Hoványi

Ferenc, egyházi iró, szül. Kőrös-Tarjánban 1816 ápr. 2., megh. 1871 dec. 11. A bölcsészetet Nagyváradon, a teologiát a bécsi Pázmány-intézetben hallgatta. Mint papnövendék a bölcsészet doktora lett. 1838. szentelték pappá s nemsokára a hittudományokból is letette a doktorátust. Már előbb tanulmányi felügyelő volt a nagyváradi papnevelőben, később pedig az egyházmegyei hivatalban működött. 1843. várad-velencei, majd szilágy-somlyói plébános lett, 1847. egyetemi hittanárnak neveztetett ki. Rövid tanárkodás után Bécsbe hivatott, ahol I. Ferenc József királyt és testvéreit a magyar nyelvre tanította. 1849. nagyváradi kanonok, 1853. c. prépost, 1856. pápai prelátus lett, 1858. pedig a m. tud. akadémia tagja. 1847. beutazta Német, 1850. Olaszországot és 1856. a Szentföldet. Sok apróságot irt a Magyar Kurir 1832-36-iki évfolyamainak Sokféle cimü melléklapjába, a Religio és Nevelésbe pedig 1844-45. becses leveleket A lelki pásztorság terhei és vigasztalásai c. alatt. Önálló művei: Könyvnélküli Katechismus (katolikus lelkészek használatára, Buda 1847); Olasz ut (Bécs 1851); A fensőbb katholicismus elemei és Ujabb levelek a fensőbb katholicismusról (Bécs 1853-55, Budapest 1881-83, Szt. István-Társulat).

Hove

(ejtsd: hóv), város Sussex angol grófságban, Brighton (l. o.) mellett, amelynek külvárosául tekinthető, (1891) 26 097 lak., látogatott tengeri fürdőkkel.

Hovelacque

(ejtsd: ov'lák) Sándor Ábel, francia antropologus és nyelvész, született Párisban 1843 nov. 14. Jogot, nyelvészetet és anatomiát tanult, majd hosszabb utazásokat tett s azután Páris városa szolgálatába állott. E mellett a nyelvészet tanára az École libre de l'anthropologie-ban. Mint politikus tulzó republikánus, mint tudós rideg meterialista. Művei: Grammaire de la langue zende (2. kiad., Páris 1878): L'Avesta, Zoroastre et le Mazdéisme (u. o. 1880); La linguistique (4. kiad., u. o. 1888); Langues, races, nationalités (2. kiad., u. o. 1874); Mélanges de linguistique et d'anthropologie (u. o. 1880); L'homme primitif contemporain (u. o. 1882); Précis d'anthropologie (Hervével, u. o. 1886); Les negres de l'Afrique sous équatoriale (1889); Recherches ethnologiques sur le Morvan (1893); Chavéeval megalapította 1886. a Revue de linguistique et de philologie comparée, később a Dictionnaire de l'anthropologie és a Bibliotheque anthropologique c. vállalatokat.

Hovenia

Thunb. (növ.), a kutyafélék fajaszakadt fája Japánban, Khinában meg a Himálaján. A H. dulcis Thunb. törzse 3-5 m. magas, levele váltakozó, örökzöld, kerek tojásdad, hüvelykhosszu; nagyrabecsült étek.

Hoverbeck

Lipót báró, porosz politikus, szül. 1822 jul. 25., megh. Gersauban (Svájc) 1875 aug. 12. Jogot tanult, aztán elvégezte a regenwaldi gazdasági akadémiát s birtokára vonult. 1858-1870. a porosz képviselőház tagja volt s 1860. egyike volt azoknak, akik megalapították a pártot, melyből később a haladó-párt hivei kerültek ki. 1867. az észak-német és 1871. a német országgyülés tagja lett.

