Hinckley

város Leicester angol grófságban, 20 km.-nyire Leicestertől, vasut mellett, 9638 lak., sörgyártással, ásványvizforrással.

Hincks

Eduárd, angol assziriologus, szül. Corkban (Irország) 1792 aug. 19., megh. Killyleaghban 1886 dec. 3. Utóbbi helyen 1825-től mindhaláláig protestáns rektor volt. 1846 óta mint uttörő működött az assziriologia terén; ő festette meg először az irásjelekből a Nebukadnezar, Sanherib, stb. neveit és figyelmeztette először e világot az asszir irás szótag-jellegére. Idevágó értekezései a Transactions of Royal Irish Academyben jelentek meg.

Hincmar

l. Hinkmar.

Hincó-tó

a Magas-Tátra D-i oldalán, a Mengusfalvi völgy felső végében, Szepes és Liptó vármegyék határa mellett fekvő két tó; a Nagy-H. a völgy legvégében, a Koprova, Csubrina és Mengusfalvi csúcstól képezett katlanban, 1961 m. magasságban fekszik s területe 19.11 ha., nagyságra nézve tehát a Magas-Tátra hatodik tava. Jóval kisebb (2.79 ha.) a mélyebben fekvő Kis-H. A Nagy-H.-ból a Hinckói patak folyik ki, mely a Poprád folyó egyik felső forráspatakja. V. ö. Münnich Sándor, A Hincói tavak. (Magy. Kárpát-Egyesület XVII. Évk. 1890. 66-78. l.).

Hind

mekkai nő, az iszlám keletkezése idejében. Felesége volt Abú Szufján-nak, Mohammed elkeseredett ellenségének; férje gyülöletében az uj vallás ellen teljes szivvel osztozott és ez érzelmétől, mely még az által is fokozódott, hogy H. atyja 'Otba a Bedr melletti ütközetben elesett, a legnagyobb kegyetlenségekre ragadtatta magát. Az Ohod mellett vivott csatában a hitetlen asszonyok élén énekszóval kisérte a Mohammed ellen induló mekkai sereget és a hivők sebesültjei és halottjai irányában vad kegyetlenséggel viseltetett. Az ez ütközetben elesett Hamzának, ki Bedr mellett 'Otba halálát okozta volt, máját vágta ki holttestéből és megette azt. Midőn Mohammed 630. Mekkát hatalmába ejtette, H. férjével együtt az iszlámra tért és a prófétától bocsánatot nyert. Omar uralkodása alatt halt meg. Mu'ávija, az omajjád dinasztia első khalifája, kit a siiták « a májevő fiának » gúnyolnak, H. fia.

Hind

János Russel, csillagász, szül. Nottinghamban 1823 máj.12. 1840-ben a greenwichi csillagdába lépett, négy évvel később a Regent's parki csillagda obszervátora lett. Tiz apró bolygót, számos változó csillagot és több üstököst fedezett fel, és az ekliptikai ővnek kitünő térképeit készítette. 1853 óta a Nautical Almanac reviziójával van megbizva. Számos munkája között ismeretesebb a The solar system (London 1846) és Introduction to astronomy (3. kiad. u. o. 1871).

Hindeloopen

(Hinlopen), város Frizország németalföldi tartományában, a Zuider-tó mellett. 1094 lak., akik lginkább halászattal és hajózással foglalkoznak.

Hindi nyelv és irodalom

A hindi vagy eredeti alakjában hindui, a legelterjedtebb modern indiai nyelv, melyet közel száz millió ember beszél. A hét-nyolc századdal ezelőtt kihalt prakrit a szanszkrit ezen népies szójárásának a származéka. Olyan viszonyban áll a klasszikus szanszkrithoz, mint a román nyelvek a latinhoz. Két fő szójárásra, mondhatni két különböző, de egymással szoros rokonságban álló nyelvre oszlik: az urdu v. hindusztáni és a tulajdonképeni hindire. Az első a mohammedánok, az utóbbi a hindu vallásuak nyelve. Az urdut arab, a hindit az ind devanagari betükkel irják. A hindit, mely a szanszkritból kölcsönzött tudományos műszókat leszámítva, meglehetős tiszta, két irodalmi nyelvül is használt dialektust mutat fel: a Brads-bhákhát (Brads egy tartomány neve, bhakha egyenlő a szanszkrit bhasa a. m. nyelv szóval) és a kevésbé használ Purbi bhákhát (keleti nyelv). Az urdu egészen uj nyelv, mely, mint azt már neve is mutatja (urdu törökül a. m. tábor), a mohammedán hódítók táborában keletkezett. Telides teli van ezért persa és arab szóval, ugy, hogy az urdu nyelv szókincsének negyven-ötven százaléka idegen mohammedán kölcsönszó. Az urdunak is van egy faja, a dakhni (a. m. déli), mely a délvidéki elszigetelt moszlimek nyelve levén, meglehetősen eltér az igazi urdutól. Nemcsak az urdunak, de a dakhninak is megvan a maga irodalma. Hindi és hindusztáni nyelvtanokat, szótárakat és egyéb nyelvtanulásra szükséges segédeszközöket leginkább a közelről érdekelt angolok irtak. Ilyenek: a Forbes, Grammar of the Hindustani language (2 kiad., Kalkutta 1855); Dowson, A grammar of the Urdu or Hindustani languague (London 1887); Kellogg, Grammar of the Hindi languague (u. o. 1876); Platts, Garammar of the hindust. or urdu lang. (u. o. 1874); Palmer, Simplified hindustani, persian and arabic grammar (2. kiad., u. o. 1885). A legjobb hindusztáni szótár Fallon, Hindustani english dictionary w. illustr. from hind. lit. and folklore (Benáresz 1879). Hindi szótárt irt Bate, Dictionary of the Hindee (u.o. 1875).

