Geraniaceae

(növ.), l. Gólyaorr-félék.

Geranium

Tourn. (növ.), l. Gólyaorr.

Gerant

(franc., ejtsd: zserá) a. m. üzletvezető, üzletfőnök; betéti társaságnál a beltag. Franciaországban a hirlap felelős kiadóját, aki gyakran csak «Strohmann», aki jutalomért a közlemények miatt kiszabandó büntetések elszenvedését elvállalja, G.-nak nevezik.

Gérard

(ejtsd: zsérár), 1. Ferenc báró, franc. festő, szül. Rómában 1770 máj. 4., meghalt u. o. 1837 jan. 11. Gyermekkorában Párisba került és ott Pajou szobrász tanítványa lett, de nemsokára a festészetre adta magát és David műtermébe lépett be. Már 1789. dijat nyert: Józsefet megismerik testvérei c. festményével. 1795. nagy feltünést keltett a vak Belizárt ábrázoló festményével; ezt követték: Psyche (1798, Louvre), Amor és Psyche, mely annak idején roppant népszerü volt, A négy életkor (1806), Homeros, Az austerlitzi csata, IV. Henrik bevonulása Párisba (1814), amelyért a bárói cimet nyerte, udvari festővé és becsületrend lovagjává lett, Daphnis és Chloé (1824), X. Károly fölkenetése, Dögvész Marseilleben, Lajos Fülöp a városházán, stb. A Bonaparte-család kedvenc festője volt, de még a restauráció idejében is az első helyet foglalta el az udvarnál. Mintegy 300 képmásában megvan mindazon nagyságoknak a képe, akik a század első negyedében Franciaországban szerepet játszottak. Kiváló női képmásai pl. Brongniart kisasszonyé, Visconti, Récamier asszonyé, stb. Képmásainak gyüjteményét maga kezdte kiadni 1826. ezen a cimen: Collection des portraits historiques de Mr. le baron G., premier peintre du Roi, gravés e l'eau-forte par M. Pierre Adam, précédée d'une notice sur le portraits historique. V. ö. Ch. Lenormant, François, G. peintre d'histoire (Páris 1847); P. Adam, Oeuvre du baron F. G. (Páris 1852-57, 3 köt.); H. Gérard, Correspondance de F. G., peintre d'histoire (u. o. 1867).

2. G. István Móric, gróf, francia marsal, szül. Damvilliersben (Meuse) 1773., megh. Párisban 1852 ápr. 7. Mint Bernadotte szárnysegéde, majd táborkari főnöke 1796-1806-ig Európa különböző országaiban harcolt. 1807. Jenánál, 1809. Wagramnál küzdött, 1810. Spanyolországban, 1812., mint dandárnok, Oroszországban, 1813. pedig Lützen- és Bautzennál. 1814. XVIII. Lajoshoz szegődött, a 100 nap alatt azonban ő is Napoleonhoz csatlakozott és résztvett a Ligny melletti diadalban. A Bourbonok restaurációja után számkivetették, de 1817. engedélyt kapott a visszatérésre. Nemsokára a képviselőházba választották, hol az ellenzékkel szavazott. 1830. részt vett a juliusi forradalomban és aug.-tól nov. haváig mint hadügyminiszter működött. 1831. Lajos Fülöp marsallá és pairré tette. 1831. a hollandokat üzte ki a fölkelt Belgiumból, 1832. pedig Antwerpent magadásra birta. 1842. szembaja miatt nyugalomba vonult.

3. G. Ignác, l. Grandville.

Gérard de Nerval

l. Labrunie.

Gérardmer

(ejtsd: zserarmer), város Vosges francia départementban, 29 km.-nyire Saint-Diétől, a Jamagne és vasut mellett, (1891) 7197 lak., vászonszövéssel, amivel majdnem minden házban foglalkoznak, és kereskedéssel, faiparral és sajtkészítéssel (géromé). Környéke, amiért számos turista keresi föl, igen szép; itt van a Cuvesi vizesés, 778 m. magasban a 6 ha.-nyi Retournemer-tó, a 3000 m. hosszu, 1500 m. széles és 35 m. mély G.-i tó és a Longemeri-tó (l. o.). A város alapját Gérard, Lotharingia első hercege vetette meg. V. ö. E. S., G. et ses environs (1864).

Gérards

(ejtsd: zsérár) Boldizsár, I. Vilmos orániai herceg gyilkosa, szül. Villafausban (Burgundia) 1562., megh. 1584 jul. 24. Guyon Ferenc név alatt beférkőzött az orániai herceghez és 1584 jul. 10. Delfben orvul lelőtte. 1584. felnégyelték. III. Fülöp spanyol király azonban G. egész családját nemessé tette és a herceg birtokaival ajándékozta meg.

Gérardy

János Felix, belga gordonkavirtuoz, szül. Lüttichben 1878 dec. 6. Kölnben tanult Bellmanntól. 1893. (15 éves korában) lépett fel először nyilvános hangversenyben és tökéletes technikájával, de különösen mezzo-vocéjével nagy sikert aratott. 1894 jan. Bécsben játszott hasonló eredménnyel. A kritikusok máris Popper mellé állítják.

Gerasa

az ó-korban alapított város Palesztinában a Jabbok egy északi mellékfolyócskájánál. Még Nagy Sándor katonái alapíták, de igazán a Kr. u. II. és III. sz.-ban fejlődött széppé. 1122. II. Balduin jeruzsálemi király meghóditá, de később a földrengés tönkretette. Ma Dcheraschnak nevezik a város helyét. Lakatlan terület, de szép műemlékei vannak. Volt naumakiája, diadalivei, 2 szinháza, 3 temploma, 120 lépésnyi gyönyörü oszlopsora s több épülete, melyeknek maradványai az ó-kori legszebb maradványokkal vetekednek.

Gerascanthus

P. Br. (növ.), l. Mellbogyó.


Kezdőlap

˙