Goudouli

(ejtsd: guduli; Godolin, Goudelin, Goudulin néven is) Péter, provencial költő, szül. Tou louseban 1579., megh. u. o. a karmelita-kolostorban 1649 szept. 10. Jogot tanult és ügyvéd lett; de csakhamar a költészet művelésére adta magát. Első költeményeit észak-francia (langue d'oc) nyelven irta és 1609. egyik királydala a Jeux Floraux (l.o.) alkalmával dijat nyert. nemsokára azonban provençal nyelven kezdte irini szerelmi dalait, idilljeit, epigrammáit, ódáit, melyekben Pindaroszt és Horatiust utánozta; legszebb IV. Henrik halálára irt ódája. Kora első troubadourának tartották, noha költeményeinek számos hibája is van. Több költeménye olaszra, spanyolra, latinra is le van fordítva. Nagy szegénységre jutván, szülővárosa községtanácsa csekély évdijban részesítette. Művei: Las Obras de Pierre G. cimmel jelentek meg (Toulouse 1638, 1645, 1647, Amsterdam 1760; legjobb a Cayla és Paul kiadása: Oeuvres completes et poésies inédites, Toulouse 1843, 2 kötet).

Gough

(ejtsd: gof) Hugh, vicount, angol tábornagy, szül. Woodstownban 1779 nov. 3., megh. Londonban 1869 márc. 3. Ifju korától kezdve szolgált a katonai pályán és 1795 óta részt vett a franciák és az egyideig velük szövetkezett spanyolok ellen; később pedig a felkelő spanyolokkal harcolt I. Napoleon ellen. Különösen 1809. tünt ki Talavera és Vittoria mellett és Cadix és Tarifa ostromlása közben. 1831. Khinában harcolt, ahol megadásra kényszerítette a kantoni kormányzót.1842. Shangait foglalta el és Csin-kiang-fu várost vette be. 1842. Kelet-Indiának katonai főparancsnokává tették, ahol 1843. a maharattok felkelésében nagy szerepet játszott. 1845. a fellázadt shik törzset verte le és győztesen vonult be Lahorebe. A parlament érdemeiért a lord cimet szavazta meg neki és ezzel kapcsolatban a peerséget (1846). Midőn a shik törzs 1846 őszén ujra fegyvert fogott, G. 1849 jan. 13. Chillian-wallah mellett vivott velük véres csatát, mely azonban eldöntetlenül maradt. Ennek a hirére a megrémült keletindiai társulat állásától felfüggesztette és Napier tábornokra ruházta a fővezényletet. De ez még el sem érkezett, midőn G. a felkelőket február 21. Guzerate táján ujra megtámadta és döntően megverte, március 11. pedig utolsó maradványaikat is megadásra kényszerítette. E siker hatása alatt a kormány a Pendsabot Kelet-Indiához csatolta. Magát G.-ot Viktoria királynő viscounttá (of Guzerate and Limerick) tette és visszatérése után több izben kitüntette. 1850 óta G. Angliában élt és a felsőház tanácskozásai iránt is érdeklődött, rendesen a whig-párttal szavazott. 1862 nov. 9. a királynő a tábornagyi ranggal ruházta föl.

Goujon

(ejtsd: guzson) János, francia szobrász (a «francia Phidias») szül. a XVI. sz. legelején, megh. 1572 előtt, 1555-62. mint építész és diszítő szobrász vett részt a Louvre fölépítésében. Ugy látszik Olaszországban képezte ki magát és a régi római szobrászat hatása alatt állott, de különösen erős befolyát gyakorolt reá Cellini és Primaticcio, 1541-44. készítette el a St. Germain l'Auxerrois templom számára a krisztus sirbatételét és a négy evangelistát ábrázoló rendkivül finom kivitelü lapos domborműveket, melyek most Louvreban vannak. 1550 körül készítette a párisi Fontaine des Innocents számára a folyami nimfákat ábrázoló domborműveit, melyek közül három a Louvreban van. Ugyanott van egyéb műveinek legnagyobb része, négy kariatida; legismeretesebb és legjellemzőbb műve a nyugvó Diana márványalakja szarvassal és kutyákkal, azon munkák közül való, melyekt II. Henrik király megbizásából az Anet kastély számára készített. Hugenotta volt, de nem ölték meg a szt. bertalan éj alkalmával, ahogy ezt előbb hitték. Már azelőtt meghalt. Legkitünőbb műveit Reveil 1844. rézmetszetekben kiadta.

