Hirkánia

termékeny vidék Ázsiában a Kaspi-tónak délkeleti partján, miért is ezt a tengert Hirkán-tengernek is nevezték, tehát körülbelül a mai Masenderán tartomány. Fővárosa Zadrakarta (talán a mai Asztrabad) volt, melyet Nagy Sándor könnyű szerrel elfoglalt.

Hirka páter

l. Herkó páter.

Hirlap

naponként vagy meghatározott időben megjelenő újtás, mely hireket és általában közérdekű, politikai vagy közművelődési napi eseményekkel foglalkozó közléseket hoz. Megjelenési idejéhez képest heti v. napilap, reggeli v. estilap; tartalma szerint politikai, szépirodalmi, közgazdasági, vallási, tanügyi, orvosi stb. H. A rómaiak Acta diurna-ja (l. Acta) a tények száraz felsorolásából állott és a mai hivatalos lapok helyét pótolta s Rómában a nyilvános helyeken kifüggesztetett. Amerika fölfedezése, mint az egész világot érdeklő rendkívüli esemény, fölkelté a kiváncsiságot, azért már 1439. Kolumbus egy levelét közölték az uj világról röpke lapon, mely aztán többféle nyelven jelent meg és terjesztetett. A reformáció s a török háború fontossága s érdekessége szintén szükségessé tették az ily egyes lapok kiadását, melyek azonban egyedül nevezetes eseményekre, várostromokra s ütközetekre szorítkoztak és Németországban Zeytunk vagy Neue Zeytung címmel jelentek meg. Ilyen hirlapocska, az 1526. mohácsi vészről szóló, körülbelül 32 ismeretes, melyek mind Németországban nyomattak, azonban más nyelven is kiadattak az illető országokban. Azonban sem ezek, sem az irott kereskedői tudósítások (p. a Fuggereké Augsburgban) és a velenceiNotizie scritte, melyek nyilvános helyeken szintén kifüggesztettek, nem tekinthetők még hirlapoknak, miután hiányzott náluk a rendes időben való megjelenés.

A legelső H. Olaszországban jelent meg. A velencei köztársaság t.i. II. Szolimán török császár ellen hadat viselvén 1536., Velencében a napi események után sóvárgó nép kiváncsiságát irott s a tanácsházban kiosztott ujságlevelekkel igyekezett kielégíteni. Egy ily lapért gazetta (l. Gazette) fizettetett, innen származott később a politikai lapoknak az olaszoknál Gazetta, a franciáknál Gazette elnevezése. Az első nyomtatott ujság folyó számokban (jóllehet nem rendesen) 1612. jelent meg Németországban Aviso-Relation, oder Zeitung, was sich begeben cim alatt. 1615. alapította Emmel könyvárus M. m. Frankfurtban a Frankfurter Journal-t, mely már rendesen jelent meg és mai napig fennáll. Angolországban az első rendes H. 1622-ben adatott ki Londonban hetenként; Franciaországban kilenc évvel később 1631-ben Renaudot Theophrast párisi orvos írta az első H.-ot betegei mulattatására, kik között lapját szétosztá; tartalmát adomák, s apró ujdonságok képezték; ez volt a most is megjelenő Gazette de France kezdete. Amerikában 1718-ig egy H. volt csak, hanem a mult század végével 84-re szaporodott számuk. A szellemi felvilágosultságért ma már az egész világon H.-ok küzdenek; ujabban a közvéleményre igyekeznek döntő befolyást gyakorolni. Az emelkedő közműveltség minden ágát a H.-ok és szaklapok körükbe vontják és azokra nem ritkán döntő befolyást gyakorolnak. Legnagyobb befolyással vannak a politiaki életre; az ez iránt való érdeklődésnek felköltését tartván szem előtt, a H.-ok nagymérvű terjedése által ugyszólván a föld minden zugába behatoltak és a nép gondolatmenetére, politikai meggyőződésére igyekeznek hatni. A középkori reformtörekvések alapíták tulajdonkép a H.-okat; a harmincéves háboru pedig a nép közé is elterjeszté a közvélemény hirvivőit. A nagy francia forradalom a hirlapokat, mint a szabadság, testvériség és egyenlőség zászlóit lengeték és azóta mindennapi szükséggé vált az emberiségnek. Minél szabadabb valamely nép, minél felvilágosultabb, annál jobban érzi a H.-ok szükségét. Ennek elég bizonyságát nyujtják az amerikai Egyesült-Államok, hol egy község alapításánál fő szükségét érzik a nyomdának és első termékének, a H.-nak.

