Heves-szolnok-jászvidéki Tisza- és belvizszabályozási társulat

A Tisza jobbpartján Poroszló és Szolnok között terül el, ezenkivül töltései vannak a Zagyva alsó részén és a Tarna mellett is, összesen 108 km. hosszban. 1852. kezdett megalakulni, de a kezdet nehézségeivel küzdő társulatot ugy az 1853. évi igen magas, mint az 1855. évi, minden addiginál nagyobb árviz teljesen elborította. E kettős szerencsétlenségnek azonban kettős haszna is volt a társulat szempontjából: egyrészt a töltéseknek szükséges és hasznos volta minden kétséget kizárólag beigazoltatván, ezek felépítése gyorsan végre is lőn hajtva; másrészt a kiöntött árviz által elborított területek a helyszinén még az elárasztás alkalmával felvétetvén, ez ugy az ártérfejlesztést, mint részben még az osztályozást is nagyon megkönnyítette. Ártere 109.650 kat. hold, mely a már befejezett műszaki ártérfejlesztés folytán még 60.000 holddal szaporodott. Alakulásától kezdve 1892 végéig 3.115.000 frtot fektetett be, mig adóssága 3.600.000 frtra rug. Igen szépen végrehajtott belvizszabályozással bir. Van összesen 279 km. hosszu 40 csatornája, a kisebbek 30-50 cm., a nagyobbak 1-5 m. fenékszélességgel s 2:3 oldallejtővel. Van 3 kétnyilásu (egyenként 150-160 cm. széles) és egy 2 m. széles egynyilásu nagyobb zsilipe, melyek közül kettő (a Hanyi-éri és dobaparti) ujabban teljesen betonból készült, mig a másik kettő (a sajfoki és milléri) már régebben, kővel burkolt téglából. A sajfoki zsilip mellett egy 95 cm. átmérőjü, 5 m. emelési magasságu és mpercenként 1 m3 munkaképességü; a dobaparti mellett pedig egy 60 cm. átmérőjü és 5 m. emelési magasságnál 500 liter munkaképességü centrifugál szivattyutelep van fölállítva. Van a tiszai vonalon ezeken kivül még 7 vas- és 3 betoncsőzsilip, a Zagyva mellett 6 vascső- és 2 betonzsilip, végre a tarnamelletti töltés alatt 2 vascsőzsilip. A csőzsilipek átmérője 25 cm. és 1 m. közt váltakozik. Székhelye Jász-Kisér, mely Tisza-Sülyön keresztül a tiszai töltésvonal gátőrházaival (s ezeken át a szolnoki folyammérnökséggel) telefonvezeték által össze van kapcsolva. A vezetéknek a zagyva-melletti töltésvonalra való kiterjesztését a közgyülés már elhatározta.

Heves talaj

l. Talaj.

Hévforrás

a. m. meleg forrás, l. Forrás.

Héviz

l. kisközség Nagy-Küküllő vármegye kőhalmi j.-ban, 1303 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. 1311. már kolostor volt itt, 1312. Calida Aqua név alatt fordul elő mint Fogaras várhoz tartozó helység. Nevét meleg forrásairól vette. Az Olt partján szük völgyben fekszik s számos régi udvarháza közül nevezetes a kastényszerü Haller-udvar, melyben gróf Bethlen Kata irónő és udvari papja Bod Péter lakott. A községtől 3 km.-nyire DNy-felé római castrum nyomai látszanak. jelenleg gróf Haller birtoka. - 2. H., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei váci alsó j.-ban, 1749 magyar lakossal; vasuti állomás, postahivatal és postatakarékpénztár. Vidékén több langyos forrás bugyog fel. 3. H., Keszthelyhez tartozó fürdő, Zala vármegye keszthelyíi j.-ban, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A fürdő 109 m.-nyire fekszik a tenger felett s központja a 3.5 ha. területü s 33° C. hőmérsékletü pompás tó, melynek fenekét vastag iszap fedi; az iszapot izületi és izomreuma, görvélyes csontbántalmak, köszvény, ischias, csontszu, hüdések s bőrbajok ellen kitünő sikerrel alkalmazzák s H. a legjelentékenyebb iszapfürdők közé tartozik. Felvirágoztatására eddig sokkal kevesebb történt, mint amennyit e rendkivüli gyógyhatásu fürdő érdemelne. A fürdőben mintegy 100 vendégszoba van; tulajdonosa gróf Festetics Tasziló. V. ö. Singer B., A keszthely-hévvizi fürdő (N.-Kanizsa, 1874).

Héviz-Györk

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó j.-ban, 1700 magyar lakossal, vasúti megállóval.

Hévmérő

1. Hőmérő.

Hév-Szamos

a Kis-Szamos egyik forrásvize, l. Szamos.

Hewitson

Wilmos, angol természettudós, szül. Newcastleban 1806 jan. 9., megh. 1878 máj. 8. Eleinte földmérő volt, de később teljesen a természettudományok művelésére adta magát s főkép a pillangók természetrajza körül szerzett érdemeket. Művei: British zoology (1831, uj kiad. Illustrations of the eggs of British birds, 2 köt. 1846, 2. kiad. 1853); Exotic butterflies (2 köt., 1852-66); Illustrations of diurnal lepidoptera (4 rész, 1868-69).

Hex

és hexa a. m. hat; összetételekben gyakori.

Hexachord

hat hangból álló régi skála, négy egész s egy nagy félhangot foglal magában, mely a 3. és 4. lépcső közé esik, u. m.: c, d, é, f. g, á. Arezzói Guido e hat hanggal helyettesíté a régi görög tetrachordot, s ezeket vette aztán az ő Szolmizáció-rendszereinek is az alapjául.


Kezdőlap

˙