Hétvezér

l. Hétmagyar.

Hét világ

l. Hét erdő.

Hetyei

Gábor, pedagogus, iró, szül. Bodméron (Fehér vmegye) 1843 jun. 26., megh. Budapesten 1894 jul. 21. A középiskolák végzése után a budapesti egyetem bölcsészeti fakultására járt s középiskolai tanárrá képezte magát. Iskolai pályája bevégezte után nevelősködött s mint nevelő Gönczy Pállal is ismeretségbe jutott. Ez ismeretség folytán Gönczy a budai állami tanítóképző intézetbe neveztette ki mindjárt az első szervezés alkalmával segédtanárnak. Budáról S.-Kereszturra került mint rendes tanár s innen néhány évi működés után kinevezték a dévai állami tanítóképző intézet igazgatójává s itt működött egész haláláig. A tanítóképzésnek hű munkása volt. Nagy érdeme, hogy 1886. megindította a Magyar Tanítóképző c. ujságot s ezáltal nemcsak a tanítóképzés ügyét szolgálta, de a képezdei tanárokban a testületi szellemet is felébresztette s izgatásai folytán 1889. a képezdei tanáregyesületet meg is alkotta. Mint ifjúsági iró is nevezetes, 1892-ben Gyöngyvirágok c. verses kötetét Pósa Lajos vezette be az irodalomban s azután is sok szép verset irt az ifjúság számára, melyek Pósa lapjában jelentek meg.

Hetzel

Péter Gyula, francia könyvkereskedő, szül. Chartresban 1814 jan. 15., megh. Monte Carloban 1886 márc. 17. Kiadóüzlete egyike volt a legjelentékenyebbeknek Párisban; 1848. a külügyminisztériumba osztályfőnök és Cavaignac főtitkára lévén, politikai szerepet is vitt, amiért az államcsiny óta az 1859-iki amnesztiáig Brüsszelben volt kénytelen tartózkodni. Itt kezdte meg később Párisban folytatott jó és olcsó Hugo Victor, Augier, George Sand, stb. miniature kiadásainak gyüjteményét (Collection Hetzel). P. J. Stahl álnév alatt maga is irt cikkeket, számos elbeszélést és ifjusági iratot. 1864 óta Macével együtt a Magasin illustré d'éducation et de récréation-t adta ki, amelyből később a Bibliotheque d' éducation et de récréation (1893, 250 köt.) keletkezett. - Fia, H. Lajos Gyula, szül. 1847 nov. 8., 1867. lépett az üzletbe és atyja halála óta annak tulajdonosa. A cég cime: J. Hetzel & Cie.

Hetzer

Lajos, svájci teologus, szül. Bischoffszellben (Thurgau kanton) a XV. sz. végén, lefejeztetett Konstanzban 1529. Mint zürichi lelkész előbb a Zwingli-féle reformációhoz csatlakozott (1523); ezután Augsburgba ment, de rövid idő multán visszatért Zürichbe s ekkor a keresztségismétlők egyik vezetője (1525); midőn emiatt Zürichből elüzetett, ismét Augsburgban talált menedéket, de szélsőségei miatt innen is mihamarabb távoznia kellett; Baselben és Zürichben több-kevesebb ideig tartózkodva. Strassburgot választá lakhelyéül, itt az ó-testamentom prófétai könyveit fordítá németre, majd Denk Jánossal (l. o.) együtt szentháromságellenes tanokat igyekezett a nép között elterjeszteni; részint ezen ok, részint kicsapongásai miatt Konstanzban elfogatott és lefejeztetett.

Heuberg

a Duna és Fridingen közt elhuzódó, 15km. hosszu és 22 km. széles, köves fensik a Sváb Jura Dny-i részében, az 1010. m. magas, Rottweiltól DK-re fekvő Hohenberg-csúccsal, amelyet a környék lakói boszorkány-tanyának tartanak.

Heuberger

Rikárd, osztrák zeneszerző, szül. Grazban 1850 jun. 18. Előbb a mérnöki pályán működött, de 1876 óta kizárólag a zenére adta magát és azóta többnyire Bécsbe működik mint karmester, kritikus és zeneszerző. 100-nál több dalt, számos kardalt és néhány nagyobbszerü zenemüvet és operát irt. Ez utóbbiak közül említendő: Abenteuer einer Neujahrsnacht, Manuel Vanegas és Mirjam. Ez utóbbit 1894. (jan.) Bécsben is előadták.

Heubner

Ottó Leonard, német politikus és iró, szül. Plauenben 1812., megh. Blasewitzben 1893 ápr. 1. 1848. tagja volt a frankfurti német nemzetgyülésnek, 1849. az első szász kamarának, hol a német nemzetgyülés szuverenitását védelmezte. 1849 május 4. itt a felkelés idején az ideiglenes kormányba választották be, a katasztrófa után pedig Chemnitzben elfogták, halálra itélték, de az itéletet II. Frigyes Ágost király életfogytiglan tartó szabadságbüntetésre változtatta. 1859. János király megkegyelmezett neki. 1869. a második kamara tagja volt. Munkái: Selbstvertheidigung (Zwickau 1850); Gedichte (u. o. 1850); Herr Goldschmeid und sein Probierstein (Lipcse 1852); Englische Dichter (u. o. 1856); Zweihundert Bildnisse u. Lebensbeschreibungen berühmter deutscher Männer (u. o. 1857); Klänge aus der Zelle in die Heimat (Drezda 1859).

Heuduck

Vilmos, porosz tábornok, szül. Boroszlóban 1821 ápr. 5. 1838. tiszt lett, résztvett a badeni hadjáratban, 1864. mint lovaskapitány harcolt a dánok ellen, 1870-71. a 13-ik huszárezredet vezérelte, 1873. dandárparancsnok, 1875. vezérőrnagy, s 1991. generallieutenant lett; 1884. átvette Metzben a lovashadosztály parancsnokságát s 1888. lovassági tábornokká neveztetett ki, 1890. nov. 4. nyugalomba vonult.

Heuff

János Hadrián, ismeretesebb Huf van Buren álneve alatt, németalföldi iró, szül. A vezaathban (Gelderland) 1843 márc. 5. A delfti akadémiában végezte tanulmányait. Történeti regényei nagy korhűséggel vannak megirva. Nevezetesebbek: De Kroon van Gelderland (Hága 1877); De mannen van Sint-Maarten (3 köt., u. o. 1882); De laatste der Arkels (2 köt., Haarlem 1885); Hertog Adolf (Hága 1886). Utleirásait Langs Lahn en Dill (2 köt.) a természet-költészet bája lelkesíti. Oom Frederik c. regényét (Haarlem 1886) a jellemek sikerült festése teszi becsessé. E regényt a szinpad számára is átdolgozta (Zütphen 1887).


Kezdőlap

˙