Gerencsér

v. gelencsér (szláv eredetü szó), némely vidéken a fazekas neve.

Gerend

(Grind), kisközség Torda-Aranyos vármegye felvinci j.-ában, (1891) 1286 magyar és oláh lak., postahivatallal, és postatakarékpénztárral. Érdekes régi ref. temploma van; csinos urasági kastélyában gr. Kemény József történettudósnunk lakott.

Gerenda

az ácsmunkában minden négyszögletesre megácsolt vagy fürészelt fa, amely vizszintes helyzetben fekve, a két végén - vagy néha hosszában is egyszer vagy többször - alátámasztva, valamely ürt hidal át és födémet vagy egyéb terhet hord. Miután a G.-k teherbirósága magasságuk négyzetével növekszik, a G.-k rendesen valamivel magasabbak, mint szélesek; legjobb ez arány, ha a szélesség ugy viszonylik a magassághoz, mint öt a héthez. Több gerenda egymástól bizonyos távolságnyira a gerendázatot vagy gerendasort alkotja. Ugy az egyes emeletek, mint a padlás gerendasorában az egyes G.-kat helyzetük és funkciójuk szerint különbözőképp nevezik (l. Gerendasor). Magát a gerendasort sokszor egy erősebb G. gyámolítja, ez a mestergerenda (l. o.). Vannak kő- és vasgerendák is. A kő-G.-kat különösen az ó-kor építészetében látjuk alkalmazva; a klasszikus görög építészet arkitrávja nem egyéb, mint egy kő-G. és hasonlót látunk az egyiptomi és más építészetekben is. Manapság azonban kő-G.-kat nem igen használunk. Ellenkezőleg, a vas-G.-k hovatovább szélesebb alkalmazást találnak és máris nagyon kiszorítják a fa-G.-kat; ezeket azonban inkább vastartóknak hivjuk. L. még Falgerenda és Fahid.

Gerendaderék

a gerenda hosszaságának fele, annak közepe.

Gerendafa

szögletes, éles sarku, fürészelt áru, melynek keresztmetszete négyszögletes és legkisebb keresztmetszeti mérete 10 cm.-nél nagyobb Méreteire nézve nincsen abszolut szokvány.

Gerendafedélzet

erődítésben valamely helyiség tetejének az ellenség tüzérségének hatása elleni biztosítása, sürün egymás mellé rakott erős gerendákkal, melyekre földgátat raknak.

Gerendafej

a gerendának két vége v. bütüje, melynél fogva a gerendát beágyazzák.

Gerendagát

(bány.), l. Ékszerész.

Gerendajog

1. Gerendabeeresztési szolgalom (Servitus tigni immittendi) Házi szolgalom, amelynél fogva az uralgó telek tulajdonosa jogosítva van másnak (a szolgáló épület) falába gerendát v. fedélfát ereszteni. A római jog szerint a jogosult a szolgáló épület tulajdonosától külön kikötés hiányában, tehát magánál a szolgalmi jognál fogva nem követelheti, hogy a falat jó karban tartsa v. javíttassa, hanem azt maga köteles tenni, ha a szolgalom gyakorlására szükséges (vitás). Mert a szolgalom az általa korlátolt tulajdonost csak arra kötelezheti, hogy valamit türjön vagy valamit ne tegyen, amit különben türni nem tartoznék, illetőleg tehetne; de sohasem arra, hogy valamit tegyen. «Servitus in faciendo consistere non potest» hanem csak «in patiendo». v. «in non faciendo». Az osztr. polg. tkv. szerint (487. §) ellenben a korlátolt tulajdonos tartozik aránylag a szolgáló fal fentartásához járulni. Az elrothadt vagy máskép megromlott gerendákat a jogosult ujakkal kicserélheti, de nem az eredetinél nagyobb számban. - 2. Gerenda kieresztési szolgalom (servitus projiciendi), az a jog, melynélfogva házunkból a szomszédnak légüregébe erkélyt, v. karzatot (fedelet) építhetünk; ennek egy faja az eresz szolgalma (servitus protegendi), a jog: épületünkből ereszt bocsájtani másnak légüregébe. Mindkettő az u. n. «continuae servitutes»-hez, vagyis azokhoz a szolgalmakhoz tartozik, melyeknek gyakorlása bizonyos tartós állapot létezésében áll.

Gerendák erősbítése

vagy vastagítása. Tartókul, ducokul stb. használt szabadon fekvő egyszerü gerendaszálaknak sokszor igen nagy keresztmetszettel kell birniok, hogy a reájuk jövő nagy megterhelést elbirják. Mivel ily erős gerendákat v. egyáltalán nem találunk egy darabban, v. csak igen nagy költséggel szerezhetnénk be, ez oknál fogva azokat több gyöngébb fa összekötése által szoktuk pótolni, vagyis az egyes gerendákat erősbítjük.

[ÁBRA] 1. ábra.

Ezen G-ek magas építkezéseknél többnyire a fogazás, a csapos kötés és a pallóducolás (l. o.). Használatos még a Polceneau-féle G. (néha gerenda-fölszerelésnek is hivják), mely nem egyéb, mint megfordított függesztőszerkezet vas vonórudakkal (l. 1. ábrát) és az u. n. lencsealaku G. (l. 2. ábrát), midőn a gerenda fölé egymásnak támasztva tesznek két v. meghajlítva egy gerendát, azoknak közepét apróbb fatuskókkal kifeszítik, végeiket összecsavarozzák. Ha végre a megterhelés akkora, hogy a gerenda aképen erősbítve nem birná azt ki, akkor a gerendát közvetlen megtámasztás hiján függesztő, vagy feszítőszerkezettel biztosítjuk.

[ÁBRA] 2. ábra.


Kezdőlap

˙