Hildreth

Rikárd, északamerikai történeti és politikai iró, szül. Deerfieldben (Massachusetts) 1807 jun. 28., megh. Firenzében 1865 jul. 11. A Harvard Collegeben nevelkedett s 1830. ügyvéd lett, 1832. pedig átvette a Boston Atlas hirlap szerkesztését. Egy ideig Demerarában (angol Guyana) élt, 1861-65-ig mint konzul képviselte szülőföldjét Triestben. Lelkesedéssel agitált a rabszolgaság eltörlése mellett; Archy Moore c. regényében, mely Angolországban The white slave (A fehér rabszolga) c. átdolgozásban számos kiadást ért, hasonlóan ostorozta a rabszolgatartó ültetvényeseket; 1854. pedig kiadta a hasonirányu Despotism in America cimü müvét (Boston). Történeti főműve a History of the United States of America (New-York 1849-62, 6 köt.; uj kiad. 1880), mely történeti hűség tekintetében jóval felülmulja Bancroft nagy munkáját. Még megemlítendők: History of banks (Boston 1839); Theory of morals (u. o. 1844); Theory of politics (New-York 1855); Japan as it was and is (Boston 1855); Atracious judges as tools of tyrants (New-York 1856) stb.

Hilduin

pap, Bonipert bécsi püspök megbizásából 1008. Juulbert chartresi püspöknél járt, hogy megszerezze tőle Pincianusnak az ifju papok kiképeztetéséről irt müve másolatát. Valószinü, hogy H.-nak tanulmányoznia kellett a Chartresben papnövendékek számára állított szemináriumot s hogy a Pécsett felállítani szándékolt hasonló intézet számára őt szemelte ki püspöke. V. ö. Koller, Hist. Episc. Quinqueeccl. (I. 17-22.).

Hile

a görög filozofiában az alaktalan anyag, mely még nincsen formálva, mely várja a formáló erőt.

Hilferding

(oroszosan Gilferding) Sándor, orosz szlavofil iró, szül. Moszkvában 1831., megh. 1872 jul. 2. Szláv filologiát tanult s különösen a szláv törzseknek történelmével és etnográfiájával foglalkozott. Munkái közül, melyek összegyüjtve 4 kötetben jelentek meg Szt. Pétervárott 1878-84., az érdemesebbek: A szerbek és bolgárok története; A balti szlávok története; Bosznia, hercegovinai és ó-szerbiai utleirások; különsen pedig egy csomó Bylina (l. o.) összegyüjtésével szerzett érdemeket.

Hilgenfeld

Adolf Bernát Kristóf Keresztély, német prot. teologus, szül. Stappenbeckben 1823 jun. 2. A teologiát az 1841-45. évek folyamán Berlinben és Halleban tanulta s Jenában 1847. teologiai privát-docens, 1850. rendkivüli, 1869. tiszteletbeli rendes tanár s 1873. egyházi tanácsos lett. A szabadelvü teologiai iránynak hive s 1858 óta szerkesztője a Zeitschrift für wissenschaftliche Theologie c. szaklapnak. Tanárkodása első évétől kezdve nagy irodalmi munkásságot fejt ki s csaknem évről-érve megjelenő nagyobb művei, főként a régi keresztény kor dogmatikai felfogásának megállapítására vonatkoznak. Kiválóbb művei: Die Clementinischen Recognitionen u. Homilien (1848); Das Evangelium und die Briefe des Johannes nach ihrem Lehrbegriff (1849); Kritische Untersuchungen über die Evangelien Justins, der Clementinischen Homilien u. Marcions (1850); Die Glossolalie in der alten Kirche (1850); Das Markusevangelium (1850); Der Galaterbrief (1852); Die apostolischen Väter (1853); Das Urchristenthum... (1856); Die jüdische Apocalyptik (1857); Die Propheten Esra u. Daniel (1863); Novum Testamentum extra canonem receptum (1865-67); Messias Judaeorum (1869). Histor.-kritische Einleitung in das Neue Testament (1875); Ketzergesch. des Urchristentums (1884); Judenthum u. Judenchristenthum (1886); Kiadta továbbá Hermasnak teljes Pastor-át és Cipriannak Libellum de aleatoribus c. fontos művét (1889).

Hilgermann

Laura, énekesnő, szül. Bécsben 1867. Thern Károly volt tanára a zongorajátékban. Hangjának kiművelését atyja, a m. nemzeti szinháznál is szerepelt s ünnepelt tenorista Wolf Károly énektanár kezeire bizta, ki aránylag rövid idő alatt teljesen ki is művelte. A prágai szinházban, 1885. lépett fel a «Troubadour» Azucena szerepében. Beniczky Ferenc intendánssága alatt 1890-ben a magyar királyi operának lett tagja, hol ma is működik. Ujabban a magyar állami polgárjogot is megszerezte. Mint hangversenyénekesnő szintén magas szinvonalon áll. 1893. művészi körutat tett s 30 magyar városban mutatta be művészetét.

Hill

county Texas É.-amerikai államban, 2330 km2 területtel, 27.583 lak., Hillsborough székhellyel.

Hill

növénynevek mellett Hill János angol orvos (megh. 1875) neve.

