Hegyi csalogány

(Ruticilla tithys Scop.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a rigófélék családjába tartozó madárfaj. Feje, nyaka és melle kékesfekete, háta hamuszürke, hasa világosabb, szárnyai barnák, evezőtollai fehér szegélyüek, farka rozsdaveres. A nőstény és az egyéves him hamuszürke, barna szárnyakkal. A második evezőtoll olyan hosszu, mint a hetedik és 1,5 cm.-rel rövidebb, mint a harmadik. Európában közönséges. Hazánkban - hegyekben - gyakori. Költözködő madár. Hozzánk április első felében érkezik. Különösen esős időben szépen énekel.

Hegyi-dandárok

Hegységekben viselendő háboru esetén H. alakíttatnak, melyeket ugyan hegyi hadosztályokba is lehet összeállítani, de azért mégis a H. képezik a hadászati seregrészeket, melyekkel a vezér számol. A H. több fegyvernemből állíttatnak össze és mindazon intézetekkel láttatnak el, melyek önállóan végrehajtandó hadműködésekre szükségesek. A H. csapatainál és intézeteinél szekerek helyett részben málhás állatokat alkalmaznak és tüzérségének ágyuit és lőszereit is leginkább málhás állatok viszik; szükség esetében málhát vivő embereket is fogadnak a hadi szerek, élelemcikkek stb. szállítására. A H. rendszerint 4-5 gyalog-zászlóaljból, egy hegyi ütegből és a dandárparancsnokságból, valamint a szükségnek és a terepviszonyoknak megfelelő számu lovasságból és utászokból áll; ezeken kivül a H.-hoz még egy hegyi lőszertelepet, egy hegyi élelmező oszlopot és egy hegyi felszerelésü egészségügyi intézetnek 1-2 osztályát is osztanak be. L. még Dandár.

Hegyi-eke

l. Eke.

Hegyi-fa

l. Azbeszt.

Hegyi-füz

(növ.), l. Pálmafüz.

Hegyi-hus

l. Azbeszt.

Hegyi juhok

különböző testnagyságuak, izmosak és edzettek, azonban lassan fejlődnek s többnyire nehezen hiznak, de hazájukban nem nélkülözhetők, mert az értékesebb juhfajták nem képesek a hegyekben megélni. Leghiresebb H. a larzac-fajta, mert ennek tejéből készül a világhirü roquefortsajt; igen ismeretes és sokat emlegetett H. továbbá a blackfaced Észak-Angolországban.

Hegyi-kátrány

oly barnás, ragadós bitumenes olaj, mely félig folyós és mintegy átmenetet képez az aszfalt és a petróleum között.

Hegyi-kék

lazurit, melyet igen tüzes világos kék porrá őrölve vizi festéknek használunk. Összetételére nézve bazikus szénsavas réz.

Hegyi-kristály

szintelen, legtöbbször átlátszó, viztiszta quarckristály, mely rendesen csoportokban terem bányák falain, üregeiben, hasadékaiban s pedig különféle nagyságban. Bányavirágnak is mondják, bár sokkal használtabb név a H., mely a német Bergkrystall-nak fordítása. Vonatkozik pedig a név arra, hogy régebben a kristályt általában a viztiszta, jéghez hasonló quarcra vonatkoztatták, mint aminő a H. gyakran szokott lenni. A hegyi szó pedig azt jelenti, hogy hegyen terem. Nálunk alig van bányahely, hol H.-t ne találnának; szépek kerülnek Selmecről, Kapnikról. A legszebbek és a legnagyobbak a svájci, további a dauphinei, a tiroli s a Salzburgi-Alpokból valók. Gyönyörü, viztiszta H.-t találni néha a carrarai mnárványban benőve. Egészen viztiszták, teljesen átlátszók és sokszor tartalmaznak vizcseppeket meg folyós szénsavat is bezárva a Braziliából valók. A berni Oberland u. n. Zvikenstockján 1735. talált «kristálypincéből» vagy 1000 mázsa H. került elő. Egy méternél magasabb és 400 kg-nál súlyosabb H.-t is találtak már. Madagaszkár szigetéről régebben 8 m. kerületü kristályokat is hoztak. A régi időben igen kedvelt drágakő volt, továbbá serlegeket, kancsókat, vázákat, tálcákat, csészéket stb. köszörültek belőle. Ma leginkább pápaszemeket köszörülnek belőle, továbbá finom vegyi mérlegekhez támasztóul használják, meg a legpontosabb súlyokat készítik belőle, azonkivül különféle drágakövek hamisítására is alkalmazzák, amikor különféle szinekre festik. A megmunkálásra a H.-t leginkább Braziliából hozzák. Itt-ott azonban még ma is használják harmadrendü drágakőül. A kereskedelembe a megmunkált H.-t különféle néven hozzák: mármarosi gyémánt, cseh gyémánt, okcidentális gyémánt, rajnai gyémánt. A rajnai kavics, a csehek köve megnevezések szintén H.-ra vonatkoznak. A finoman repedezett és interferenciális szineket mutató H.-t irisz-nek, irisz-kvarc-nak, szivárványos kvarc-nak mondják. Némelykor zárványok vannak benne (rutil, turmalin atb.), melyek ha finom hajszálakhoz vagy tükhöz hasonlítanak, a H.-t igen széppé teszik és nevök: hajas kövek, Venus haja, tűs kövek, szerelem nyila stb. A magyar királyi koronázási jelvények között a királyi jogar tetején egy 7 cm. vastagságu H. gömb van, melynek három oldalán sajátságos, leginkább oroszlánhoz v. kutyához hasonló állatok képe van vésve. (V. ö. Schmidt S., A drágakövek.)


Kezdőlap

˙