Herzlieb

Minna, szül. Züllichauban 1789 májs 22., megh. Görlitzben 1865 okt. 7. Jenában nevelkedett, hol Geothe 1807. megismerte és megszerette. 1826. Walch tanárhoz ment nőül. Ugy mondják, hogy ő a Wahlverwandtschaften Ottiliájának eredetije; a nagy költő több szonettet is irt hozzá. V. ö. Hesse, Minchen H. (1878) és Gaedertz K. Th., Geothes Minchen (1887).

Herzog

1. Eduárd, ó katolikus püspök Svájcban, szül. Schongauban (Luzern kanton) 1841 aug. 1. Tanulmányait bevégezvén, 1867. lelkész s 1868. az exegezis tanára lett a lzerni teologiai intézetben. 1870-71. a csalatkozhatatlanság dogmája ellen intézett: Katholische Simmen c. hetilapot adta ki; 1872. önként lemondott tanár állásáról és Krefeld (rajnai Poroszország) ó-katolikus hitközség plébánosa lett. 1873. Olten (Svájc) plébánosa, 1874. a berni egyetemen az ujtestamentomi exegezis tanára lett; 1876. pedig őt választották meg Svájc kat. egyházának püspökévé. Művei: Über die Abfassungszeit der Pastoralbriefe (Luzern 1870); Christkath. Gebetbuch für gemeinsamen Gottesdienst (Bern 1879, 3. kiad. 1889); Gemeinschaft mit der anglo-amerik. Kirche (u.o. 1881); Religionsfreiheit in der helvet. Republik (u.o. 1884); Synodalpredigten und Hirtenbriefe (u.o. 1886); Thaddäus Müller (u.o. 1886); Katechismus (u.o. 1887-1889); Bruder Klaus (u.o. 1887); Leo XIII. als Retter der gesellschftlichen Ordnung (Solothurn 1888); Über den röm. Ablass (Zürich 1890); Robert Kälin (Solothurn 1891). Teologiai lapokat is szerkesztett és adott ki.

2. H. Hans, svájci tábornok, szül. 1819 okt. 28., megh. Aarauban 1894 febr. 2. Kereskedői pályára ment, de katonai tanulmányokkal is foglalkozott s 1839. belépett a svájci tüzérségbe, majd 1846. mint önkéntes a württembergi tüzérségbe. 1860. ezredes és a svájci tüzérség inspektora lett. 1870. a népmet-francia háboru kikötésekor a határszélen állott hadak főparancsnökságát bizták rá.

3. H. János Jakab, német ref. teologus, szül. Baselben 1805 szept. 12., megh. Erlangenben 1882 szept. 30. Egyetemi tanulmányait 1823-29. szülővárosában és Berlinben végezte, 1830. Lausanneban lett tanár, 1847. Halleban, 1854. Erlangenben, 1877. nyugalomba lépett. Nagyszámu művei közül a legkiválóbbak: Johann Calvin (1843); Das Leben Ökolampadius' und d. Reformation d. Kirche zu Basel (1843, 2 köt.); Die romanischen Waldenser (1853); Abriss der gesammten Kirchengeschichte (1876-82, 3 köt.); de különösen nagy szolgálatot tett a protestáns tudományos világnak a Ralancyclopädie für protestantische Theologie u. Kirche c. nagy munkájával, melyet 1854. indított meg s 1866. végzett be a XXI. kötettel, s melyet 1877 óta Plittel, ennek halála után pedig Hauckkal együtt ujra átdolgozott (az utlsó kötet, a XVIII-ik, 1888. jelent meg Hauck szerkesztése mellett).

4. H. Károly József Benjamin, német államférdiu, szül. Breigben 1827 márc. 20. Többnemü hivataloskodása után 1871. valóságos titkos tanácsosi rangot kapott s a birodalmi kancelláriában az elzász-lotaringiai osztály igazgatója lett. 1876. mint ugyanazon osztály második-államtitkára a szövetségi tanácsnak is tagja volt, 1878-79. a gyapju és vászon ipar országos anketjét vezette, 1879. okt. 1. mint államtitkár az elzász-lotaringiai minsiztérium élére állt, de Manteuffel intézkedéseivel nem értvén egyet, már 1880 jul. havában lemondott hivataláról; 1881-82. beutazta egész Amerikát. Munkája: Reisebriefe aus Amerika (Berlin 1884). 1885 óta része van az Ujguineai Társaság vezetésében.

5. H. Róbert, boroszlói hercegpüspök, szül. Schönwaldeben (Szélézia) 1823 febr. 17., megh. Boroszlóban 1857. Plébános Briegen 1863. és 1870. berlini prépost. Mérsékelt érzelmei miatt 1882. boroszlói püspöknek lőn a porosz kormány által kinevezve. Első püspök a kulturharc óta. A katolikus érdekekből semmit sem áldozott fel.