Ausztriában Bécsben 1703 jan. 31. jelent meg az első rendszeres H. Mercurius címmel, német nyelven, minden szerdán és szombaton egy iven, kis 4-rétben, Sedlmayer J. P. kiadásában; pár évvel később keletkezett a Wienerisches Diarium, mely a mult század közepén címét Wiener Zeitung-ra változtatta; ez a most is fennálló bécsi hivatalos lap. Az időszaki sajtónak nagyobb elterjedése itt is 1848-tól, a sajtó felszabadulásával számítható. Jelenleg az ausztriai tartományokban1274 H. adatik ki; ezek közül 915 német, 298 szláv, 39 olasz, 13 zsidó és 9 francia nyelven. Legtöbb H. (629) Alsó-Ausztriában jelenik meg (ezek közül Bécsben 500, köztük 63 politikai); azután Csehországban 332. Politikai lap van összesen 445 és napilap 100. A H.-bélyeg Ausztriában 1.200.000 forint körüli jövedelmet hajt az államnak, ami azt jelenti, hogy körülbelül 112 millió lappéldány fordul meg a postán egy év alatt. A legnevezetesebb politikai H.-ok Bécsben jelennek meg, ilyenek a Neue Freie Presse (a német szabadelvű párt közlönye), a Presse és a Fremdenblatt (hivatalos), a Deutsche Zeitunk, A neues Wiener Tagblatt, a Wiener Tagblatt (főként helyi lapok), a Deutsche Volksblatt (antiszemita), a Vaterland (katolikus); hivatalos lap a Wiener Zeitunk a Wiener Abendpost-tal. Prágában a Bohemia (német szabadelvü), a Politik (az ó-cseh-párt közlönye) és a Narodní Listy (az ifju cseh-párt organuma).

Az európai időszaki sajtó statisztikájában Németország 6000 H.-jával van képviselve, hol a politikai lapok a 40-es években szaporodtak föltünőleg; mert mig 1823-tól 1847-ig 22 uj politikai H. keletkezett, 1847-50-ben 66 ujabb támadt; ezek száma 1871-ig 948-ra, 1991-ig pedig 2337-re szaporodott. De nemcsak ezek, hanem a kereskedés és közlekedés emelkedésével szaporodtak a szaklapok, divatlapok és az ismeretterjesztő képes lapok is; így Poroszországban, mig 1850-ben 29.591.000 H.-számot küldtek szét a postán, 1874. már 153.494.000-ra szaporodott a szétküldött H.-ok száma. A H.-ok szaporodásának és elterjedésének különösen kedvezett az 1874. a német postaterületen szokásban volt H.-bélyegadó eltörlése. Németországban is, mint mindenütt, a fővárosokban jelenik meg legtöbb H., igy Berlinben 410, Lipcsében 315, Drezdában 85 stb. legnevezetesebb német H. volt az 1799-ben alapított augsburgi Allgemeine Zeitung, melybe hazánk publicistái is, mint Lukács Móric, Pulszky Ferenc és mások sokat irtak; 1883 óta Münchenben jelenik meg; ezt azonban 1849 után a Kölnische Zeitung tulszárnyalta. Nevezetesebb német lapok még a Neue Preussische (Kreuz-) Zeitung, National-Zeidung, Norddeutsche Allgemeine Zeitung, Post,Vossische Zeitung, Berliner Tagblatt (55.000 példányszámmal), Volkszeitung, Magdeburgische Zeitung, Schlesische Zeitung, Leipziger Zeitung, Leipziger Tageblatt, Hamburger Nachrichten, Weser Zeitung, a politikai élclapok közül legnevezetesebb az 1848. alapított Kladderadatsch, a nem politikaiak közül a müncheni Fliegende Blätter, mely 1845. keletkezett; a képes szépirodalmi s vegyes tartalmu lapok közül a Gartenlaube, a stuttgarti Über Land und Meer és a lipcsei Illustrirte Zeitung; a divatlapok közül legelterjedtebbek a Modenwelt (1865 óta), az Illustrirte Frauen-Zeitung (1847 óta) és a Bazar (1855 óta), mind a három Berlinben jelenik meg; a havi folyóiratok közt legkedveltebbek a berlini Deutsche Rundschau (1874 óta), a Deutsche Revue (1876 óta), Unsere Zeit, a Lindau Nord und Süd-je, Westermanns Monatshefte (1857 óta) és a Vom Fels zum Meer (1882 óta).

