Hideg zománc

Tulajdonképen nem is zománc az, amit igy nevezünk, hanem masztiksszal v. kopalfirnisszel föleresztett festékkel való festés fémre. A masztikszos festékkel befestett fémet tüzben melegíthetjük, s a melegítés által a festés tartósabbá, a zománchoz hasonlóvá válik.

Hidépítéstan

az a tudomány, amely a hidak tervezéséhez és építésének szabályait rendszeresen tárgyalja. Mint a mérnöki tudományok általában, ugy a H. is matematikai alapokon nyugvó elméleteknek és tapasztalatokból elvont gyakorlati szabályoknak egymást kiegészítő összességéből áll. A H.-nak mint egységes tudományszaknak körvonalai meg vannak ugyan határozva, de a többi mérnöki tudományágakkal, mint ezek egymás közt is, sokszoros és benső érintkezésben van. Igy a H.-nak legfőbb előtanulmányai, segédtudományai, illetőleg kiegészítői gyanánt említendők: a teoretikus részben a mekánika, szilárdságtan és grafosztatika, a gyakorlatiakban az általános építési szerkezettan, a vizépítéstan, az építő anyagok (kő, fa, vas, kötőanyagok) kémiai és mekánikai technológiája. A H. mint önálló tudomány nem régi keletü, miután maga a hidépítés is csupán a gőzvasutak feltalálása óta vett nagyobb lendületet.

Hidfeljáró

az a (közuti v. vasuti) pályaszakasz, amely a hidonkivüli rendes, és a hidon levő különleges pályarészeket egymással összeköti. A H. általában többé-kevésbé meneteles.

Hidfő

az az építmény, mely a hidszerkezet parti végét támasztja és egyuttal a feljárót a nyilás felől határolja. A H. leglényegesebb része az ellenfal, amely a csatlakozó töltés földnyomását felfogja s a melyen van elhelyezve egyszersmind a hidszerkezet felvételére szolgáló szerkezeti rész is. Az ellenfalhoz csatlakoznak két oldalt a szárnyfalak, amelyeknek célja a töltész részüket, vagy az azok befejezését képező töltési kúpokat felfogni. Az ellenfal rendesen az áthidalt vizfolyás vagy közlekedési vonal tengelyével párhuzamos fekvésü, a szárnyfalak pedig vagy a hidon átvezetett közlekedési vonal (egyuttal a hid) tengelyével párhuzamosak, amikor nevük is: párhuzamos szárnyfal; vagy ezzel az iránnyal szöget zárnak be, amikor általában ferde szárnyfalnak neveztetnek. Ha irányuk éppen az ellenfal irányának meghosszabbítását képezi, egyenes szárnyfal a nevök; merőleges szárnyfal akkor, ha ez utóbbi esetben a szárnyfal iránya a hidtengely irányára merőleges, vagyis, ha a hidon átvezetett és az áthidalt vonalak irányai is egymásra éppen merőlegesek. A H.-k kőből v. fából épülhetnek; vas H.-k alkalmazása nincs szokásban. Kőből épült H.-nél az ellenfalat rendesen lefelé vastagodva, lejtős vagy lépcsős hátlappal csinálják. Az ilyen ellenfal a földnyomásnak feldöntő törekvéseit súlya által paralizálja, a hidszerkezet fölvételére pedig u. n. szerkezeti talpkövek vannak reá helyezve. A szerkezeti talpköveket azon esetben, ha az általuk alátámasztott tartó (l. o.) erőtanilag az ivek közé tartozik (p. vasivhidnál, kőboltozatnál) ferde támasztólappal készítik, ha ellenben az alátámasztott hid gerendatartós, akkor a szerkezeti talpkő vizszintes felső lappal bir, amelyen a szerkezet közvetlen felvételére szolgáló saru (l. o.), v. fafelszerkezetü hidnál talpgerenda nyugszik. A kőből készült szárnyfalak igen sokféleképen lehetnek kiképezve; a párhuzamosaknál a pálya magasságában koszorupárkányt, e fölött mellvédő falat (korlátot) szoktak elhelyezni. Függő hidak hidfőjének egyik lényeges része a horganyzás (l. o.) fölvétele. Fából készült H.-nél az ellenfal, épp ugy mint a szárnyfalak egy-egy cölöpsorhoz támaszkodó deszkafalból állnak. A cölöpsor tetejét u. n. süveggerenda foglalja össze. Fából készült H.-nél a földnyomást a deszkák és a támasztó cölöpök hajlítás elleni szilárdsága viseli. E szilárdság fokozása végett a fa H.-t és szárnyfalakat keresztgerendák és abba behuzott csavarosvégü hosszu vasrudak segélyével a termett földbe vert cölöpbakokhoz hátra szokták horgonyozni. Fahidfőknél a hidszerkezet fölvételére a cölöpsorra elhelyezett süveggerenda szolgál, többnyire u. n. nyereggerendák közvetítésével; ives v. feszítőműves tartónál pedig az alacsonyabban elhelyezett és ferde támasztólappal ellátott keresztgerenda, vagy gerendacsoport.

