Hidrosztatikai paradoxon

l. Fenéknyomás.

Hidrosztatikai sajtó

l. Viznyomásu sajtó.

Hidrotechnika

a. m. vizépítészet.

Hidroterapia

l. Hidegvizkura.

Hidrotica

oly gyógyszerek, melyek a verítékelválasztást fokozva izzasztanak. Leghatalmasabb ezek közül a jaborandi-levél s annak hatóanyaga, a pilocarpin, melynek sósavas sóját alkalmazzák e célra. L. Izzasztó gyógyszerek.

Hidrotinsav

(hydrothions.), l. Kénhidrogén.

Hidroxidok

általában azon vegyületek, amelyek az (OH) egyvegyértékü hidroxid gyököt tartalmazzák. Ez elnevezés alatt rendesen a fémhidroxidokat értik. Ez utóbbi vegyületek bázisok, tehát mindama sajátságokkal birnak, amelyek a bázisokat (l. o.) jellemzik. Az alkálifémek (litium, nátrium, kálium, rubidium, cézium) hidroxidjai a legerősebb bázisok; vizben könnyen oldhatók, ez oldatuk nagyon maró-lugos. Az alkáli földfémek (kalcium, stroncium, bárium) hidroxidjai szintén még erős bázisok és vizben, ha nem is könnyen, de oldhatók. A többi fémek hidroxidjai gyengébb bázisok és vizben ugyszólván oldhatatlanok.

Hidroxilamin

NH2. OH. Az ammoniához hasonló bázis, amely ammoniából ugy származtatható, hogy az ammoniában (NH3) az egyik hidrogén helyét OH-gyökkel helyettesítjük. E vegyület csak vizes oldatban állítható elő; sói elég jól ismertek. Képződik salétromsavból fejlődő hidrogén hatására. A sósavas H. legkönnyebben etilnitrátból sósav és sztannoklorid hatására képződik. A H. vizes oldata szintelen, lugos hatásu folyadék. A H. savakkal közvetlenül sókká egyesül. Jellemző sajátsága, hogy elég erősen redukál, igy p. lugos rézszulfátoldatból kuprooxidot, a kéneső ezüst és aranysóiból pedig a fémeket választja ki.

Hidruria

l. Diabetesz.

Hidsánc

az oly erődítés, mellyel az ellenséget valamely hidnak kijáratától távol tartják, hogy csapatoknak vagy egész seregrészeknek a hidon való átkelését ne háborgathassa s ágyuzásával a hidat el ne ronthassa.


Kezdőlap

˙