Svájcban legelterjedtebb a hirlapirodalom, melynek oka a köztársasági szellemben gyökeredzik. Legjelentékenyebbek: a Basler Nachrichten, a Neue Zürcher Zeitung, a Zürcher Post, a Berner Bund, a Journal de Geneve és a Gazette de Lausanne; Tessinben még nehány francia s Graubündenben retoromán H. jelenik meg. 1885. 641 hirlap jelent meg, ezek közt 421 német, 202 francia, 14 olasz és 3 román nyelven; jelenleg a hirlapirok száma 900-ra emelkedett.

Az angolországi H.-okat jellemzi a komolyság és megbízhatóság; összesen 4084 időszaki H. és folyóirat jelenik meg Nagy-Brittaniában, ezek közt 1800 politikai, 700 nem politikai tartalommal; napilapja 145 van, ezek fele Londonban jelenik meg; van ezeken kivül 1470 folyóirata. A legtekintélyesebb lap, a Times, 1788. alapíttatott; most 100.000 példányban nyomatik és évenként 12 millió forintot hoz tulajdonosának, mig legelterjedtebbek: a konzervativ Standard (240.000 példány), a Daily Telegraph és Daily News (160.000 példánnyal), ezek ujabb keletüek; nagy számmal vannak a politikai esti lapok is, ilyenek a Pall Mall Gazette, a Globe, Echo és a Star, utóbbi radikális ir lap; a vegyes tartalmu heti lapok közül nevezetesebbek a Saturday Review, az Observer stb.; az élclapok közül a Punch még mindig az első helyet foglalja el; a képes lapok közül legelterjedtebbek a Graphic (200.000 példányban) és az Illustrated London News (150.000 példányban); a tisztán irodalmi lapok élén áll az Athenaeum és az Academy; a havi folyóiratok közül, melyek a tudományt, egyházat és művészeteket szolgálják, már koruknál fogva is legtekintélyesebbek, az Edinburg Review, Westminster Review, de elterjedtebbek a Forthnightly Review és a Nineteenth Century.

A franciaországi H.-ok a világos kifejezés és az élénk szellemesség által hatnak; ezek voltak a vezércikkek és hirlapi tárcák megalapítói; jelenleg a 6035 H. közül egyedül Párisban 1998 H. jelenik meg; a 750 H. közül, melyek a nagy forradalom alatt keletkeztek, jelenleg is létezik a Moniteur Universel, mely 1869-ig hivatalos lap volt, jelenleg pedig orleanista irányt követ és a Journal des Débats, mely a balközép főorganuma s minden kormány alatt elsőrangu lap volt, különösen pedig a külföldre való befolyását fenn tudta tartani az 1815. alapított Constitutionel, mely egykor hatalmas volt, ugy a Girardin által alapított Presse és Siecle régi hirökből sokat vesztettek. Legtekintélyesebb a császárság utolsó éveiben alapított Temps, mely mérsékelt republikánus politikai irányt követ és a legjobb irodalmi erőket gyüjti össze tárcája számára, s ugy szakbeli tudósításaiban és külföldi levelezései által is első tekintély az országban. Legnevezetesebb lap ma Párisban a Figaro, mely két és fél millió tiszta jövedelmet hoz évenkint a kiadó részvénytársaságnak; a Gambetta által alapított République Française és a Petit Journal, mely utóbbi egy millió példányával a nép közvéleményén uralkodik, a Gaulois, Gil Blas, Événement és Voltaire inkább a mulattatásra és a napi események szellemes előadására fektetik a fősúlyt. A folyóiratok közül említendők az 1829. alapított Revue des Deux Mondes, a Nouvelle Revue, a Revue politique et littéraire, az Illustration, melybe Daudet, Zola, Fabre Ferdinand is dolgoznak, a művészileg kiállított Revue des Lettres et des Arts, a Revue britannique, a Correspondant és a The Parisienne; a humorisztikus lapok közül a Charivari, a Journal Amusant és a Courrier Française stb.

