a. m. napfordító. Nagyobb távolságokra való irányzásoknál, mint p. elsőrendü háromszögeléseknél nem használhatnak a beirányozandó pont megjelölésére zászlókat, rudakat, sőt még állványokat sem. Gauss találmánya volt a napsugarakat tükörrel vetíteni a beirányzott pontról az irányzóhoz. Sokféle rendszer szerint készülnek s az egyszerübb szerkezetek kiszorították a Gauss-féle tükörkeresztes H.-ot. Miután a napsugarak a tükörfelületről egy fénykúp alakjában vetődnek vissza, nem nagy pontosságot igényel a beirányozás és nem is szükséges a tükröt folytonosan a nap járása szerint irányozni, elég percenkint egyszer igazítani.
H., olyan quarc-változat, melynek fűzöld, áttetsző alapszinében vörös pontok vagy foltok vannak (l. a Drágakövek képmellékletén). A fűzöld alapszin tulajdonképen plaszma, a vörös pontok, foltok pedig karneol. Magyarul véreskőnek is volna mondható. A középkorban sok babonát füztek hozzá; a hosszu életet meg a zivatarokat hozták vele kapcsolatba. A legszebbeket Kelet-Indiából, Khinából, Bokharából, Tatárországból hozzák, de hazánkban Erdély némely vidékén is találni. Gyürükbe, pecsétkőnek ma is elég gyakran használják. Keleten különösen a kardmarkolatokat szeretik vele ékesíteni.
(Extrait de Héliotrope), finom illatszer, melyet régente a Heliotropium peruvianum virágaiból készítettek, jelenleg azonban kevés jázmin-illat hozzáadása mellett a mesterséges és olcsó heliotropinnak finom szeszben való oldása által állítják elő.
l. Illanó olajok.
Tourn. (kunkor, napfüve, napra néző fű, nap után forduló fű), az érdelevelüek génusza, füvek, félcserjék v. cserjék hasítéktalan, tojásdad v. lándsás, érdes levelekkel, álernyőforma csigafürtös virágzattal, érésekor négyfelé hasadó szemterméssel. 120-170 faja mind a két világrésznek, a tropikus és szubtropikus vidéken nő, csak kevés terjed feljebb, hazánkban 3, Közép- Európában csak egy (H. Europaeum L.) terem. A H. Peruvianum L., közönségesen kerti vanilia, perui és chilei, egész 2 m. magas diszcserje, szép kék virága kellemes vaniliaszagu. Van fehér, továbbá haloványabb és sötétebb kékszinü fajtája. A H. corymbusum R. et Pav. virága és levele nagyobb, amaz sötétebb, lilaszin v. kékespiros, narcisz-illatu. Szintén kertben ápolják. A H. Europoeum L. var. gymnocarpum Borb. hazánkban ugaron, parlagon gyakori; füve régente officinális volt.
Mint a növényekre, ugy az állatokra nézve is a nap sugarainak különböző irányító hatása van; amig azonban a növényekre vonatkozólag már régebbi időkben tettek megfigyeléseket, addig az állatokat csak ujabb időben kezdik ily irányban tanulmány tárgyává tenni. A napsugarak hatása más a kifejlődött s más a még fejlődő állatra nézve. Szoros értelemben vett H.-t ez ideig még csupán a Hidroidpolipokon észleltek s ez vangy pozitiv, vagy pedig negativ; pozitiv akkor, ha az illető állatnak szervei a fény felé igyekszenek, negativ ellenben akkor, mikor a fény elől elhuzódnak; de e két jelenséget ugyan egy állaton is észlelhetjük, amennyiben szervei közül egyesek a fényt keresik, mások ellenben kerülik. A kifejlődött állatoknak a fénnyel szemben való magaviseletét fototaxis névvel illették s ez szintén vagy pozitiv, vagy negativ; pozitiv akkor, ha az állat adoralis testvégével és hasoldalával fordul a fény felé, mig ellenben negativ akkor, ha adoralis testvégét és hátát tartja a fénynek. Az első csoportba tartozó állatok a fénykeresők (fotofil), másodikba tartozók a fénykerülők (fotofob). Fototaktikus jelenséget igen sok állatfajnál figyelhetünk meg; a véglények között különösen az ostoros ázalékállatkákat tanulmányozták, mig a magasabb rendü állatok között a rovarokat s általában a barlanglakó állatokat, melyek között a fénykerülők pédányképe a Proteus anguineus. Érdekes az is, hogy az állatokra nézve iránytadó s illetőleg nem közömbös a fény intenzitása is, amennyiben erős fény pozitiv, gyenge fény, vagy fényhiány negativ eredményt idéz elő. A fény intenzitása mellett azonban nagy szerepet játszik a fénysugarak törési képessége is s az erősebb törésü sugarak élénkebb hatásuak, mint a gyengébb fénytörésüek. Általában azonban azt mondhatjuk, hogy a gyengébb fénytörésü sugarak lassítják, sőt meg is akasztják egyes állatok tevékenységét, mig az erősebb fénytörésüek fokozzák. A megfigyelések azt is kiderítették, hogy a szinképnek nem valamennyi sugara hat egyformán egy bizonyos állatra, mert egyeseknek hatása pozitiv, másoké ellenben nevetiv, azaz: vagy fokozza, v. csökkenti a működését. V. ö. Driesch, Heliotropismus bei Hydroidpolypen (Zool. Jahrbücher, 5. köt. 1890); Verworn, Psycho-physiologische Protistenstudien (Jena 1889); Loeb, Der Helitropismus der Tiere (Würzburg 1890).
l. Napszurás.
a protozoa-állatkör Sarcodina csoportjának egyik osztálya, melynek fajai legnagyobb részben édesviziek. L. Napállatkák.
(Haligóc, Halbingsau), kisközség Szepes vármegye magurai j.-ban, 517 tót lakossal; vizi fürészművel. Közelében a Perina v. heligóci barlang.
L., a haslábu lágytestüek osztályának Pulmonata rendjébe tarozó csiganem, melynek képviselője a mi kerti csigánk is. L. Haslábuak.
a fekélyekről szóló tan. A kórtan egy részlete.