Gyermekbálok

l. Táncvigalom.

Gyermekbarát

szükölködő és gondozás nélküli iskolás-gyermekeket gyámolító egyesület, alakult Budapesten 1887 nov. 6. Jelszava: Az örök szeretet nevében! Az egyes iskolai igazgatók kijelölik azon gyermekeket, kiknek legnagyobb szükségük van a pártfogásra. A kijelölésnél főtekintettel vannak az árvákra, az özvegyek gyermekeire és a testvérek számára. Az egyesület azután anyagi erejéhez mérten, ezek sorából kiválogatja azokat, kik leginkább rászorulnak a jótéteményre. Az 1892-1893. iskolai évben az egyesület 1650 gyermeket látott el az év legzordabb részében naponkint meleg ebéddel. Étkező helyeinek száma 24 volt és összesen 85188 ebédet szolgáltatott ki. A gyermekek táplálására pedig kiadott 7577906 frtot. Az egyesület vagyona készpénzben és papirokban 2238827 frt és 221 ft értékü berendezés. A király és királyné évente együttesen 1000 frttal, a főváros pedig 2000 frttal segélyezi. Az alapító tagok egyszer s mindenkorra 50 frtot, a rendes tagok évenként 2 frtot fizetnek.

Gyermekbetegségek

Igy nevezzük azon megbetegedéseket, melyek v. kizárólag, v. pedig jórészt a gyermekkorban fordulnak elő. Gy. gyanánt a gyakorlati életben különösen egyes ragályos kórok (kanyaró, vörheny, bárányhimlő, difteritisz és croup, továbbá szamárhurut) szerepelnek, melyek mindannyian a felnőtt korban csak kivételesen lépnek fel. Szorosabb értelemben vett Gy. az angolkór (rachitis) és görvélykór (scrophulosis), kizárólag a gyermekkort illető megbetegedések az ujszülöttek betegségeinek egész sorozata igy a különböző küldök-bántalmak, a hangrés-görcs, gyermekhüdés stb. Nagy száma a betegségeknek továbbá jellegezve van az által, hogy a gyermekkorban jórészt más módon folyik le, mint a felnőtt-korban (p. a gümős agyhártya-lob). A Fgy.-ről szóló tant Gyermekgyógyászatnak (paediatria) nevezzük s az ezen szakkal tudományosan foglalkozó orvos a gyermekgyógyász (paediater). Hazánkban a gyermekgyógyászatot, a 30-as évek óta mivelik. Schöpf-Mérei, a «Pesti szegény gyermekkórház» (l. Gyermek-kórház) alapítója s első igazgatója, volt az első magyar gyermekorvos; 1847. meg is jelent tőle egy magyar gyermekgyógyászati tankönyv (fájdalom befejezetlen maradt). Schöpf-Méreit követte az 50-es években id. Bókai János dr., ki honunkban gyermekgyógyászati iskolát teremtett.