Az olasz sajtó, különösen az 1849. szabadelvü politikai irány következtében, nagyobb lendületet nyert, 1881. 323 H. volt, ma már körülbelül 1600 jelenik meg Olaszországban, köztük legtöbb a római kerületre (240) és Lombardiára (237) esik; Piemont, Campania és Toscana 150-160 H.-pal van képviselve; a városok szerint Rómában 230, Milánóban 140, Parmában 117, Firenzében 81 és Nápolyban 126 H. van; napilap 180, hetilap 607, politikai 200, közgazdasági 206 és élclap 89 jelenik meg. Legidősb lap az 1797. alapított Gazzetta di Genova c. H. Legkiválóbbak a milánói Perseveranza és Secolo, a római Opinione, Riforma, Fanfulla, Diritto, Osservatore Romano, a Voce della Veritá, utóbbi kettő klerikális és a Gazzetta di Torino; a folyóiratok közül kitünik a torinói Rivista contemporanea.

Spanyolországban a mult század közepe táján jelent meg egy udvari H., száz évvel később madridnak már 48 lapja volt, ezek közül 19 napilap. A nemzet politikai ébredése mind nagyobb élénkséget adott a lapoknak; jelenleg a spanyolországi lapok száma 1128, a politikaiak közül jelentékenyebbek a madridi El Imparcial, El Globo s la Epica. - Portugáliában jelentéktelen a H.-irodalom, a Diario de Lisboa c. kormánylaponkivül néhány pártlap és vidéki lap bir némi érdekkel; a déli tartományokban aránylag több politikai napilap jelenik meg mint északon.

Németalföldön a korai magas nemzetgazdászati s politikai fejlettsége a sajtó emelkedésére már előbb kedvező hatással volt, azonban az 1869. eltörölt hirlapbélyeg rohamosan emelte a H.-ok számát, mely jelenleg körülbelül 489-re tehető. A XVII. és XVIII. század óta csaknem minden városnak megvolt a maga Courant-ja, ezek között legrégibb a ma is fennálló Amterdamsche Courant. Mindezen lapok kivétel nélkül a kereskedelmi hirek terjesztésére voltak alapítva, s az országon kivüli jelentőséggel nem birnak. - Belgiumban 815 H. van; a királyság megalapításával a H.-ok francia irányban fejlődtek; a legjelentékenyebb közlöny volt egy ideig a szabadelvű Indépendance Belge, mely azonban ma már a francia érdekeket képviseli, a 60 politikai napilap közül legkiválóbbak az Etoile Belge és a Précourseur d'Anvers. Antverpenben jelent meg a mostani értelemben vett első H. 1605.

A norvégiai sajtó a harmincas években lendült fel, mig a svéd hirlapirodalom a harmincéves háboruig fölvihető. A Stockholms Dagblad-on kivül legnevezetesebb az Aftonbladed. A Skandináviában megjelenő H.-ok száma 404-re tehető. - A dán H.-ok (körülbelül 328) szintén 1830 óta emelkedtek, a főlap az 1749 óta megjelenő Berlingske Tidende, mely eredetileg németül jelent meg. Kopenhága a gócpont, hol a tulajdonképeni politikai élet létezik, a vidéki lapok csak kivonatokból élnek.

