Henna

Hennacserje v. hennagyökér, l. Lawsonia.

Henne am Rhyn

Ottó, német kulturhisztorikus, szül. St. Gallenban 1828 aug. 26., Bernben tanult, majd állami titkár, tanár és 1859. állami levéltárnok lett szülővárosában. 1872. átvette a lipcsei Freimaurerzeitung szerkesztését, 1877. Hirschbergben, majd Zürichben találjuk mint szerkesztőt s 1883 óta megint levéltárnok St. Gallenban. Művei: Geschichter des Kantons St. Gallen (1863); Geschichte des Schweizervolkes (3 köt., 3. kiad. 1878); Allgemeine Culturgeschichte (6 köt., 2. kiad. 1877-79); Diedeutsche Volkssage (2. kiad. 1879); Culturgeschichte des Judenthums (1880); Das Jenseits (1881); Die Kreuzzüge (illusztrálva, 1883); Culturgeschichte des deutschen Volkes (2 kötet, illusztrálva, 2. kiad. 1893); Culturgeschichtlishe Skizzen (2. kiad. 1889); Die Cultur der Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft (2 köt., 1890); Das Buch der Mysterien (3. kiad. 1890); Die Jesuiten (2. kiad. 1890); Die Frau in d. Culturgeschichte (1892). Teufels- u. Hexenglauben (1892); Christenthum u. Fortschritt (1892); Eine Reise durch das Reich des Aberglaubens (1883); Dei Gerberchen der Sittenpolizei (1893). Irt azonkivül számos művet a szabadkőmivességről, nagyobbrészt névtelenül. Önéletrajza 1890. jelent meg.

Henneberg

egykori grófság a németországi frank kerületben, Szászország, Türinia, Hessen, Fulda és Würzburg közt, 2000 km2 területtel, 105,000 lak. Az első H.-i gróf, akiről az okiratok (1037 körül) szólnak, I. Poppo volt. Legnagyobb virágzását VII. Bertold (született 1271.) idejében érte el. Az utolsó a H. grófi családból Ernő György (megh. 1583.) volt. A grófság jelenleg Poroszországnak (Schleusingen és Schmalkalden járások 737 km2), a szász-meiningeni (Römhild, Meiningen, Salzungen 880 km2), és szászkoburg-gothai hercegségnek részeit alkotja.

Henneberg

Károly, honvéd altáborngy s a honvéd lovasság főfelügyelője, szül. 1833., megh. Budapesten 1888 dec. 7. Az 1849 és 59-iki olaszországi hadjáratokban mint hadnagy, illetve százados vett részt; az 1866-iki porosz háboruban a vezérkaba volt beosztva, s a háboru után őrnagyi ranggal kilépett a hadseregből s horvátországi birtokaira vonult. Midőn Andrássy Gyula gróf mint honvédelmi miniszter a magyar honvédséget szervezt, H.-et bizta meg a honvéd lovasság szrevezésével és kiképzésével. E megbizást mindenek megelégedésére végezte s 1873. ezredessé nevezték ki, 1878. pedig a vaskoronarend 3-ad oszt. lovagrendével együtt altábornagyi rangot nyert s egyuttal a honvéd lovasság felügyelőjévé is kineveztetett. Sirját a kerepesi-uti temetőben közadakozásból emelt szép emlék diszíti.

Henneberg

1. Rudolf, német festő, szül. Braunschweigban 1825 szept. 13. megh. u. o. 1876 szept. 14. Eleinte a jogi pályára készült, de csakhamar a festészetre adta magát és 1850. az antwerpeni akadémiára ment, 1851. pedig Párisba, hol Couture tanítványa lett. 1861. Olaszországba ment és főleg a velencei mestereket tanulmányozta, 1863-65. Münchenbe, 1866-73. Berlinben tartózkodott. 1868. festette meg legsikerültebb és legnépszerübb képet, a Szerencsevadászatot (berlini nemzeti képtár), mely még ma is országszerte ismeretes. Az 1870-71. hadjárat után hazafias tárgyu képeket festett a charlottenburgi Warschauer-villában, 1873-76. Rómában tartózkodott és több lovas- és vadászképet festett.

2. H. Vilmos, német agrikulturkémikus, szül. Wasserlebenben 1825 szept. 10., megh. Greeneben 1890 nov. 24. 1853. Journal für Landwirthschaft c. folyóiroatot alapított s a hannoverai gazdaság előremozdítása érdekében kémiai laboratoriumot nyitott. 1857-ben az ujonnan keletkezett weendegöttingai agrikulturkémiai kisérleti állomás vezetője lett és 1865. e minőségének megtartása mellett a göttingai egyetemhez tanárrá nevezték ki. H. legfőbb érdeme, hogy a gazdasági állatok takarmányozása terén Liebig elméletének fonalán uttörő tanulmányokat tett. Főbb műve: Beiträge zur Begründung einer rationellen Fütterung der Wiederkäuer (Braunschweig 1860-64; ehhez: Neue Beiträge, Göttinga 1870-71).

Hennebont

város Morbihan francia départementban, 12 km.-nyire Lorienttól, a Blavet és vasut mellett, amely itt 222 m. hosszu és 25 m. magas pompás viadukton megy át, 6972 lak., kis folyami kikötővel, tengeri fürdőkkel, hajóépítéssel, a XVI. században épült és magas gótikus toronnyal ellátott templommal. Erődítményeinek romjai maig is láthatók.

Hennegau

l. Hainaut.

Hennepin

county Minnesota É.-amerikai államban, 1550 km2 területtel, 185,294 lak., Menneapolis székhellyel.

Hennequin

Alfréd, francia szinműiró, szül. Liegeben 1824 jan. 13., megh. Párisban 1887 aug. 7. Eleinte mérnök volt, de 1875 óta teljesen az irodalomnak élt. A bohózathoz igen közel álló vigjátékot művelte. Számos darabja közül megemlíjük a következőket: Les trois chapeaux (1871, Lebrun Alfréd álnév alatt, magyarra Sz. K. fordítota Három kalap cimen); Aline (1873); Les dominos roses (1871); Bébé (1877); Nounon(1879, Najac-kal együtt); Niniche (1878); Le Phocque (Delacour-ral, 1878); Petite Correspondance (1879); La femme á papa (1885. Némely műveit szinházainkaban is előadják.

Henner

János Jakab, francia festő, szül. Brauweilerben (Elzász) 1829 márc. 5. Párisban Drolling és Picot tanítványa volt, majd 1858. elnyervén a római nagy dijat, Olaszországban a velencei mesterek, de még inkább Coreggio műveit tanulmányozta. Bámulatos, titkozatos finomsággal, modern érzékiséggel állítja elő a mezítelen nőalakot, melyet rendesen elégiai hangulatu tájékba helyez. Az ilyen festményein többnyire esti homány borong; a tárgyak képe elmosódik, csak a mezítelen test sugáoz még ki fényt. Legkitünőbb művei: Zsuzsánna a fürdőben (1865, Luxembourg-képtár Párisban); Biblis forrássá változik át (1867, dijoni muzeum);Fekete pamlagon fekvő nő (1869, mühlhauseni muzeum); Az idill (két mezítelen nő, 1873, Luxenbourg muzeum); A könyörületes szamaritánus (1874, u. o.); A holt Krisztus (1876); Az est (1877); A najád, A vezeklő Magdolna (1878); Krisztus a sirba, Az ekloga (1879); A forrás nimfája (1881); Olvasó nő (1883). Hasonló jellegüek női képmásai is.


Kezdőlap

˙