Hátizmok

l. Hát.

Hátlap

v. hátsólap (franc. revers), a pénznek az a lapja, amelyen az ország cimere van; nevezik iráslapnak is. L. Előlap és Avers.

Hátmeg

(Zahatya), kisközség Bereg vmegye felvidéki j.-ában, (1891) 1421 rutén és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. H. a Hosszuhát nevü erdőség K-i oldalán fekszik, egykor a krajnai kiváltságolt vajdasághoz tartozott munkácsi uradalmi orosz község volt, mely a XV. és XVI. sz.-ban Hegyelőnek neveztetett. Schönborn-Buchheim Ervin grófnak itt vasércbányája és vasgyára van.

Hátmosás

a juhok testén lévő gyapju mosása. Megkülönböztetnek természetes és mesterséges H.-t. Természetes az, midőn a juhokat legalább 17° C, meleg folyó- v. tóvizben mossák, ellenben mesterséges, ha melegített vizet v. esetleg mosószert is használnak a H.-hoz. A természetes H. többnyire előnyösebb a mesterségesnél, mert csekélyebb berendezést igényel, tehát olcsóbb, és gyorsabban is megy, de kellő sikere csak akkor van, ha a gyapju kevés és könnyen oldódó zsirt tartalmaz. A H.-t, mely május végén v. junius elején kezdődik, 12 órával előbb a juhok beáztatása előzi meg, hogy a gyapjuban lévő piszok és zsir meglágyuljon; azután arról gondoskodnak, hogy a juhok a mosásig meg ne száradjanak. A természetes H.-nak 2 nemét különböztetik meg, u. m. az usztatást és a zuhanymosást. Usztatás az, midőn a juhokat valemely folyó, tó v. vizmedencében 10-25 m. hosszuságban kijelölt és ugrasztóval ellátott usztatón 2-4-szer átusztatják. Az usztatóban néha emberek vannak felállítva, kik a feléjük uszó juhokat megfogják, és 3-5 percig kézzel mossák. A zuhanymosásnál körülbelül 1,5 m. magasságból 4-5 ujjnyi vastag vizsugarat folyatnak a juhra, s utóbbit ugy forgatják, hogy a vizsugár felváltva minden egyes testrészét érje; befejezett mosás után pedig még megusztatják a juhot, hogy a zuhany által összekuszált gyapju természetes helyzetét visszanyerje. A mesterséges H. kádakban és pedig v. 23-25° C. meleg tiszta vizben, v. mosószerrel ellátott vizben történik, befejezett mosás után pedig itt is még megusztatják vagy leöblítik a juhot. Legjobb mosószer a szappangyökér és a quillajahéj, melyet - 100 juhra 6 kg.-ot számítva - vizben kifőznek, s a leszürt főzetet a mosóvizhez keverik. Kevésbó jó mosószerek a szóda, zöldszappan, guano stb., mert megtámadják a gyapjut. A mesterséges H. csakis electafinomságu merinos nyájakban fizeti ki magát. A H.-t a juhok szárítása, s 2-3 nap mulva a nyirás követi. A gyári mosást l. Gyapjumosógyár.

Hátnyomat

a könyvnyomdászatban igy nevezik a már szépnyomattal ellátott iv másik felének nyomtatását. L. Szépnyomat.

Hatod

a diatonikus kemény skálában a természetes hatodik lépcső. Szintén annyi faja van használatban gyakorlatilag, mint a harmadköznek, melynek megfordításából keletkezik, u. m.: nagy, kicsi, szükített, bővített. - H. hangköz, általános értelemben minden oly hangtávolság, melyet hat hang határol. Szükebb értelemben a diatonikus kemény és lágy skálák zöngsorában a hatodik zönge, az alaphangtól mérve.

Hatoldal

l. Hatszög.

Hatóige

a magyar nyelvtanban a hat het képzős ige neve, p. irhat, kérhet. Ezek mindig tehetést, lehetőséget fejeznek ki. Hajdanában igy is mondták: «Egy fürtöt sem hatsz fejérré tenned» = tehetsz. Ebből világos, hogy a hat het képző a hat igéből keletkezett. V. ö. Hatalom, hathatós.

Hátonuszó

(állat, Notonecta Fabr.), a félfödeles szárnyuak rendjének Hydrocores vagy vizipoloskák csoportjában a Notonectidoe családba tartozó poloskanem, erősen megnyult, hosszu uszósörtékkel fedett hátulsó lábakkal. Fajai az egész földön otthonosak, kizárólag a vizben élnek, mindig a hátukon usznak s a nem innen nyerte nevét. Régen, magyar tankönyvekben Hátuszka elnevezés alatt fordult elő. Nálunk legközönségesebb a Notonecta glauca L., amely a fiatal halivadékban is kárt tesz. Fogságba kerülve erős szurást ejt.

Hatos

azon 6 krajcáros ezüst váltópénzek, melyek egy régi (pengő) forint 10-ed részét képezték. Verésük I. Lipóttal kezdődik s 1849. szünt meg. Későbben a H. név a 10 kros osztrák értékü váltópénzre is átment.

H. a zenében oly mű vagy tétel, mely hat hangszerre vagy hat énekszólamra van irva. Ez esetben sextuor, sextett (olasz. sestetto) a neve. A hat hangszer vagy szólam megválasztása a zeneiró tetszésétől függ. A hangszeres hatos-zenemű rendesen a klasszikus műformák keretében mozog, mint a szonáta, szimfonia, vonósnégyes stb. Ha énekszólamok képezik a H.-t, mint szélesebben kidolgozott műforma ritkán fordul elő, csak mint kiegészítő rész operák, oratóriumok, kantáték s más vokálművekben. Egyik leghiresebb vokál-hatos Donizetti Sextettje Lucia operájában. Mint szám a hatos gyakran előfordul a zeneművek hangjegyértéki beosztásánál, ily alakban p.:

[ÁBRA]

s ily esetben az időérték egyenetlenségének jelzésére vonatkozik és Sextola néven ismeretes. A hangzatjelzésnél a 6-os szám egymagában valamely basszushang fölé téve, valamely hármas hangzat első megfordítását jelenti. Vezérkönyvekben v. többféle hangszer s énekszólamra irt zemeművekben egy taktus keretében azt jelenti, hogy az illető hangszer v. énekszólam hat taktuson át szüneteljen.


Kezdőlap

˙