Herzogenberg

Henrik, osztrák zenész, szül. Grazban 1843 jun. 10. A bécsi konzervatoriumon Desseff tanítványa volt. 1875 óta Lipcsében a Bach-társaságot vezeti, melyet Volklanddal, Spittával és Holsteinnal 1874. alapított; 1885-92. Kiel Firgyes utódjául hivatott meg Berlinbe, a zeneakadémia zeneszerzői mesteriskolájának tanárául. Nagy ellenpontozó; szerzett kamarazenét, szimfoniákat, Odysseus c. szimfoniai költeményt, nagy karénekeket zenekarral, zongoraműveket. - Neje, szül. Stockhausen Erzsébet (szül. 1848., meghalt 1892.), zongoraművésznő volt.

Herzogenburg

község St. Pölten alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Traisen balodalán, vasut mellett, 1913 lak., az augusztinusoknak 1112. alapított kolostorával és ebben szép könyvtárral, kép-, érem-, ásvány-, és régiséggyüjteménnyel.

Herzogenbush

németalföldi város, a. m. 'sHerogenbosch. (l.o.)

Herzog Ernst

egy német költemény hőse, l. Ernő herceg.

Herzon

(Cherson), l. orosz kormányzóság, melyet Besszarábia, Podolin, Kijev, Poltava, Jekaterinovszlav, Tauria kormányzóságok és a Fekete-tenger határolnak. Területe 712,823 km2, lak. száma 2.026,853 (70 gyarmatban 6000 német). A terület legnagyobb része sikföld, csak É-on dombos; részint ermékeny, részint puszta, amely azonban szintén alkalmas a megművelésre. Folyói: a Dnyeper, jobboldalán az Inguletzcal; a Bug, balodalán az Ingullal; a Titigul, Dnyeszter. Több vasutvonal vezet át rajta; van 29 kat., 19 prot. temploma; 13 gimnáziuma, 10 progimnáziuma, 5 reáliskolája, 4 szentegyházi iskolája, 33 elemi iskolája. Termékei: gabona, főzelék, gyümölcs, bor (különösen a német gyarmatokban); jelentékeny a juh- (2, 3 millió, többnyire merino-juhok), ló-, marhatenyésztése is. Kereskedelme (4 kikötővel) és ipara (22 bonbon-, 5 festék-, 8 petroleum-, 2 tinta-, 34 kocsigyára stb.)egyaránt virágzó, ugyszintén halászata is. 6 járásra oszlik: Alexandrija, Ananyev, H., Jeliszavetgrád, Odessza, Tiraszpol. - 2. H. tartomány fővárosa, mely hajdan vár is volt és a tengernagy székhelyéül szolgált; a Dnyeper jobb oldalán terül el. Lak. száma 62,346; van 12 gör. kat, 1 róm. kat. és 1 luther. tempoloma, 2 zsinagógája, 2 gimnáziuma, 2 felsőbb leányiskolája, 1 szemináriuma, 1 járási iskolája és 1 zsidóiskolája. A lakosok fagyu- és szappanfőzéssel, gyapjumosással, sörfőzéssel, szivar- és dohánygyártással foglalkoznak; jelentékeny a gabona- és fakivitel. Van számos gőzmalma is. H.-t 1778 Potemkin alapította akinek szobra is van a városban; 1787. itt folyt tárgyalás II. Katlin cárnő és II. József császár között.

Hes

(franc. és ol. si bémel), az egy b-el lejebbitett h-nak az elnevezése, mely hang azonban csak bé-nek neveztetik. A német zeneiskolákban gyakran előfordul a hes elnevezés is.

Hesbaye

v. Hasbagne, Hasbaing, Közép-Belgiumnak a Maastól É-re Liége, Huy, Hannut, Tirlemont, Saint-Trond és Tongres közt fekvő, igen termékeny vidéke, amely jelenleg Liége, Limbourg és Namur tartományok között oszlik meg. A VIII. sz.-ban Pagus Hasbaniensis nevet viselt. Fővárosa Waremme volt.

Hesdát

1. kisközség Torda-Aranyos vármegye alsó-járai járásában, 1056 oláh lakossal. Nagy határa (13.163 ha.) nagyrészt erdős. H. lakói barom-, juh- és sertéskereskedéssel, valamint fakereskedéssel és szénégetéssel foglalkoznak.- 2. H. az Aranyos folyó baloldali mellékvize, Torda Aranyos vármegye É-i határán H. község felett ered s DK-re folyik középmagasságu hegyek közt. Nevezetes völgyének alsó része, mely a hegység mészképződményeit áttörve, a hires Tordai hasadékot (l.o.) alkotja. A H. Sindfalvával szemben ömlik az Aranyosba, hossza 40 km.


Kezdőlap

˙