Gém-félék

(Ardeidae), a gólyaidomu gázlómadarak egyik családja. Csőrük hossza, egyenes, hegyes és oldalt összenyomott, testök rendesen hosszukás, oldalt összenyomott, nyakuk hossza, fejük kicsi, lábaik hosszuak, a belső ujj karma fésüidomu bemetszésekkel, különben rajtuk négy egymással rövid hártyával összefüggő, rendesen erős karmokkal ellátott s járás közben a földet érintő ujj van. A szárnyak hosszuak, keskenyek és kerekítettek, farkuk keskeny, tollazatuk egészben apró és finom. Mocsarakban, vagy sekély vizekben, ritkán szárazon élnek, halakkal, rovarokkal, békákkal, csigákkal táplálkoznak, a halászatra nézve igen kártékonyak. Fészeklakók, fészkeiket rendesen a nagyobb tavak nádrengetegében nádszálakból magára a nádra rakják, melyek az ember is - miután a nád csónak által áttörhetetlen s a viz meglábolásra mély - alig képes megközelíteni. Világos, fehér vagy kékeszöld, vagy csak gyengén tarkázott tojásokat raknak. Igen óvatos, jó repülők. Körülbelül 80 faja ismeretes, melyekből hazánkban eddig 6 nem 9 fajban ismeretes, még pedig: A szürke gém (ardea cinerea L.). Vándormadár. Tavasztól-őszig közönséges nálunk. A vörös kócsag (Herodius egretta Boie v. A. alba L.). Hazánkban márciustól őszig különösen nagyobb mocsarakban (Kis Balaton) elég közönséges. Nádasokban vagy fákon fészkel, 3-4 kékeszöld tojást rak, diszül használt szép tollai miatt nagyban vadásszák. A kis kócsag (H. garzetta Boie vagy A. gerzetta L.). Hasonló fehér az előbbihez. tollaiért nagyban pusztítják. Az éji gém vagy vakvarju (Ardea minuta Gray, A. minuta L.). Déleurópában, különösen déli Magyarországban igen közönséges. Nádasokban fészkel. A selyemgém (Buphus cornata Pall.). Dél-Európában, Afrikában, nyugati Ázsiában él, hazánkban április-októberig mocsaras helyeken közönsége. Fákon fészkel. A tehéngém (B. bubulcus Sav., A. bubulcus Sa.). hazája Afrika és K-i Ázsia, néha Déleurópában és néha hazánkban is ellátogat, igy Eszéknél 1886-ban észlelték. Bölömbika v. dobos gém (Botaurus stellaris L., A. stellaris L.), l. Dobosgém.

Gémhinár

(növ., loctahur Diószegiék uj szavával; fattyu-porcsin Baumgartennál; Peplis L.), a füzényfélék génusza, hazánkban egy fajjal (Peplis portala L.), iszapos helyeken, néhol a vizekben is.

Gémia

v. gimea (török-szerb eredetü szó), teherhordó hajó.

Gemics

l. Gébics.

Geminatio

(lat.) a. m. megkettőzés; geminál, megkettőz, sokszorosít.

Gemini

l. Ikrek.

Geminos

valószinüleg rodusi születésü csillagász, ki Kr. e. 70 körül élt Rómában és A csillagászat elemei c. könyvet irta, mely görög és latin nyelven Petavius Uranologion-jában (Páris 1630) és a Halma-féle Ptolemaios kiadásban (u. o. 1819) jelent meg. G. már azon valószinüségről szól, hogy az álló csillagok tőlük különböző távolságban állanak.

Gemma

(lat., l. a mellékelt képet), általában a. m. drágakő, pecsétgyürü, különösen pedig olyan drágakő, melynek lapjából valamely alak domboruan vagy homoruan van kivésve, v. helyesebben kiköszörülve. Az előbbi neve kámea, az utóbbié intaglio. A G. kimunkálásának módját, l. Drágakövek.

[ÁBRA] GEMMÁK.

A G.-faragást már nagy tökéllyel üzték az ókor keleti népei. A legujabb időben megejtett ásatások alkalmával babiloniai, asszir, persa, főniciai ilyen emlékek, jelesül hengerek és kövek kerültek elő, melyekbe alakok és irásjelek vannak vésve. A zsidók vallási fölfogása a művészet ez ágának sem kedvezett. A biblia azonban említ köveket, melyekbe név volt vésve, a későbbi időben pedig olyan kövek, melyekbe a hétágu gyertyatartó volt vésve, talizmánul szolgáltak. Egyiptomban nagy számban találtatnak a cserebogár-alaku kövek, melyeknek alsó sima lapjába irásjegyek vagy egyéb alakok vannak vésve. Ilyen kövek gyakoriak az etruszkok lakta vidékeken is. Görögországban a művészetek virágzása idejében virágzott a faragás is. Ezt bizonyítja számos remek alkotás, mely különösen Nagy Sándornak udvari gemma-faragója Pyrgoteles volt; Augustus császár alatt pedig Dioskurides virágzott. Ilyenek a pétervári császári muzeumban a Gonzaga-féle kámea, melyen III. Ptolemaios és Arsinoë feje van kifaragva (Kr. e. 309-246); Párisban a Tiberius-féle gemma (24+34 cm.), szardonix, melyen Tiberius dicsőítése ábrázoltatik; Hágában a Claudius-féle G. szintén szardonix, a győzelmes Claudiust ábrázolja; végül Bécsben a császári gyüjteményben az Augustus-féle gemma (21+24 cm.), onyx, melyen Augustus győzelme a pannonok fölött van ábrázolva. Az utóbbit II. Rudolf császár egy franciaországi apácakolostortól vette 12 ezer aranyért. A G. faragás művészete nem szünt meg az ó-keresztény korban sem, számos jeles munka készült Bizáncban és Nyugaton is. A középkorban ez a művészet is feledékenységbe merült, azonban a XV. századtól kezdve Olaszországban régi minták nyomás ismét gyakorolták. Firenze, Róma, Velence voltak fő helyei a gemmafaragásnak. Olaszországból utóbb elterjedt Francia-, Spanyol- és Németországba. manapság közönséges piaci áruként kagylóból faragnak kameákat.

Gemmelaro

(ejtsd: dsemeláró) György, olasz természettudós, szül. Cataniában 1836. Orvostant tanult, aztán ásványtani a földtani buvárlatokra adta magát és aztán a palermói egyetemen a geologia és ásványtan tanára lett. Az Etna 1886-ki kitörése alkalmával előállt erupcio-előidézte kupot Monte G.-nak ő utána nevezték el. Főbb művei: Descrizione de alcune specie di minerali dei vulcani estinti di Patagonia (Catania 1854-56); pesci fossili della Sicilia (u. o. 1858); Studi paleontologici salla fauna del calcare a Terebratula janitor (3 köt., Palermo 1868-76).

Gemmi

2329 m. magas hágó a Fribourgi- és Berni-Alpok közt; Bern és Wallis svájci kantonokat, illetőleg a Kander- és Lenk-völgyeket köti össze. Róla, ahol egy vendéglő is áll, pompás kilátás nyilik a Pennini-Alpokra és a szédítő mélységben, meredek hegyfalak közt alatta fekvő Lenk-fürdőre. Mesterséges ut vezet át rajta a Dallben tó mellett.


Kezdőlap

˙