Ideiglen

ideiglenesség (interim), oly intézkedés, mely csak bizonyos időre és más végleges intézkedés létrejöttéig érvényes.

Ideiglenes elismervény

az az okmány, melyet uj értékpapirok kibocsátásánál addig is, mig a végleges cimleteket elkészítik, az aláiróknak adnak. Az I.-ek később az eredeti cimletekre cserélhetők be. Részvények kibocsátásánál, ha a részvények névértékét nem fizetik be mindjárt teljesen, a befizetett rész igazolására szintén I. adatik ki, amely mindaddig forgalomban marad és mindenben a részvényt helyettesíti, amig a teljes névértéket nem fizetik be és az I. helyett a végleges cimleteket nem bocsátják ki. Néha megesik, hogy az ily I. éveken át marad forgalomban, mint p. a Magyar Jelzáloghitelbanknál, hol az I.-ek képezik egyedül csak a tőzsdei forgalom tárgyát.

Ideiglenes nyugta

a teljesített fizetésnek ideiglenes a formaszerü nyugta vagy kötvény kiállításáig történt nyugtázása. A váltóforgalomban ily I.-k különösen akkor fordulnak elő, ha valaki váltót behajtás végett átvesz, a váltóösszegnek felvételét tehát csak akkor nyugtázhatja, mikor az kezéhez tényleg befolyt, vagy ha az, ki váltót vesz, annak értékét csak bizonyos idő mulva megfizetni igéri, vagy viszont valaki oly váltót elad, amelyet még meg nem kapott.

Ideiglenes részvény

l. Ideiglenes elismervény.

Ideiglenes törvénykezési szabályok

l. Országbirói értekezlet.

Ideiglenes utlevél

(passavanti), ha magyar állampolgár külföldi kikötőben külföldi hajót szerez meg, kérelmére az illetékes konzuli hivatal a hajó számára I.-t állít ki, annyi időre, amennyi a lajstromozási okmány kiállítása céljából előreláthatólag sükséges. Ez az idő egy éven tul nem terjedhet. I. nem állítható ki, ha a hajónak az átruházásig való birtokosa oly nemzethez tartozott, amely az átruházás idejében háboruban állott (1879. XVI. t.-c. 25. §).

Ideler

1. Gyula Lajos, német iró, I. Keresztély L. fia, szül. Berlinben 1809 szept. 3., megh. u. o. 1842 jul. 17. mint egyetemi magántanár. Művei: Meteorologia veterum Graecorum et Romanorum (Berlin 1832); Hermapion s. Rudimenta hieroglyphicae veterum Aegyptiorum literaturae (Lipcse 1841, 2 köt.); Die Sage von dem Schuss des Tell (Berlin 1836). Kiadta Aristoteles Meteorologica-ját (Lipcse 1834-37, 2 köt.); a Kopt szótárt (Berlin 1837) és a Physici et medici gracci min. c. művet (u. o. 1841, 2 köt.).

2. I. Keresztély Lajos, német csillagász és kronologus, szül. Gross-Bresenben, Perleberg mellett 1766 szept. 21., megh. Berlinben 1846 aug. 10. 1794-ben a naptárakat számító csillagász lett Poroszországban, 1810-től a királyi naptárbizottság tagja volt. 1816-22-ig Frigyes Vilmos és Frigyes Károly nagyhercegek mellett nevelő volt. Később tanulmányi igazgató lett a hadapród-iskolán, tanított egy darab ideig az erdészeti akadémián és az általános hadiskolán. 1821. egyetemi tanárrá nevezték ki. 1839. a berlini akadémia tagjai közé választotta. I. munkásságának főrésze a tudományos kronologia terére esik. A nyelvészet terén is hirnevet szerzett magának, ugyanis Noltéval kiadta az angol és francia irodalom kézikönyveit. Munkái közül nevezetesek: Historische Untersuchungen über die astronomischen Beobachtungen der Alten (Lipcse 1806); Über den Ursprung und die Bedeutung der Sternnamen (Berlin 1809); Handbuch der mathematischen u. technischen Chronologie (Berlin 1825-26, 2 köt.); ugyanez ujra átdolgozva: Lehrbuch der Chronologie (u. o. 1831, uj lenyomat Boroszló 1883); Die Zeitrechnung der Chinesen (u. o. 1839); Handbuch der französischen Sprache und Literatur (u. o. 1838).

Idem

(lat.) a. m. ugyanaz. Idem per idem, ugyanaz ugyanazzal, a definició hibás módja, amidőn ugyanis a meghatározandó fogalom definiciójában a definiálandó fogalom már előfordul; máskép tautologiának is nevezik.

Identifikál

(lat.), azonosít, két dolgot ugyanolyannak vagy pláne egynek tart. - Identifikáció, azonosítás.

Identikus

identitás, l. Azonosság. - I. pontrendszer, l. Egyenes vonal.


Kezdőlap

˙