Oroszországban 243 német, 238 orosz, 174 francia, 104 angol, 20 olasz, 10 görög, 10 svéd és 1 zsidó, összesen 800 H. jelenik meg, ezek közül 113 napilap. Minden külföldi lap cenzura alá kerül, a belföldi lapok a fősajtóhatóság szigoru felügyelete alatt állanak. Szt. Pétervárt és Moszkvában előleges cenzura nélkül jelenhetnek meg a lapok, ha a kiadó 3000 rubel biztosítékot tett le; háromszori megintés után azonban ezen előnytől megfosztatnak és előleges cenzura mellett jelenhetnek meg tovább; a humorisztikus lapoknak tiltva van politikát üzni. Stz. Pétervárt 200, Moszkvában 75 és Orosz-Lengyelországban 80 hirlap van, ezek közül Varsóban 42 jelenik meg. Oroszországban a legrégibb lap a St. Petersburger zeitung, mely 1726 óta jár; ennek orosz kiadása a Peterburgszkija Vjedomoszti 1727 óta jelenik meg, a hivatalos közlöny a Pravitjelsztvjennij Vjesztnik, a francia Journal de St. Petersbourg, mely 1814. alapítottatott (1814-24 Le Conservateur Impartial c. alatt jelent meg) és a külögyminisztérium organuma (összes példánya teljesen megvan a magyar nemzeti muzeumban); a Ruszkij Invalid (1813.) a hadügyminisztérium hivatalos lapja, a Vjesztnik finansztov (1883-tól) a pénzügyminisztériumé; a két legnagyobb napilap a Novoje Vremja (1868 óta) az orosz nemzeti párt közlönye, és a Novoszti (1870 óta) a szabadelvü doctrinaire-eké. A konzervativ pártot képviseli a Peterburgszkija Vjedomoszti, a pánszláv sovinisztákét a Szvjet, mely 1884 óta jelenik meg. Mindezen lapok Szt. Pétervárt adatnak ki.

Moszkvában a legtekintélyesebb lap a Ruszkija Vjedomoszti, 1755. alapítva. A vidéki lapok közül elől áll a kievi Kijevljanin, azután következik a varsói Varsavszki Dnjevnik félhivatalos lap, mely a főkormányzó irodájában cenzuráztatik. A havi folyóiratok közül a Vjesztnik Jevropy, a nyugateurópai szabadelvüség képviselője és a Ruszkaja Sztarina (Orosz régiségek). - Finnországban 145 hirlap és folyóirat jelenik meg, u. m. finn 80, svéd 62 és finn-svéd 3, ezek közül napilap finn 7, svéd 8, ezenkivül finn nyelven Oroszországban 1, Svédországban 1 és Amerikában 15 jelenik meg. Legnevezetesebb a Helsingforsban megjelenő Uusi Suometar c. politikai napilap, melynek 7000 előfizetője van. - Szerbiában 57 hirlap és folyóirat létezik, köztük 17 politikai. - Bulgáriának 10 hirlapja van (8 Szofiában jelenik meg). - Görögországban majdnem minden falunak van kisebb jelentőségü helyi hirlapja, 1844. 20 időszaki lap volt, ezek közül 7 politikai, 1877. 72 volt a hirlapok száma, ezek közt 51 politikai s 2 francia nyelvü. Jelenleg nagyobb lap van 140, közülök 60 Athénben. Legrégibb hirlapja a Hydra, mely Missolunghiban 1817. indult meg. - Romániában (Bukarestben és Jassyban) 102 hirlap jelenik meg; ezek közül 25 szaklap. - Montenegrónak csak egy hirlapja van, melyet maga a fejedelem szerkeszt. - Törökországban az időszaki sajtó nagyobbrészt francia kezekben van. A Konstantinápolyban kiadott 45 hirlap közül legnevezetesebbek a La Turquie, Levant Herald, Stamboul, Phare de Bosphor, Moniteur Oriental; görög nyelven: Neologos, Konstantinúpolis, Byzantis; török nyelven: Tarík, Szeadet, Terdsümán-i Hakikat és a Misan; ezeken kivül néhány hirlap örmény nyelven jelenik meg. Alexandriában, Beirutban stb. szintén jelennek meg török hirlapok.