Hidjárgány

v. ivtartó járgány, l. Járgány.

Hidlás

padlókból készült hidpálya. Használatos egyébként istállók, vagy más helyiségek erősebb deszkákból (padlókból) készült padlózatának megnevezésére is. Fa- és vashidak H.-át 8-10 cm. vastag, 20-30 cm. széles (többnyire tölgyfa-) padlókból készítik, l. Hidpálya és Hidas.

Hidmérleg

l. Mérleg.

Hidnyilás

az a köz v. szélesség, amely valamely hidszerkezet két szomszédos támasztó eleme közt (igy két szomszédos hidpillér, vagy egyik hidfő és egy hidpillér, vagy egynyilásu hidnál a két hidfő közt), a hid alatt átbocsátandó vizfolyás vagy közlekedés stb. számára szabadon marad. A H.-tól megkülönböztetendő, bár méretre vele közel megegyezik, a hid u. n. támaszköze; vagyis a főtartók alátámasztási pontjai közt mért távolság. Valamely H. nagyságának jellemzésére ezek helyett a méredek helyett az alátámasztó pillérek középvonala közt mért távolságot is gyakran használják. Egynyilásunak mondunk valamely hidat, ha annak egész hosszában véve csupán a két végső pontja (ez esetben tehát csupán két hidfője); többnyilásunak nevezzük a hidat, ha több közbenső ilynemü támasztópontja (pillére) van. Valamely hid összes nyilásán az egyes nyilások összeségét vagy - kevésbé szabatosan - a hidfők közt mérhető összes távolságot szokták érteni. Egy-egy H. nagysága az áthidalandó meder vagy közlekedési vonal méretviszonyaitól, valamint az alkalmazott tartó-rendszertől is függ (l. o.) és ehhez képest igen tág határok közt változhatik. Mikor a hidépítészet a fejlődésnek még alacsonyabb fokán állott, akkor csak kisebb közöket tudtak egy-egy nyilással áthidalni; ma már a modern technika e tekintetben is nagyszerü eredményeket tud felmutatni. Az eddig megépült hidak közül a skót Firth-of-Forth-hidnak vannak legnagyobb H.-ai, amennyiben a főhid szomszéd pillérei nem kevesebb mint 521 m. távolságban vannak egymástól. A hazánkban eddig megépült hidak közül a budapesti láchid az, amely legnagyobb H.-t mutathat föl: ennek középső pillérei ugyanis egymástól 203 m.-nyire vannak, mig az építés alatt levő budapest-fővámtéri hid középső pillérei csak 175 m.-nyire. Ugy a láchid, mint a fővámtéri hid háromnyilásuak. Az eskütéri hidat egyetlen, 310 m.-es nyilással tervezik; de ennek a hidnak ilyen formában való megépítése még nincs végképen elhatározva.

[ÁBRA] Hidnyilás.

Hidor

a. m. viz; összetételekben mint Hid... hidat...hidr... hidrov... gyakran előfordul.

Hidőrfélék

az egysziküek Helobiae rendjének családja, mintegy 60 fajjal a mérsékelt és meleg tartományokban. V. ö. Buchenau, Index criticus Butomacearum, Alismacearum etc. (Bréma 1868).


Kezdőlap

˙