Gyermekcsempészet

(suppositio v. subjectio partus). A római jogban s a régibb elmélet szerint hamisítás (falsum) és csalás fogalma alá esett, mert a vagyonjogi szempontot tekintették irányadónak, habár a helyesebb szempontot, a családi állás szempontját, már a Digesták következő helyében: « publice enim interest partum non subjici, ut ordinum dignitas familiarumque salva sit» elismerve találjuk. A modern elmélet s a magyar btkv szerint a Gy. családi állás (l.o.) elleni büntett. A btkvben felsorolt egyes elkövetési cselekedetek csak exemplifikativ jellegüek, mit az u. n. általános záradék «vagy bármely más módon stb.» eléggé kifejez. A kitételre vonatkozólag megjegyzendő, hogy a kitételnek az eset körülményeinél fogva olyannak kell lennie, mely a gyermek testi épségét v. életét nem veszélyezteti, ellenkező esetben a Gy. a sokkal súlyosabb gyermekkitétellé (l.o.) fajul. A gyermekcsempészethez főleg az az eset tartozik, midőn egy gyermeket idegen családba becsempésznek, aminek célja rendszerint a gyermekhiány elpalástolása. A kicserélés két gyermeknek egymással való felcserélése. Mindkét esetben leginkább örökségi, tartási igények, házassági igéreteknek beváltására való kényszerítés s hasonlók képezik a cselekményeknek indokát és célját. A gyermeknek koráról a törvény intézkedést nem tartalmaz, a dolog természetében fekszik azonban, hogy oly becsempészett gyermeken, aki családi állásáról felvilágosítást adni képes, Gy. el nem követhető; az ily gyermek azonban bünrészes az ellen a család ellen elkövetett Gy.-ben, ahová becsempészték. A büntettet természetesen csak szándékosan lehet elkövetni; a szándék abban a tudatban áll, hogy a cselekmény másnak családi állását sérti. A cél vagy indok, hogy a cselekmény által valaki megkárosíttassék, vagy előnyben részesíttessék, a szándék szempontjából közömbös. Bármilyen legyen az elkövetési cselekedet, annak mindenkor olyannak kell lennie, mely a gyermek családi állását veszélyeztetni alkalmas, máskülönben Gy.-ről nem lehet szó. Némely elkövetési cselekedet ezt a veszélyt szükségszerüen magában foglalja; ilyen p. o. a csempészet, a kicserélés, mig ellenben a kitétel akként történhetik, hogy a gyermek családi állása veszélyeztetve nincs; igy p. azokban az előfordult esetekben, melyekben a kitételt eszközlő a kitett gyermeket, családi állását igazoló okmányokkal (keresztlevél) ellátta s melyekben a tettesnek - rendesen az anya - célja csak az volt, hogy a gyermektartás költségeitől szabaduljon. A Gy. büntetése egy évig terjedhető börtön; nyerészkedési szándékkal történt elkövetés esetében 5 évig terjedhető fegyház. A Gy. hivatalból üldözendő. A tényálladéki cselekedet elkövetésével, tehát a p. a becsempészéssel, a kitétellel, a csalásnak azonnali felfedezése esetében is bevégzett büntett forog fenn. A Gy. az u. n. folytonos büntettekhez (l.o.) tartozik, ami az elévülés szempontjából fontossággal bir. Nyilvánosan felállított v. engedélyezett lelencházba való elhelyezés Gy.-ot nem képez.

Gyermekelhajtás

l. Magzatelhajtás.

Gyermekgyógyászat

l. Gyermekbetegségek.

Gyermekhang

l. Énekhang.

Gyermekjátékok

azon fából, agyagból, kaucsukból vagy szövetből készülő, emberi és állati alakokat, gazdasági és háztartási cikkeket ábrázoló tárgyak, melyekkel a gyermekek játszanak.

A Gy. igen nagy fontossággal birnak nevelésegészségügyi szempontból (l. Gyermekkert), sőt fontos tényezői a szemléltető oktatásnak is. Leginkább el vannak terjedve a fából készült Gy., melyek külföldön, nevezetesen Németországban és Ausztriában, ugyszintén Svájcban igen nagy iparágat képeznek, ahonnan elviszik azokat az egész világba. A tökéletesség legmagasabb fokára emelték ezen iparágat a grödeni völgyben, nemkülönben a cseh Érchegységben, mindenütt háziipart képezve. A kaucsukból és agyagból, illetve porcellánból készülő Gy. kizárólag gyári uton készülnek, nagyobbára Németországban, mig a kötött szövetekből készülő speciális cikke Szászországnak, ahol a kötőszövészet általában igen magas fokon áll. hazánkban a Gy. készítésének meghonosítását a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi miniszterünk kezdeményezte az 1885. évi orsz. kiállítás előtti időben, amennyiben egyrészt Bártfán, másrészt Bánffy-Hunyadon gyermekjáték-készítő tanműhelyt létesített. Az előbbi az évek folyamán gyári vállalattá alakult, az utóbbi azonban megszünt, illetőleg áthelyeztetett Gyergyó-Szent-Miklósra, ahol még ma is fennáll. Később a kereskedelem ügyi minisztérium nagyobb mozgalmat indított ez ügyben és igy jöttek létre a gyermekjáték-készítő tanműhelyek Hegybányán. Szélaknán, Fenyves-Chvojnicán, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen. Ezek közül a két utóbbi mint tanműhely megszünt, amennyiben átalakultak gyárakká. Ellenben fennállanak még az előbb említettek. Ezen tanműhelyekben a tanítás - a rajz és mintázás kivételével - kizárólag gyakorlati, mig a szükséges elméleti oktatást a tanulók a rendes iparostanonc-iskolákban nyerik.