Az É.-amerikai Egyesült-Államokban és Canadában legnagyobb a hirlapok száma; egy század előtt ott még csak 37 hirlap jelent meg, mig jelenleg azok száma 19.500-ra tehető. 1673. Cambridgeban jelent meg a May Flower c. első hirlap, majd 1690. szept. 25. Bostonban a Public Occurrences, mely a kormány által az első számmal betiltatott, 1704. szintén Bostonban jelent meg a News Letter, melytől számítható az ottani hirlapirodalom; 1750. még csak 20 hirlap volt, mig 1775. 35, 1800. 150, 1850. 1630, 1885. 13.494 időszaki hirlap és folyóirat jelent meg 32 millió számban, melyek közül 3.600.000 napilap; 9000 hirlap politikai tartalmu; nyelvek szerint 10.515 angol, 641 német, 41 francia, 26 spanyol, 49 svéd-norvég, 3 indián, 2 khinai stb. Legfőbb hirlapkiadó hely New-York, hol 25 nagy napilap van (100.000 példányon felül nyomatik a Herald, Daily News, World, mely 30 év előtt 5000 példányban jelent meg, ma 200.000 példányban nyomják és egyszerre két helyen jelenik meg, New-Yorkban és Brooklynban, mindkét helyen hatemeletes háza van; Times, Morning Journal); hiresek még a Chicago News és a Philadelphia Record; 120 hirlapot négerek adnak ki és szerkesztenek. - Közép- és Dél-Amerikában körülbelül 1000 hirlap jelenik meg, ezek közül Braziliában 768, Mexikóban 127, Argentinában 60; legnevezetesebbek Rio de Janeiróban megjelenő Jornal do Commercio és a Gaza de Noticias; egy német lap is jelenik meg, a Deutsche Allgemeine Zeitung.

Ázsiában, Khina fővárosában Pekingben egy hivatalos lap van, a King-Pao, melyben hivatalos rendeletek és kinevezések jelennek meg. Ezenkivül minden tartománynak külön hivatalos lapja van; Shanghaiban 15 hirlap jelenik meg, 7 angol, 7 khinai s egy francia. Nagy emelkedést mutat a hirlapirodalom Japánban, hol 1879-ben 266 hirlap jelent meg japán nyelven; 1886. számuk 2000-re szaporodott. A khinai s japáni hirlapok közül említendők a China Mail, a Japan Herald és az Ostasiatische Lloyd, melyek ezen országnak öszeköttetését eszközlik Európával. - Legkifejlettebb a hirlapirodalom Kelet-Indiában, hol ez egészen angol minta szerint szervezkedett. Említendők a Calcutta Gazette (1784 óta) és a Bombay Times. - Persiában 5, Kokinkhinában 4, Tonkingban 2 hirlap jelenik meg. - A nyugat-indiai szigetek mindegyikén egy-egy hirlap van. Jávában 17, Bataviában 7 jelenik meg.

Ausztráliában mintegy 661 hirlap lehet, melyek közül Melbourneban 140, Sidneyben 138, Adelaideben 136, Brisbaneban 118-at adtak ki.

Afrikában Egiptomnak van 85 hirlapja; fél század óta jelenik meg egy török és arab nyelven szerkesztett hirlap Egyiptomi események cimmel. Ezenkivül Fokföld-nek 4 lapja van és a Koloniákban helyi érdekü hirlapok jelennek meg.

A föld kerekségén 41.383 hirlap és folyóirat megjelenéséről van tudomásunk. Ezek közül Európára esik 20.347, Amerikára 19.500, Ázsiára 773, Ausztráliára 661 és Afrikára 102. Legtöbb hirlap jelenik meg angol nyelven (16.500), azután a német (7350), francia (3850) és spanyol (1600) nyelvek következnek. A műveltség terjedésének hévmérőjeül szokták tekinteni a hirlapok és ezek olvasóinak szaporodását. Ha a hirlapok és folyóiratok számát a lakosok számához arányosítjuk, a következő eredményre jutunk. Az É.-amerikai Egyesül Államokban 3081 egyénre esik egy hirlap, Svájcban 3229-re, Dániában 6144-re, Belgiumban 7182-re, Franciaországban 7435-re, Németalföldön 7528-ra, a Német-birodalomban 8519-re, N.-Britanniában 8692-re, Skandinaviában 16.400-ra, Olaszországban 17.721-re; az ausztriai tartományokban 18.078-ra, Finnországban 20.007-re, Romániában 52.706-ra az Orosz birodalomban 109.341-re, az egész földön 36.318 egyénre esik egy hirlap. L. még Magyar hirlapirodalom.