Goulard-viz

l. Gulárd-viz.

Goulburn

(ejtsd: gólbörn), 1. 420 km. hosszu folyó Victoria ausztráliai gyarmatban folyik és Echuca közelében torkollik. Seymourtól kezdve hajózható. Vizterülete: 17000 km2. - 2. G., város Új-Dél-Wales ausztráliai gyarmatban, 205 km.-nyire Sydneytől, a Wollondilly forrása közelében, vasut mellett, termékeny völgyben, (1891) 10916 lak., bőriparral, élénk gabonakereskedéssel. A közelében levő aranyabányák, amelyeknek lapaítását köszönheti, nem igen jövedelmezők többé.

Gould

(ejtsd: gúld), 1. Benjamin Apthorp, amerikai csillagász, szül. Bostonban 1824 szept. 27. 1844 óta Gauss tanítványa, azután Schumacher és Petersen assziszetnse. Hazájába visszatérve, az Egyesült- Államok partfelmérésénél talált alkalmazást, majd 1856. átvette a Dudley csillagda igazgatóságát Albanyban, és 1870. az argentiniai uj cordovai obszervatórium vezetését, honnan 1885. az Egyesült-Államokba visszatért. Főműve az Uranometria Argentina (1877), mely 13 térképen 10649 déli csillagot tartalmaz le 7-ed nagyságig. Ezenkivül foglalkozott bolygók és üstökösök efemeridaszámításával, a Nap prallaxisával s hasonlókkal. Tőle származnak az asteroidok felfedezésüknek körbe zárt folyó számával való jelölése is.

2. G. János, angol zoologus, szül. a dorsetshierei Lyme Regisben 1804 szept. 14., megh. Londonban 1881 febr. 7. 14-20 éves korában Windsor Antal vezetése alatt tanult, 1824. Londoba ment mint preparator, 1830. szép indiai madárgyüjteményt állytott össze. 1838. Ausztráliába ment s itt tanulmányozta az ottani állatvilágot s ennek alapján aztán számos becses munkát irt. Különös előszeretettel a madarakat tanulmányozta, de a többi gerinceseket sem mellőzte. Fontosabb munkái: Birds of Europe (1832-37); Synopsis of the birds of Australia (1837-1838); Icones avium (1837-1838); Birds of Australia (1840-1848); Mammals of Australia (1845-60) stb.

3. G. Jay, északamerikai bankár, szül. Boxburyben 1836 máj. 27., megh. New-Yorkban 1892 dec. 2. Szegény roxburyi farmer fia, ki merész, gyakran nem egészen tiszta spekulációval óriási, 72 millió dollárra becsült vagyonra tett szert. Különösen vasuti vállalatokkal foglalkozott; a tőle épített vagy tulajdonát tevő vasutak vonalainak hossza 20000 km. 1859 óta ismertté tette nevét azzal, hogy több, hanyatlásnak indult vasutat ujból virágzóvá tett. Az 1861. polgárháboru kitörésekor kezdte meg spekulációi sorát. Nagy feltünést keltett az, hogy midőn 1872. az Eric-vasuttársaság bünperbe fogta a vasut jövedelmeinek kizsákmányolása miatt, G. saját elhatározásából 9 millió dollárt adott neki kárpótlásul. Vagyona különösen a hatvanas évek felé növekedett rohamosan, amidőn G. az arany ázsiójának felemelésével roppant összegeket nyert; továbbá 1873. a Pacific-vasut részvényeinek megvétele alkalmával, amikor ezek 14-re hanyatlottak alá.

4. G. Szabin Ba, angol pap és iró, l. Ba-Gould.

Goulette

La-, l. Goletta.

