elő a bajt, ugy teljes pihenés van javalva, ha szeszes italok tulságos élvezete vagy mértéktelen dohányzás az oka a bántalomnak, ugy az eltiltandó. Heveny eseteknél pihenés, meleg vizgőzöknek belehelése, meleg italok élvezete tanácsos. Fájdalmak és köhögési inger a megfelelő gyógyszerek által csillapítandók. Ha idültté válik a baj, ugy a gége helybelileg kezelendő (ecsetelések, étetések vagy befuvások alakjában). Sulyos megtegedése a gégének a croup és difteritisz.

[ÁBRA] 1. Egészséges gége légzéskor.

[ÁBRA] 2. Egészséges gége hangoztatáskor.

[ÁBRA] 3. Heveny gégehurut.

[ÁBRA] 4. Féloldali hangszalaghűdés.

[ÁBRA] 5. Kétoldali hangszalaghűdés.

[ÁBRA] 6. Gégehabarc (Polypus) Fibroma.

[ÁBRA] 7. Nehéz-légzést okozó nagyobb polypus.

[ÁBRA] 8. Gégehabarc Papilloa.

[ÁBRA] 9. Gégerák.

[ÁBRA] 10. Diphtheritis.

[ÁBRA] 11. Gégegümőkór. (Tuberculosis.)

[ÁBRA] 12. Gégebújakór. (Syphilis.)

A gégében nem ritkán az u. n. habarcok (Polypus, l. a mellékelt szines képet), melyek a gége különböző részein székelhetnek, előszeretettel a hangszalagokon foglalnak helyet, miáltal fátyolozott hangot, rekedtséget, ha nagyobbak vagy számosabbak, teljes hangtalanságot, sőt a gégerés szükítését és elzáródását okozva, nehéz légzést, fuldoklást hozhatnak létre. Jóindulatu, szemölcsszerü, kocsánnyal biró vagy széles alappal felülő daganatocskák, különböző szöveti szerkezettel. Csakis gégetükör segélyével ismerhetők fel. Keletkezésük oka igen homályos. A gége nyálkahártyájának mekanikus izgalma tulerőltetés által ezen uj képlődésnek fejlődését elősegíteni látszik. Gyógyítása egyedül a daganatok eltávolításában van. Ez a megfelelő eszközökkel természetes uton történik a szájon át, mindig gégetükör vezetés alatt. Előfordulnak azonban a gégében rosszindulatu daganatok is, mint p. o. a rák.

A gégerák (l. a mellékelt képet) majd elsődlegesen, majd másodlagosan jelentkezik, gyakran ugy, hogy a szomszédságtól (garat, tápcső stb.) oda terjed át. Kezdetben csak a megtámadott terület duzzanata látszik, ilyenkor még a folyamat rosszindulatusága biztosan nem határozható meg; jellegzetesebbé akkor válik a kép, ha az ujképlődés göbök alakjában mutatkozik. A betegség további folyamán fekélyesedések és ezzel járó roncsolások lépnek fel. A roncsolás a gégének egyik-másik részét támadhatja meg, elég gyakran azonban az egész gége válik kórossá. A baj korai tünete a rekedség szokott lenni, melyhez mihamarabb élénk fájdalmak csatlakoznak. Ha nagyfoku a bántalom, ugy nyelési és légzési nehézségeket okoz. a betegség fejlődése folyamán az u. n. ráksenyv (cachesia cerc.) lép fel, mely azonban itt sokkal később szokott bekövetkezni, mint a többi szervek rákos bajainál. E bántalomnál másról, mint művi beavatkozásról szó sem lehet. Ha kis területre szorítkozik a baj, ha csak az egyik vagy másik gégefél van általa megtámadva, ugy azon részlet eltávolítandó (resectio); ha az egész gége van belevonva a folyamatba, ugy az egészen kiirtandó (exstirpatio). Vannak ugyanis egyes esetek felemlítve, hol a gégének ilyetén kiirtása után a betegek még egy ideig eléltek, sőt egy mesterséges (kaucsuk) gége beillesztése mellett némileg megértethették magukat.

gyakori megbetegedés a gégesorvadás (gégetuberkulozis, l. a mellékelt képet), a gége képleteinek gümőkóros elváltozása, mely részint duzzanatok, részint fekélyek alakjában mutatkozik. A baj elfoglalhatja az egész gégét v. csak részlegesen jelentkezik a valódi hangszalagokon, az álhangszalagokon, a gége hátsó részé, a kannaporcokon, gégefedőn. Rendesen rekedtséggel, gyakran hangtalansággal jár és előhaladott állapotban, vagy midőn kiválólag a gégefedőn és a hátsó gégerészen vannak az elváltozások, nagymérvü és fájdalmas nyelési, máskor légzési akadályokkal van egybekötve. Majdnem mindig a tüdőnek hasonnemü megbetegedése mutatható ki; felette ritkák azon esetek, hol a tüdő részéről kóros tünetek ne volnának észlelhetők. Köhögés vagy köhögési inger ezen bajnál mindig jelen szokott lenni. a gyógyulás kétséges, de nem minden esetben lehetetlen. Nagyszámu esetek hozattak nyilvánosságra (többek között Ziemssen, Schnitzer, Herying, Krause, Lőri és saját észleleteim), hol kisebb-nagyobb kiterjedésü gümőkóros elváltozások, fekélyesedések a megfelelő gyógykezelés alatt meggyógyultak. A nagymérvü nyelési fájdalmakat a kokain, antipirin és formanilid helybeli alkalmazása csillapítja. A sikeres gyógykezelés szakorvosi beavatkozást igényel. Fontos megbetegedés a gégebujakór (szifilis, l. a mellékelt képet), mely mindig részleges jelenségét képezi a test általános bujakóros megbetegedésének, l. Szifilis.

Nem ritkák a hangszalaghüdések (gégehüdés, l. a mellékelt képet), mialatt az egyik vagy mindkét oldali hangszalagnak mozgékonytalanságát, teljes hüdését vagy félhüdéses állapotát értjük, mi rekedtségben, máskor légzési zavarokban mutatkozik. Aszerint, amint a hangrésszükítő vagy hagréstágító izmok hibás beidegzése okozza a bajt, változnak a jelenségek. A hangszalaghüdés egyik alakja halált okozó fulladást okozhat. a hangszalaghüdések különböző okokból származhatnak, épp ugy keletkezhetnek egyszerü meghülésből és tulerőltetésből, mint ahogy rosszindulatu daganatok vagy értágulat okozhatják. A gyógykezelés sikere magától értetődve az alapbaj mibenlététől függ.

Gégehang

az énektanban inkább torokhag alatt ismeretes s az olyan hangvételre vonatkozik, mely a torok alsó részére szorítkozik. Szélesebb értelemben a legmélyebb hangokat értik alatta, melyek kihozatala rendesen nagy erőfeszítésbe kerül s az egész légcsatorna erőszakos leszorításával kapcsolatban, miáltal a hang érdessé válik s elveszti ércességét. E hibán ugy lehet segíteni, hogy a legmélyebb hangok kevésbé erősen intonáltatnak s a gégefő az ugyenevezett ádámcsutkán alul le nem szoríttatik.

Gégehurut

l. Gégebetegségek.

Gégemetszés

(laryngotomia), azon művi beavatkozás, mely által a gége kivülről megnyittatik. E műtétet rendszeren a gégében székelő ujképlődések eltávolítása v. más kóros változások elhárítása céljából végzik, szemben a légcsőmetszéssel (tracheotomia), melyet legtöbbször a különböző okokból bekövetkezett fulladozás megszüntetése miatt kell végezni.


Kezdőlap

˙