Hirlapadó

Egyes államokban a hirlapok adó alá esnek, melyet bélyeg alakjában szednek be. Nálunk a belföldi hirlapok adóját eltörölték. E szerint most csak a külföldön megjelenő hirlapok és időszaki lapok, melyek hetenként legalább egyszer jelennek meg, esnek bélyegilleték alá. Bélyegmentesek azon külföldi lapok, melyek megjelenésük után legalább hat hónap mulva hozatnak be, továbbá oly külföldi lapok, melyeket utazók saját használatukra hoznak be magukkal; valamint oly külföldi időszaki lapok, melyek bár hetenként kétszer vagy többször jelennek is meg, havi füzetekben egybegyüjtve jutnak forgalomba. A hirlapi bélyegilleték példányonként a német birodalom államaiból behozottaknál 1, különben 2 krajcár.

Hirlapbélyeg

l. Hirlapadó.

Hirlap-biztosíték

(kaució). Az 1848. XVIII t.-c. (sajtótörvény) szerint ujság v. időszaki lap, melynek tartalma akár részben, akár egészben politikai tárgyak körül forog és havonkint legalább kétszer jelenik meg, készpénzben v. fekvő birtokra kellő biztosítékkal betáblázott kötelezevényben biztosítékot tartozik letenni, melynek összege tiz- illetve ötezer frt, aszerint, amint a lap naponkint v. ritkábban jelenik meg. A lapnak kiadása a biztosíték letétele előtt mint vétség egy évig terjedhető fogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Hirlapi kacsa

Büchmann ezt az Európa minden nyelvében élő kifejezést Luther Márton ama szójátékából (Predigt am 25. Sonntag nach der heiligen Dreifaltigkeit, Anno 1537, in templo parochiae) eredőnek véli, mely a legenda szóból lugenda-t csinált. Reuter K. egy 1596. megjelent könyvében Luther e szójátéka már lügente, vagyis a kacsa első alakja. Grimm német szótárában nem fogadja el e származtatást és mivel a H. németül valamikor blaue ente is volt, a kék-ből akarja deriválni a dolgot. Mások szerint a kacsa eredete a jejdai ujságban keresendő, mely egyszer azt a hirt közölte, hogy valahol háromorru kacsa kelt ki a tojásból. V.ö. Tóth Béla, Szájrul szájra (Budapest 1895).

Hirlapiró

(journalista), az, aki a napi kérdésekkel s eseményekkel a sajtó terén élethivatásból foglalkozik. A hirlapirói foglalkozásra egyetlen qualifikáció az arra termettség, melynek csak egyik oldala az irói képesség.

Hirlapirók nyugdijintézete

lásd Magyarországi hirlapirók nyugdijintézete.

Hirlapszolgálat

(postai és távirdai). A posta a hirlapok szállításával, a távirda a hirlapoknak szóló tudósítások közvetítésével állandó szolgálatában állanak a hirlapirodalomnak. E szolgálat, a hirlapirodalom nagymérvü fellendülése mellett megkivánt gyorsaság és pontosságnál fogva, a magyar posta és távirda legkényesebb és legnehezebb feladatai közé tartozik.