Hoverla

az ÉK-i Kárpátok és pedig a Mármarosi-havasok egyik legjelentékenyebb csúcsa (2058 m.), Mármaros vmegye tiszavölgyi járásában, a galicai határon. A csúcs a Fehér-Tisza völgyétől É-ra, Bogdán községtől ÉK-re emelkedik s utóbbiból lóháton 5 óra alatt érhető el. A H. és a tőle DK-re emelkedő Dancsérc (1822 m.) és Turkul (1935 m.) fensikján több kis tó terül el. A H. Kőrösmezőről is megmászható a Laszescsina vizfogó és Kozmieszcsek vadászház utbaejtésével. V. ö. Siegmeth Károly, Führer für Kaschau und die ungar. Ostkarpathen (Kassa 1886.).

Hóvirág

(növ.), árvavirág, hagyma-gyökerü fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, néhol állítólag hófehérke is (Galanthus L.), a róla nevezett család hagymás füve, gyakran tüstént hóolvadás után virít, sőt a virágjával némelykor a hórétegen is áttör. 7 faja (hazánkban egy) Európában és Ázsia Ny-i részén terem. Virágszálán csak egy magános, ritkán két csüngő, harangforma virága van; a három külső lepel-levele fehér és öblös, a három belső jóval kisebb, keményebb szerkezetü, visszás-szivalaku, zöld csikos, a virág alatt a bimbót takaró virágburok van. Tokgyümölcse 3 rekeszü. Legismeretesebb a G. nivalis L., hegyi erdőkben, sőt kertben is. Levele szálas, virágszála 10-15 cm. hosszu. Kertben sokféle eltérése van, sőt teljesedik is. Hánytató hagymáját régen orvosságnak használták. Hideg szobában, ablak közt, cserépben könnyen kihajt, virágzik és bokrétába kötik.

Hóvirágfélék

v. nárcisszusfélék (növ., Amaryllideć), egyszikü növénycsalád a liliomviráguak rendjében. Többnyire hagymásak, levelök szálas, hüvelyező, virágszáluk magányos v. őzbogféle ernyőre csoportosodó virágokkal végződik, alattuk hártyás, hüvelyféle virágburok van. Virágjok többnyire nagy, szépszinü, csillagszerü vagy kétoldalas. 400 faja közül a legtöbb a meleg és mérsékelt tartományokban, sőt a D-i földgömbön is nő. Az európaiak is többnyire D-en, főleg a mediterrán flórában tenyésznek. Sok (Crinum, Amaryllis, Narcissus, Panacratium, Leucoium stb.) kedvelt disznövényünk. V. ö. Herbert,d Amaryllidaceć (London 1837); Janka, Amaryllideć Europeć (Természetrajzi füzetek, 1886).

Hóvonal

l. Hóhatár.

Howaldt

György, német szobrász és ércöntő, szül. Braunschweigban 1802 ápr. 8., megh. u. o. 1883 január 26. Az ötvösséget atyjánál tanulta, utóbb Nürnbergben szobrász és ércöntő, majd az ottani műegyetem tanára lett, 1836 óta a braunschweigi Károly-kollégium tanára volt. Önálló szoborművei jelentéktlenebbek, annál nagyobb öntvényeivel és trébeléseivel szerzett érdeme. Tőle való Lessing szobrának öntvénye Braunschweigban, Rietscheltől; Blücher szobrának öntvénye Altonában, Schillertől; Franke polgármester szobráé Magdeburgban, Bläsertől; Liszt szobráé Reutlingenben, Kietztől. Rézből trébelte Brunonia szobrát a négyes fogattal a braunschweigi kastélyban, Rietscheltől; bronzba öntötte Arndt szobrát bonnban, Afingertől; Oroszlán Henrik szobrát Braunschweigban, Breymanntól; rézből trébelte Károly Vilmos Ferdinánd és Frigyes Vilmos braunschweigi hercegek lovasszobrait Pönningertől és Höhneltől Braunschweigban.


Kezdőlap

˙