A pedagogián kivül a néprajznak is igen fontos és számos nagy tanulságot rejtő tárgya. A velük járó mondókák, versikék pedig a népek szóbeli hagyományait gyüjtő és hasonlítgatva elemző folklore (l.o.) alkotórészei. A Gy. némelyikének ősrégi volta és számos, egymással nem is rokon, sőt kimutatható érintkezésben sem állott népnél meglevő közössége a legérdekesb etnologiai, sőt annyiban antropologiai jelenségek egyike, amennyiben a közösség az emberi nemnek még a népiség jelzékét jóformán meg sem érdemlő törzsszerkezetekben élése korába vezet vissza. E feltünő közösség részben analog lélektani diszpoziciókban birja az okát s csak kisebb részében lesz átvételek és kölcsönzések eredménye. E diszpoziciók közt pedig egyik sem erősebb az utánzási hajlamnál, amely a legtöbb Gy. éltető principiuma. A Gy. ugyanis nagyobbrészt a gyermek lelkére leginkább ható környezeti tényezők utánzásából, mimeléséből, szinszerü alakításából fejlődtek, mint ezt legtöbbjük világosan elárulja, kisebb részük pedig legalább is sejteti, vagy sokszor más mutató külszin látszata alatt csak behatóbb vizsgálat után tünteti föl. Már ezen tulnyomón utánzó jellegükből is következik a Gy. néprajzi és művelődéstörténelmi nagy fontossága. Jó részükben ugyanis megbecsülhetetlen emlékei rejlenek rég eltünt korok vallási szertartásainak, társadalmi intézményeinek és szokásainak, sőt nevezetesb történelmi eseményeknek is. Az antik római kiolvasó mondókákból egyéb adatok hiján is bizvást következtetni lehetne, hogy a köztársaság korát a Tiber-parti város államéletében királyság előzte meg. Már pedig hány oly néppel van az etnográfiának dolga, amelynek multjáról irott emlékek és feljegyzések hiján csak ilyenféle adatok szólnak. nem csoda tehát, ha a Gy.-nak egész irodalmuk van, amely a hozzájuk tartozó mondókák és versikékkel együtt aránylag igen tetemes részét teszi a néprajz s ezenfelül a folklore bibliográfiájának. Nálunk Kiss Áron gyüjtötte egybe eléggé nem dicsérhető szorgalommal a mi gyermekjátékainkat s e munkájának függelékében a magyar gyermekjáték- irodalom repertóriumát is összeállította, az egyes játékokhoz irt jegyzeteiben a fönt kidomborított szempontok némelyikére is ráutalt. (Magyar gyermekjáték-gyüjtemény, Budapest 1891, Hornyánszky V. könyvkereskedése). Első felében a felnőtteknek ölbeli gyermekekkel való játékait és a játék-mondókákat (gyermekversikéket) tartalmazza, második, nagyobb felében pedig a Magyarországon divó Gy. jóformán teljes jegyzékü leirását adja. A mondókák közt a legszámosabbak és legfontosabbak az imént felsorolt tanulságok szempontjából az u. n. kiolvasó versikék (counting-out rhymes), amelyekben sokszor nem is sejtett ősi mitologiai és szertartásos elemek rejlenek.

Gyermekkéfogadás

l. örökbefogadás.