Hill

1. Ambrose Powell, amerikai tábornok, szül. Culpepper grófságban (Virginia) 1825 nov. 9., megh. 1865 ápr. 2. A west-pointi katonai akadémiában tanult, 1847. a hadseregbe lépett s 1861. szolgált. A polgárháboru kitörésekor a szövetségesek pártján harcolt, kitünt az első Bull-Run melletti csatában s mint vezérőrnagy 1862. a Williamsburg melletti csatában, de főkép a Richmond közelében (jun. 26.) vivott mechanicsvillei ütközetben. A második bull-runi, a centrevillei, a chantillyi, a harpers-ferryi és antietami csatában ujabb diadalokat aratott s Leenek Stonewall Jackson halála után ő volt legnevezetesebb tábornoka, igy főkép a Fredericksburg, Chancellorsville, Gettysburg melletti csatákban. A szövetségesek nek Petersburg ellen intézett utolsó nagy rohama alkalmával H. csapata háromszoros haderő ellen küzdött s ez alkalommal H. a csata végével elesett. V. ö. Pollard, Lee and his lieutenants.

2. H. Dávid Bennett, északamerikai politikus, szül. Havanában (New-York) 1843 aug. 29. Ügyvéd volt, de csakhamar a politikára adta magát. 1885. Cleveland visszavonulása után New-York kormányzója lett. Ez állását 1841-ig viselte, amikor is szenátornak választották be a kongresszusba. Noha a demokratikus párt hive volt, mindazáltal az 1888-iki elnökválasztás alkalmával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Cleveland megbukott. 1892-ben a demokratikus párt által akarta elérni elnökké választását, de Cleveland előtt ismét visszavonulni volt kénytelen.

3. H. Mór, német siketnéma tanító, szül. Reichenbachban 1805 december 8., megh. Weissenfelsben 1879 szeptember 30. 1838-ban adta ki Anleitung zum Sprachunterrichte taubstummer Kinder cimü művét, mellyel az addig divott siketnéma-tanításmódot és elveket megváltoztatta. 1866-ban: Der gegenwärtige Zustand des Taubstummen-Bildungswesens in Deutschland munkájában erősen kikelt azok ellen, akik csak névleg követik a beszédtanítást elvét, tényleg azonban még mindig jelelve tanítanak. 1866-ban elnökölt az osztrák intézetek igazgatóinak gyülésén s ezáltal hozzájárult ahhoz, hogy ezen intézetek egészségesebb irányban kezdtek működni. Ekkor a Ferenc József-rend II. osztályu lovagja lett. Lovagja volt továbbá a norvég St. Olaf-, a svéd Wasa-, a porosz IV. osztályu koronarendnek, stb.

4. H. Rowland, viscount of Hawkstone, Almarez báró, angol tábornok, szül. Press-Hallban 1772., megh. 1842 dec. 10. Shrewsbury melletti birtokán. Az angol seregbe lépvén, 1792. mint kapitány harcolt Toulon ostromlásakor, majd 1808 óta mint őrnagy küzdött Spanyolországban a franciák ellen; később altábornagy, báró, 1815. pedig hadtestparancsnok lett Belgiumban s részt vett, sőt kitünt a waterlooi ütközetben. 1825. tábornok, majd táborszernagy s 1834. az angol sereg főparancsnoka lett. 1842. magánéletbe vonult. V. ö. Sidney, The life of Lord H. (London 1845).

5. H. Rowland sir, angol postaügyi reformátor és az olcsó s egységes levéldíj, az u. n. pennyporto-rendszer életbeléptetője, szül. Kidderminsterben, 1795 okt. 3., megh. Hampsteadban 1879 aug. 27. A tanítói pályán való működése után 1833. a különféle közhasznu reformokat előmozdító: Society for the diffusion of useful knowledge titkára lett, mely állásában tett tapasztalatai (a brit gyarmatokkal való levelezés költségei és egyéb nehézségei) indították 1837. a nevét megalapító hires re4formmunka: Post office reform, its importance and practicability megirására. Ebben követeli a brit postának, eltérően az addig divó fiskális iránytól, közgazdasági és közhasznu intézménnyé való átalakítását, nevezetesen a levelek tartalmát s a levélpapir darabszámát kutató rendszernek megszüntetését és a soktételü, drága és komplikált levéltarifa helyében a levél dijának 1/2 unciáig 1 pennyben (5 kr.) leendő megállapítását, kilátásba helyezvén ez uton a bevételek jelentékeny növekvését. A brit parlament 1840 jan. 10. elfogadta e javaslatot és H. közreműködésével végre is hajtatta s habár az első esztendőben nem hozta meg az igért pénzügyi eredményt, mégis idővel annyira bevált, hogy hatása alatt az összes európai államokban áttértek az olcsó és egyszerü levéldijtételekre. H. 1846. a brit főpostamester titkára lett, később pedig a brit postaügyet mint államtitkár önállóan vezette 1864-ig, amikor nyugalomba vonult. A parlament 20.000 font sterling nemzeti jutalmat szavazott meg neki. A Westminsterben van eltemetve, ahol 1881 május 11. óta márványmellszobra áll.

Hilla

(Hille, arabul: Hellat-el-Feiha), szandsákság székhelye Bagdad kis-ázsiai török vilajetben, az Eufrát mindkét partján, az é. sz. 32° 28' 35" alatt, 10.000 lak., akik pamutkelméket, különösen pedig az arab lovasok számára köpenyeket készítenek és egyebek közt kiválóan szép bivalyőrökkel kereskednek. A düledező falakkal körülvett város nagyobb része az Eufrát jobb partján terül el, itt van a bazár, a nagyobb mecsetek, fürdő és a hatóságok házai. E résztől É-ra van a régi Babilon (l. o.) helye, amelynek tégláiból épült nagyobbára a modern H.


Kezdőlap

˙