A postánál. A hirlapok Magyarországban ugy mint egyes más országokban is, a posta kizárólagos szállításának vannak fentartva. Nálunk mindazonáltal szabadon is szállíthatók a lapok, ha 2 kg.-nál nagyobb csomagokban küldetnek; ily csomagokban különféle hirlapot is lehet egybefoglalni, de azok csak egy cimzettnek szólhatnak és azért nem szabad az egyes hirlapokat semmi módon, - még jellel sem - egyenkint cimezni. Van részvénytársaság is, mely ily hirlapcsomagokat egyes nagyobb városok közt rendszeresen közvetít. A lapok tulnyomó részét (1893. több mint 67 millió példányt) mindazonáltal a posta szállítja. A hirlapok hasábjaikat csak reggel 2 óra után zárják le és csak azután következik a nyomtatás, ugy hogy a lap csak reggel 4 és 5 óra közt készül el, a vonatok pedig, melyek a lapokat az ország minden része felé széjjelhordják, már reggel 6 órától kezdve indulnak. A postai kezelésre tehát körülbelül egy órai idő marad, mely alatt p. Budapesten naponta közel 200.000 hirlappéldányt kell postailag kezelni. Igaz, hogy a kiadóhivatalok a példányokat feladás előtt egyenkint cimszalaggal ellátva, állomások szerint osztályozzák, mely közreműködés fejében élvezik az alább említett nagyon mérsékelt postadijat, mindazonáltal a posta számára még sok munka marad fenn, melyet még az a körülmény is megnehezít, hogy a lapok egy részét nem is egy órával előtt, hanem közvetlen a vonat indulásakor a mozgópostáknál adják fel. Más országokban, mint Angliában és Franciaországban, a posta nem küzd ily nehézségekkel, mert a közönség nem szokta meg annyira, mint nálunk, hogy egyes hirlapokra rendszeresen előfizessen, hanem hirlapját napról-napra megveszi. A hirlapokat ennélfogva csak kisebb részben küldik egyenkink, mig nagyobb részük, nagyobb csomagokban, az egyes vidéki közvetítőkhöz szól, kik az eladásról gondoskodnak. Franciaországban ezenkivül a nagy lapok két külön kiadásban jelennek meg Páris és a vidék részére, és az utóbbinak szánt külön kiadás a postán való feladást követő napról van keltezve. Németországban ellenben a közönség a hirlapokat kizárólag a postánál rendeli meg és nem közvetlenül a hirlapkiadóhivatalban vagy bizományosnál. A megjelenés helyén levő postahivatal az összes megrendeléseket gyüjti és a példányokat darabszám szerint a hirlapkiadó hivatalnál megrendeli. A kiadóhivatalok e szerint ott nem tudják, hogy a lap hova, kinek jár.

A hirlapok az egyéb küldeményekhez képest igen mérsékelt tarifát élveznek a postán, amely tarifát minden kiadóhivatal és bizományos igénybe vehet. E tarifa szerint a hetenkint legalább 2-szer megjelenő lapok, tekintet nélkül a súlyra, példányonként 1 krt fizetnek; a hetenként 2-szernél ritkábban, de havonként legalább 2-szer megjelenő lapok példányonként 250 gr.-ig szintén 1 krt, azonfelül pedig 100 grammonként 1-1 krral többet; végül, ha a folyóirat havonta 2-szernél ritkábban, de 1/4 évenkint legalább 1-szer jelenik meg 100 grammonként 1-1 kr. jár. Az 500 grm.-nál súlyosabb vagy évenként 4-szernél ritkábban megjelenő folyóiratok kedvezményt nem élveznek és mint nyomtatványok dijaztatnak. E tarifa az Ausztriába küldött lapokra is kiterjed, de külföldre menő lapok e kedvezményt nem élvezik. A hirlapokhoz az előfizetési feltételek értelmében csatolt mellékletek a főlappal ingyen küldhetők. Minden más melléklet, akár a szerkesztőségtől, akár más egyéntől ered, 25 grammonkint és 100 darabonkint 50 kros dij alá esik. Külföldi hirlapok megrendelését a magyar közönség részére a posta is közvetíti; ily hirlapra bármely postahivatalnál lehet előfizetni. Az előfizetési dij áll: a) vételárból, melyet a postahivatal egy havonként megállapított aranyárfolyam szerint számít; b) postai szállítási dijból; c) a pénzügyi bélyegilletékből, mely alól azonban a hetenkint 1-szernél ritkábban megjelenő lapok és a szaklapok egyáltalán fel vannak mentve. Az egyes külföldi lapok után fizetendő e dijakról a hivatalosan kiadott postai hirlapárjegyzék ad tájékozást.

A távirdánál a hirlapok részére küldött tudósítások Magyarországban nemcsak a magán táviratokat megelőző gyorsabb kezelésben, hanem oly rendkivüli dijmérsékletben is részesülnek, mint semmi más országban. A napnak bizonyos óráiban feladott tudósítások ugyanis a rendes távirdadijnak csak 1/8-át fizetik.


Kezdőlap

˙