Goum

(Gum), Algeriában a benszülött, rendezetlen lovasság neve. Az elnevezés az arab hukm szótól ered és valaemly törzs hadi jutalékát jelenti. Ezek a lovasok, jóllehet hiján vannak a szabályos kilépezésnek, de mert jól ismerik az országot: részint fedezeti és csendőri, részint előőrsi szolgálatokra használtatnak. Nem francia tisztek alatt állnak, hanem saját főnökeik vannak, akiket a francia kormány erősít meg állásukban; zsoldot csak a szolgálat idején kapnak. Az összekötő kapcsot a G. és a rendezett lovasság közt az 1830. szervezett bennszülött lovasság (spahi) képezi. A G. először 1870. a Loire-hadseregben vett részt európai háboruban.

Gounod

(ejtsd: gunó) Károly Ferenc, francia zeneköltő, szül. Párisban 1818 jun. 17., megh. u. o. 1893. okt. 17. Festő fia, zenei hajlamait anyjától örökölte, 12 éves korában Mozart Don Juanját láta az operaházban s ez hatott rá annyira, hogy zenész lett. A Conservatorire-on Halévy, Paër, Lesueur voltak mesterei; 1837. második dijat nyert, 1839. pedig Ferrand c. kántátéval a római utazási ösztöndijat. Három évi római tartózkodás alaposan megismertette vele az egyházi zene remkeit; irt misét, melyet még Rómában adtak elő, s requiemet, melyet visszatértében, 1842. Bécsben énekeltek; ezuttal ismerkedett meg Schumann zenéjével s ezóta a német művészet nagy hatással volt reá. Otthon templomi karnagy lett s annyira a vallás légkörében élt, hogy csaknem belépett az egyházi rendbe; misével tünt is fel először; Messe Solennelle-jét 1851. London egy hangversenytermében magasztalva fogadták. De már ekkor megirta operáját, Sappho-t, mely ugyan 1851. (s átdolgozva 1884.) nem aratott valami fényes sikert, de eljegyezte őt a dalműnek. G. 1852-59. a férfi-dalegyesületek Orphéon c. szövetségének karnagya volt irt számára két misét és énekkarokat, közben a Nonne sanglante (Vérző apáca) c. cseh mondát (1845) s Moliére Botcsinálta doktorát (1858) dolgozta fel operának; óstilusu karénekeket irt Ponsard Ulysses c. szinművéhez, végre megalkotta szinekben leggazdagabb művét: a Faust c. remek operát; kitünő szövege Barbier Gyula és Carré Mihály műve (1859 márc. 19. adta elő a Théatre lyrique; csak 10 év mulva vette föl műsorába a Nagy-opera, mely most, 25 év után, készül ezredik előadására). Philemon és Baucis (1860) már a Nagy-operában került szinre; Sába királynője is (1862., Londonban Irene c. alatt.) Mircille (1864., bretagnei legenda) és a Galamb (vig opera, 1866) után következett második remeke: Roméo et Juliette, szintén Barbier és Carré szöv. (1867., szintén a Théatre lyrique-ben), de amelynek érzelgőssége ma már ellenkasztja a hallgató érdeklődését; uj elem benne a zenekar tulnyomó szerepe. Ujabb dalművei modorosak, kevés a leleményük: Cinq-Mars (1877), forradalmi történet, Polyeucte (1878) a vértanu tragédiája, Zamora adója (1881, a spanyol mór történetből). A Két királyné Legouvé szinműve, Jeanne d' Arc pedig Barnieré, amelyekhez zenét irt. 1870-75. Londonban élt, nagy énekegyesületet (G.-s choir) alapított, mely az 1871-i világkiállítást Gallia c. gyászkántátéval nyitotta meg. Alkotott még 4 misét, Te Deumot, oratóriumokat (Krisztus hét szava, Tóbiás, Redemption [Megváltás], Mors et vita [Halál és élet] 1885), Apostolok királynője c. szinfóniát, Marche funébre d'une marionette (Játékbáb gyászindulója) c. zenekari művet, kántátékat, dalokat s egy trombitaiskolát: Méthode de cor a pistons. G. az Institut tagja lett. V. ö. Saint Saëns, Ch. G. et le Don Jouan de Mozart (London 1893); Bovet A., Ch. G., kis life and works (London 1890), Pagnerre, Ch. G. (Paris 1892). Utolsó, kéziratban hátrahagyott művét, egy Requiemet, 1894 márc. 24. adták elő a párisi konzervatóriumban.

Gourde

(ejtsd: gurd), Haiti-szigeten a pénzegység a 100 cent = 5 frank.


Kezdőlap

˙