Hippias

1. Pisistratus fia, Kr. e. 527. atyja halála után fivérével, Hipparchosszal egyetemben (l. o.) átvette apja örökét. Bár büszke és dölyfös volt, eleinte mérsékelte magát és csak testvérének megöletése után (514) kezdett kegyetlenkedni, mire az Alkmeonidák a delfii jóshely erkölcsi és Spártának anyagi segítségével elüzték (510). H. először Sigeionba menekült, majd Darius persa királyhoz, akit háborura ingerelt, de a persák Marathonnál kudarcot vallottak és H. mint földönfutó halt meg Lemnoszban. - 2. H., eliszi, hirhedett szofista Kr. e. 400 körül, aki Protagoras és Sokrates kortársa; bölcseleti rendszerének sarkköve az önelégültség (autarkia) volt. Dicsekedett vele, hogy mindent tud és hogy minden kérdésre képes megfelelni, miért is Plato két párbeszédben ugyancsak pellengérre állította. Műveinek töredékeit Müller adta ki a Fragmenta historicorum Graecorum c. gyüjteményben (Páris 1848).

Hippiatria

a lovak betegségeinek orvoslásáról szóló tan.

Hippikon

görög hosszmérték = 4 stadion.

Hippion

Schm. l. Gentiana.

Hippo

(a feniciaiaknál Ippo a. m. fellegvár), másképen H. Regius, utóbb Hippona is; afrikai város az ókorban. Feniciaiak alapították, az első pún háboru idején Massinissa apja felvirágoztatta, maga Massinissa székesfővárossá tette, Caeser óta római gyarmat volt, egyébként az afrikai kivitel, különösen a rabszolgakereskedés főpontja. Később szt. Ágoston székhelye, aki 429. itt halt meg aközben, hogy a vandalok a város ostromolták. Ma csak romjai láthatók Bone mellett Algeriában. A Strabo által említett másik H., a mai Biserta.

Hippobosca

L. 1. Kullancslegyek.

Hippocampus

l. Csikóhal. - H. girus, l. Agyvelő.

Hippocastanum

Tourn l. Vadgesztenye. - Hippocastaneć l. Vadgesztenyefélék.

Hippocratica facies

l. Facies.

Hippodameiai

Pelops (l. o.) felesége.


Kezdőlap

˙