Gyermekkert

oly intézet, amelyben az iskoláskort még el nem ért gyermekeket társalgás és játékok által nevelik, oly célból, hogy őket a tulajdonképeni iskolai nevelésre előkészítsék és képessé tegyék. Megalapítója Fröbel Frigyes (l.o.) volt, amiért a Gy.-et máskép Fröbel-kertnek is nevezik. Ez az intézet lényegesen különbözik a kisdedóvó intézettől. A Gy.-nek az a célja, hogy a gyermeket a közös nevelés által a társadalmi közösség számára nevelje, oly cél, amelynek elérésére még a legvagyonosabb és legműveltebb család is hijával van az arravaló eszközöknek. Fröbel szerint a családi kör nagyon is szük és benne kivált az egyivásu társak hiányát sinyli a gyermek, azért nem is képes a későbbi társadalmi életre kellőképen előkészíteni. A családban nevelt gyermek rendesen irtózik az idegenektől, rátartós, önfejü, szóval meg van rakva oly hibákkal, amelyekkel később az iskola, tulnyomólag oktatással lévén elfoglalva, nem igen törődik, de ha törődnék is, nem képes többé azokat kiirtani. Ime ez az ok, amiért Fröbel szükségesnek találta a család és az iskola közé közvetítőül a Gy.-et illeszteni. A Gy. kiválólag két ösztönre alapítja munkásságát: a tevékenységi és közlési ösztönre. A tevékenységi ösztön a gyermeknél játékban nyilatkozik, a közlési ösztön pedig más gyermekekkel való társalgásban. A Gy. eszközei ebből kifolyólag a játék és a játékot kisérő beszélgetések és versek. Fröbel kivált a játékok által, amelyeket ő fantasztikus rendszerbe foglalt, akarja kifejteni mindazt, ami a gyermeki lélekben rejlik. Pontosan megállapítja a játékok tárgyát és egymásutánját. Az első játéktárgy hat különböző szinü labda, azután következik a golyó, a kocka, a henger, négyféle szekrény építő-kockákkal, amelyek különfélekép vannak elvágva. ezeken kivül foglalkoznak a gyermekek fonással, hajtogatással, kivágással, rajzolással stb.-vel E játékok és foglalkozások dalok és versek kiséretében folynak, hogy a ritmus és dallam az élénkséget fokozza. Az első Gy.-et 1840. Blankenburgban, Türingiában nyitották meg és rövid időn nemcsak Európaszerte, hanem Amerikában is elterjedt. E gyors elterjedése körül kivált Marenholtz-Bülow asszony szerzett nagy érdemeket, aki a Gy. mellett meg nem szünt agitálni szóval és tettel az egész művelt világban. Magyarországon legelőször Ronge János, a Németországi szabadvallásos gyülekezetek megalapítója, törekedett a Gy.-ek intézményét elterjeszteni és br. König József segítségével sikerült is 1869. Budapesten az első Gy.-et megnyitnia. eleinte gyanus szemmel nézték az uj intézetet, amelyben német volt a társalgási nyelv s amely a Brunswick Teréz grófnő által nálunk 1828. meghonosított kisdedóvóintézettől sok tekintetben elütött. Nemsokára azonban nőegyesületek keletkeztek külön Fröbel eszméinek megvalósítására s a Rill József és Liber József által rövid ideig szerkesztett Fröbel cimü folyóirat is propagálta a Gy.-ek ügyét. 1874. a Fröbel eszméinek hiveiből alakult országos egyesület kezet fogott «a kisdedóvóintézeteket Magyarországon terjesztő egyesület»-tel, amelyek eddig heves harcot folytattak egymás ellen. E surlódásnak megvolt az az üdvös hatása, hogy a szegletei, csúcsai elkoptak ennek is, annak is. A kisdedóvóintézetek elejtették az idétlen irás- és olvasástanítást, ami legfőbb hibájuk volt, a Gy.-ek pedig felhagytak a «játékadományok» kényszerével, amely félszeg rendszerességével éppen a gyermek játszókedvét nyomorítja meg. Azóta a kisdednevelés kétféle iránya nálunk jóformán egybeolvadt. Az erre rendelt intézetek, menten Fröbel tulzásaitól és szélsőségeitől, de mégis az ő szellemében működnek, akár kisdedóvó, akár Gy. a nevük. L. még Fővárosi szegény gyermekkert-egyesület.


Kezdőlap

˙