A hindi irodalom kezdetét mély homály fedi. Biztos adatok hiányában nem lehet meghatározni az egyes régi hindi-költők korát. Valószinüleg már a X. sz.-ot megelőző időben használták a kihalt s csak könyvekből ismert szanszkrit mellett az élő hindi, közönségesen csak nyelvnek (bhakha) nevezett szójárást irodalmi célokra. Masz'ud, a jónevü persa költő volt az első némelyek szerint, ki a XI. sz.-ban egy hindi nyelvü költeménykötetet irt össze urdu módra arab betükkel. A száz évvel későbbi Csanddal, a radsputok Homerjével kezdődik az ismert nem moszlim hindi költők sora. Ez utóbbi urának, Prithivi rádsának, Delhi utolsó ind fejedelmének tetteit és a mohammedán betörőkkel folytatott makacs küzdelmet örökítette meg egy százezer verssorból álló költeményben. A történelmi és nyelvészeti szempontból egyaránt érdekes műnek eredetijét Beames és Hoernle adják ki Prithiraja Rasau of Chand Bardai Edit. in the original old Hindi by J. Beames and A.F.R. Hoernle (Kalkutta 1873-83). Kitünő helyet foglal el a XIII. sz. hindusztáni alig kezdődő irodalmában Khoszrev (1233-1325), a mohammedán India legnagyobb költője, India papagálya (tuti i Hind), mint őt tisztelői nevezik. Kabir a hitujító, ki a hindi élőnyelvért lelkesülve, a holt szanszkrit használata ellen izgatott és tanítványa Dharmadász, az Amar-mál (halhatatlan füzér) hitvitázó irat szerzője, a legismertebb hindi irók egyike a XV. sz.-ban. A következő (XVI.) sz.-ból közkedveltségnek örvend Bihar i Lal hindi költő, Szátszái (hétszáz) c. költeményfüzére, mely az indek kedvenc tárgyát, Krisna isten mulatozását a szép pásztornőkkel irja le hétszáz érzelmes versben. Három elsőrangu költővel büszkélkedik a XVII. sz. hindi szépirodalma. Ezek Szurdász, Tulszidász és Keszavadász. Egy népszerüvé vált mondás szerint Szurdász olyan mint a nap (célzás a költő nevére, mely a. m. a nap szolgája), Tulszidász mint hold, Keszavadász mint a csillagok, a többi költők csak afféle fel-felragyogó, pislogó fényü világító bogarak. Az urdu és dakhni költészet igazi virágzása csak a XVII. sz.-dal kezdődik. Hatim, Azád és Dsiván, ki számos munkát irt, tünnek ki az urdu és Váli a dakhni nyelvü irók közt. A XVIII. sz.-ban már annyi a jónevü hindi, hindusztáni és dakhni költő, hogy hosszadalmas lenne csak a nevezetesebbeket is felsorolni. A hindi-irodalom történetében maradandó nevet szereztek magoknak Ganga-Páti, a Vidsnján vilász (a mulattató tudomány), egy vallás bölcseleti mű szerzője; Birbhán, a «tiszták» (szádh) felekezetének alapítója és Rám Csaran, himnusiró és a róla nevezett szekta prófétája. A XIX. sz.-ban Mumin (megh. 1852.) a legjobb urdu költők egyike. Hat hosszu kettős verset (mesznevi) irt. Költeménykötete a páratlan (be nazir) büszke cimét viseli. V. ö. Garcin de Tassy, Histoire de la littérature Hindouie et Hindoustanie (2 kiad., Páris 1869-70. 3 köt).

Hindley

város Lancaster angol grófságban, 5 km.-nyire Wigantól, vasut mellett, 18.973 lak., szénbányákkal és vasművekkel.

Hindosztán

a. m. Hindusztán (l. o.).


Kezdőlap

˙