Geometriai haladvány

l Haladvány.

Geometriai hely

az a vonal v. felület, melynek pontjai - és csakis ezek - egy bizonyos előirt tulajdonsággal birnak. p. a kör a sik ama pontjainak mértani helye, melyek egy bizonyos ponttól egy bizonyos adott távolágban vannak.

Geometria subterranea

(lat.) l. Bányamérés.

Geometriai diszítmény

(ném. Masswerk; rossz magyarsággal: mérmű), a csúcsives építészetnek csupa geometrikus idomokból képezett diszítménye, mellyel nagyobb falfelületeket élénkit, különösen pedig ablaknyilásokat tölt ki. Az első esetben mind domboru mű, a másodikban pedig mint áttört munka talál alkalmazást. Az ablakokban G. alkalmazását az tette szükségessé, hogy a festett üvegnek szilárd keretet kellett adni.

[ÁBRA] 1. ábra. Az amiensi székesegyház ablakainak geometrikus diszítménye.

Amint a csúcsives építészet első éveiben az ablakok még keskenyek, ugy a G. is egyszerü: rendesen az ablak középütt oszlopocska által elválasztva, mely két csúcsivet és ennek szárai között egy körivet hord; amint azonban később az ablak megnagyobbodik és a két pillér közötti közt majdnem egészen kitölti, a G. is gazdagabbé lesz; az ablakokat 4 részre osztja, csúcsiveit karélyos rozettákkal és lóherealaku idomokkal kombinálja (l. 1. ábra), mig végre a csúcsives stilus fénykorában oly páratlan leleményességü és játszi könnyüségü lesz, hogy bámulatra ragad.

[ÁBRA] 2. ábra. Késői (flamboyant) geometrikus diszítmény.

A diszítmény profilja is nagy változáson megy át; mig eleinte a függélyes szárak oszlopocskák, az ivek eleinte pedig körszeletben hajlított pálcák: addig később szárak és ivek egyformán, többé-kevésbé élesen lesznek tagolva és többször karélyozva. A késői csúcsives építészet a G. átgondolt principiumait elhagyja, annak megszerkesztésében egészen ötletszerüen jár el, az iveket többszörösen hajlítja és csipkézi (l. 2. ábrát). Hazánkban szép G.-e van a kassai domnak, a soproni bencés- és a lőcsei plebánia-templomnak, a pozsonyi ferenciek tornyának (l. Építészet, XVIII. melléklet 9. ábra) és ugyanott a Szt. János-kápolnának (l. Építészet XVIII. melléklet 8. ábra), a csütörtökhelyi Szt. Mária-kápolnának (l. Építészet, XIX. melléklet 15. ábra) stb. Egyéb nyilvános épületek és magánházak ablakainak diszítésére is használta a csúcsives építészet a G.-t (.. 3. ábra).

[ÁBRA] 3. ábra. A párisi Tremoille-palota ablakdiszítménye.

Geomontográfia

(gör.), Bauerkeller által feltalált eljárás, amellyel a féldomborművü térképeket sajtolják s többszinüen nyomják.

Geonómai

a talajokkal foglalkozó tudomány, mint ága a mezőgazdaságtannak. Genómus a. m. gazdász.

Geoplasztika

(gör.), a földfelület emelkedéseiről és süllyedéseiről, valamint az ezektől okozott alakulásokkal foglalkozó tudomány. Geoplasztikus, az olyan térképek készítője, melyeken az egyes emelkedések plasztikusan vannak feltüntetve.

Geoponici

(Scriptores rei rusticae), igy nevezték azokat az ókori irókat, akik a mezőgazdaságról (geoponica) irtak. Görögországban már nagyon korán foglalkoztak e tárggyal tudományosan; a Sokratés előtti korból e téren Abderai Demokritos filozofus említendő, utána Xenophon, az alexandriai korszakból Kolphoni Nikandros. A rómaiak még többet foglalkoztak e tárggyal. Legrégibb latin mezőgazdasággal foglalkozó mű M. Porcius Cato Censorius: De re rustica c. munkája. Későbbek: M. terentius Varro: De re rustica-ja (3 könyvben) és vergilius a földmivelő-életet dicsőítő költői remekműve: Georgica. Vannak még ilynemü munkák Collumellától. Gargilius Martialistól, Palladiustól stb. A G. latin gyüjteményét Gesner (Lipcse 1753, 3 köt., 2. kiad. 1773) és Schneider (u. o. 1794-96, 4 köt.) adták ki. Ujabban (u. o. 1884) Keil Varro-t és Cato-t adta ki.

Georáma

(gör.), a földnek nagyjában és egészben való átnézetes képe; ezért még olyan üres globuszt is értenek rajta, melynek belső felületén vannak a Föld felületének részei (szárazföld, tenger, hegyek folyók stb.) feltüntetve és a középpontból szemlélhetők meg. Nagyobb méretü ily G.-t Wyld állított ki 1851. Londonban.

Georgdor

volt hannoveri aranypénz, közel 20 korona értékben.


Kezdőlap

˙